Budapest, 1881. január (5. évfolyam, 1-30. szám)

1881-01-29 / 28. szám

BUDAPEST. Szombat, január 29 28-ik szám. FŐVÁROSI HÍREK. Budapest, jan. 28. Deák-ünnepélyek. Deák Ferenc halálának évfordulóját kegyeletesen ünnepelték meg ma több in­tézetben, így a budapesti izr. f­­­u­ á­rvák házában, a­hol nagy kö­zönség részvétele mellett ünnepélyes isten­­tisztelet tartatott. Az ünnepélyt a hitköz­ségi énekkar kezdte meg Friedmann főkántor vezetése alatt s az árvák közre­működésével egy magyar halotti imát, majd egy zsoltárt énekelve el. Ezután dr. Kohn főrabbi tartott szép szónoklatot az elhunyt­ról, utána pedig az árvák egy imát mond­tak el, mire az ünnepély véget ért.­­ A László-féle nevelőintézet­ben szintén díszes közönség jelenlétében tartottak ünnepélyt, melyen Emmerling Vilmos a Szózat-ot játszotta el cimbalmon, Scheiner Lajos és Justh Zsigmond néhány darabot adtak elő zongorán. Ezenkívül Knöpfler Elek, Kardhordó Aladár, Mészöly József, Csemicki Sándor, Vargics Imre, Ko­­ronghy Gyula, ,Littke Jenő, Odescalchy Liviu, Székely Ádám és Ráth Aladár sza­valtak többnyire Deákra vonatkozó költe­ményeket s olvastak fel szintén alkalom­szerű értekezéseket, melyeknek a közönség mindannyiát megtapsolta. Az ünnepély az igazgató néhány köszönő szavával ért v­éget. A Duna jege. A jégen való közlekedés szempontjá­ból ma reggel 8 órakor a Duna jegét rend­őrileg megvizsgálták. Hosszú deszkát eresz­tettek be a jégre, melyen a Dunára bocsát­kozván, ott a jégen léket vágtak. Midőn a bizottság a jégre ment, a gyönge jégkéreg mindenfelé repedezni kezdett. A jég átla­gos vastagsága nem több, mint 5 centimé­ter, s igy a Duna jegén minden közlekedés rendőrileg eltiltatik. Elveszett gyűrű. Tegnap reggel 8-9 óra közt a bécsi­ utcától a Deák­ utcáig egy 5 brilliánt­ kövel kirakat, 500 írt értékű gyűrű elveszett. Megtalálójának 50 írt bizto­­síttatik. Uj temető a fővárosban. A főv. középítési bizottság mai ülésé­ben az uj temető kérdésével is foglalkozott. A kerepesi úti temető maholnap megtelik, uj temetőről kell hát gondoskodni. Ezt a temetőt kibővíteni nem lehet, mert melléje a személyi pályaudvar jön. Tanácsi utasí­tásra a temető­bizottság kutatásokat tett számos helyen, de legalkalmasabnak a k­ő­­bányai szőlők és Drasche­­féle téglagyár közt levő 172 hold városi területet találták. Preusz­­n­e­r S. hevesen ellenzi az óriási messze­ségben levő terület fölvételét a sze­gény emberek érdekében, a­kik nem teremthetik elő a költséget, kü­lönben is temetőül 400 holdon alul nem le­het szó. Patrubány főorvos szerint a holttestek lóvonaton biz. órákban lenné­nek elviendők a városból. A területet ki le­het még terjeszteni. Eggert is állítja, hogy világvárosban a terjeszkedés szem­pontjából egy vagy másfélórai táv (lóvas­­úttal) nem vehető tekintetbe. A bizottság a vélemények elágazása miatt egyelőre ab­ban állapodott meg, hogy fel kell hívni a mérnöki hivatalt 1-or arra, hogy a sokkal közelebb eső nagy-zuglón a ke­­repesi útvonal mellett nem lehetne-e lecsa­polni a területet, hogy legalább 2 méter mélységben legyen csak talajvíz, esetleg feltöltés által is nem leh­et-e segíteni; 2-or egészítse ki a tervet úgy, hogy a kőbányai terület legalább 400 holdra terjesztes­sék ki. Felolvasás: Zichy Jenő gróf, folyó évi február hó elsején esteli 7 és fél órakor, a fővárosi iparosok körében (Ferenciek határa I. eme­let) „Közmivelődési és közgazdasági ir­ány­­eszmék“ cím alatt felolvasást tart. A fel­olvasás ingyenes lesz Kabátlopás. Piatrik Pál Ferenc téli kabátját teg­nap délután a Pannónia kávéházból isme­retlen tettes ellopta. A kabát zsebében bi­zonyos Kaufmann Sándor által kibocsátott s Piatrik által elfogadott egy 300, és egy 50 fotos váltó volt. Gyújtogató kalapos. Müller D. kalaposnak a Király­ utca 7. sz. alatti üzlete f. hó 25-én kigyuladt A­ tűzoltók az oltásnál az állványok alatt papírba, szénába és szal­mába takart fadarabokat találtak, miből arra követ­keztettek, hogy Müller maga gyújtotta fel nagy összegre biztosított raktárát. Jelentésük folytán a a főkapitányság utasítására a terézvárosi alkapitány­­ság vizsgálatot rendelt el ez ügyben. Müller a ki­hallgatásnál azt állította, hogy ama gyújtó anyago­kat valószínűleg varróleánya Reisz Ilona rakta az állványok alá. Ez állítást azonban a leány tagadja s miután a vizsgálat több terhelő körü­ményt is derített fel, az iratok át fogják tétetni a fenyitó­­törvényszékhez. Az amsterdami korcsolyázó egylet táviratilag meghívta a budapesti testvér­egyletet a f. é. február 1-je napján Amster­damban tartandó korcsolya-versenyre, me­lyen 1200 hollandi forint értékben négy különböző díj fog kiosztatni. Mint értesü­lünk, a magyar fővárosi egylet a meghívást elfogadta s küldöttek által fogja magát képviseltetni. Kutschker érsek halála s a lutri. Alig terjedt el Kutsch­ker bécsi érsek halálá­nak hire a fővárosban s a lutrihősök már is siettek e gyászh­írt financialitet kiaknázni (?) Az „Álmos­könyv“ egy külön hosszú cikkben értekezik egy ily magas papi személy elhunyténak lutri-jelentősé­géről, a traditió tuckós dolgokat beszél az ily sze­rencsétlen esemény szerencsés oldalairól s a vén asszonyok többre becsülik az ily­ereményhez kötött nyerési valószínűséget, mint Orlice kalkulációit. Ma tehát ritka jó napja volt a lutrinak, akinek csak legparányibb érzéke van még a babona iránt, siet a lutriba, hogy a Kutschker-számokkal szerencsét próbáljon. Egy kis körút a város szegényebb nép­től lakott negyedeiben lévő lutrikba bárkit is meg­győzhet arról, mennyire babonás hitű m­ég e nép s mily lemondással adja a lutrinak utolsó, kenyérre szánt filléreit, hogy e hitének áldozzon. A legsű­rűbben rakott számok 10, az érsek születési éve, 81, halálának évszáma, 71 életkora. Alig van tét, melyben ezen számok egyike vagy másika elő nem fordulna. Rautmaim hitelezői tegnap választák meg a csődtömeg-gond­nokot, Waidl Emil úr, a Wilkens-nyomda vezetőjének személyében. Az eddigi csőd­­tömeggondnok Rohrer Viktor két havi fá­radozásaiért 3000 frt tiszteletdíjat kapott. A csődtömeg a Rautmann-féle vállalatokat folytatja. Elgázolás. Sebastiani J. kocsija tegnap délután Frick János péksegédet a sugár-út és Eötvös­ utca sarkán elgázolta. Súlyosan sérültet a Rókusba szállították. A kocsist pedig, miután a kocsiban ülő gazdája és egy szemtanú teljes ártatlanságát bizonyitották , szabadlábra helyezték. Eltűnt egyén. Fisch­er Róza üllői­ ut 52. sz. a. lakó nő 29 éves Mór nevű fia f. hó 22-én a lakásról eltávozott s azóta nem t­ért vissza. A budapesti korcsolyázó-egylet jégpályáján f. hó 30-án vasárnap nagy élvezet kí­nálkozik a közönségnek. Délután 4 órától esti fél 7 óráig katonai zenekar fogja válogatóit zene da­rabokkal gyönyörködtetni a jelenlévőket. Azután hivatalosan lesz bemutatva a villanyos világosság tíz fényivvel megosztott fénynyel. Egyidejűleg meg­említjük, hogy a­, egylet elhatározta, miszerint ezen­túl, hogy azok is, kik a nappali órákban el vannak foglalva, korcsolyázhassanak minden csütörkön esti fél 8 óráig kivilágittatja a pályát s hogy e napon is délután 4 órától 7-ig katonai zenével fogja mulat­tatni a közönséget A népszínház bálja, mely, mint említettük, febr. 21 -én tartatik meg a Hungária dísztermében, igen fényes­nek ígérkezik. A meghívókat a napokban fogják szétküldeni, de annyit már előre is elárulhatunk, hogy a bált, a rendes szokás­tól eltérőleg, mind nők fogják rendezni s nem férfiak. A rendezők névsora iro ez: Csabai Zsófi, Hegyi Aranka, Komá­romi Mariska, Sió Irma, Szabó Ka­rola, Sziklai Emilia, Vadnay Vilma.. Hogy ily kedves rendezőkkel a bál csak­­ kitűnően sikerülhet, az már bizonyos. A SEHONNAI. Ered. népszínmű dalokkal, 3 felv. Irta, 15 a le­á­n­y ? G­a­b­á­nyi Árpád, a kolozsvári szin­­ház jeles és egyik legtehetségesebb tagja, még egészen fiatal ember s már is sok da­rabbal szaporította a kolozsvári szinház és a vidéki színpadok repertoiieját. Leg­újabb népszínművével: „A sehonnai- val ma a népszínházban mutatta be tehet­­­ségét. Mondjuk ki mindjárt, hogy a kísér­let csak kevéssé sikerült; a darab nemigen nyerte meg a közönség tetszését, nem tudta, felmelegíteni dacára annak, hogy Blaháné is a szereplők között volt s dacára annak, hogy a többiek is minden lehetőt elkövet­tek a siker kivívására. Mint legközelebb­ elődeinek, a Sehonnainak is főhibája a cse­­lekvény hiánya, a­melyet nem képes pó­tolni sem a tagadhatatlanul ügyes sceni­­rozás, sem az az egy pár jó és új alak, a­ki­vel a darabban találkozunk. Az eszmét, mint már említettük is, Manasszesnek, a Petőfi-szédelgőnek isme­retes esete adta a darabhoz. Manasszest s, csavargót itt Csutora Daninak (Eöry) hív­ják. Ez a naplopó a Sánta Kakas korcsmá­ban találkozik Jegenye Mártonnal (Hor­váth), a ki a szibériai ólombányákban 30 évet töltött s most jön hazafelé. A korcs­mában elbeszéli Csutorának esetét s oda kerül hozzájok Bandi is (Victor), egy szolga­­legény, a ki megint azt beszéli el, hogy fe­leségül akarja venni Jegenye Katicát (Bla­háné), s nem sokára meg is tartja vele a kézségét. E közben betyárok is vetődnek oda, kevésre rá meg a p­ádurok rajtok üt­nek s belövöldöznek az ablakon. Egy golyó Jegenye Mártont találja, aki összeesik, mig a betyárok elmenekülnek. Csutora halott­nak tartja Jegenyét, egyet gondol, elveszi tarisznyáját, melyben irományai vannak s Jegenyének adva ki magát, falujába megy. Ott a korcsmában hallottak segítségével el­hiteti Jegenyénével, (Pártényiné), hogy ő a férje, a kit mindenki megholtnak hitt s elbeszéli viszontagságait s szépen beül a gazdaságba. A korcsmában hallván azt is, hogy Bandi Katicát, (most már az ő unokáját) akarja elvenni, elmondja Katicának, hogy látta kedvesét, a­mint a Sánta Kakas (Kas­sai) feleségét (Szabó Karola) ölelgette és csókolgatta, a­mi egészen elkeseríti g­ leányt, a kit vén leány nénje, az álomfej­­tegető, babonás Biri néni (Rákosi Sz.) se­gítségével „élkes beszédű“ Picula Meny­hért csizmadia mester uram (Tihanyi) min-­­den áron a vén, de gazdag orgazdához Vézna Menyhérthez (Újvári) akarna haj­lítani s e végből Bandit a lehető rész színe­ben tüntetik fel előtte, úgy, hogy mikor a legény Katicához jön, az egész falu színe előtt eldobja magától. Bandi elkeseredve rohan el s a következő felvonásban ismét a „sánta kakas“ korcsmában találjuk őt mulatva, mielőtt elemésztené magát. Ka­tica azonban megbánta hirtelen­kedését: nagyanyjával együtt utána megy, haza viszi, s másnapra már készülnek az eskü­vőre. De az ál- Jegenye szintén Véznához akarja a leányt erőszakolni, s annyira megy a dolog, hogy egyszerre két násznép is jön a menyasszonyért. — A vőlegényen össze is vesznének szépen, de akkorra megérke­zik az igazi Jegenye is, aki nem halt meg, csak megsebesült s Csutorát igyeksz kleál­­­ázni. De nem sikerül, mert a népség e mellett áll. Végre jön a pandúr-hadnagy, a­ki bizonyos Csutora Dánielt keres, akinek egy elhalt rokona 10,000 frtot testált. Ekkor az ál-Jegenye elárulja magát. Elfogják,, Katica és Bandi pedig egymáséi lesznek. Maga a tárgy, mint láthatjuk, nem rész és Gabányi igyekezett is az alkalmas he­lyeket kiaknázni. De az egész inkább el­­meséltetik, mint történik, s az egyes jele­netek annyira el vannak nyújtva, a cselek­­vény oly lassan mozog, hogy a türelmet egészen kifárasztja s az érdekeltséget na­gyon lankasztja. Van egy pár jó alakja, mint Biri nem­ a babonás, álomfejtő vén leány, élkes be.­ Árpád, zenéjét Sigmund Ákos.

Next