Budapest, 1892. április (16. évfolyam, 94-118. szám)

1892-04-15 / 106. szám

106. szám. (4) »BUDAPEST« Péntek, 1892. április 15. “ 48 előadás 73,000 forint Bellin* ■ o n i h o z, ki ez idő szerint Nápolyban szerepel, Zichy gróf intendáns Milanóban léte alkalmával kérdést intézett, hajlandó len­ne*e és minő feltételek alatt operánkhoz szer­ződni? A diva rövid, de tartalmas válasza a következő volt: «48 előadás 6 hónap alatt 76 ezer forint». Az intendáns azonban — mint értesülünk — nem fogadja el e feltételeket s annál kevésbbé lehetett hajlandó elfogadni, mert a művésznő hanganyaga utóbbi időkben meglehetősen fogyatékossá lett. Ennek követ­keztében Zichy gróf másokkal tette magát érintkezésbe. A hirdető közönség figyelmébe! Apró hirdetések a húsvéti ünnepre helyben legkésőbb f. hó 16-án d. n. 4 óráig — és vidékről legkésőbb f. hó 15-ig fogad­tatnak csak el, miért is kérjük a t. hir­dető közönséget, hirdetéseiket mielőbb feladni. ÚJDONSÁGOK. Budapest, április 14. Lábmosás az udvarnál. Bécsben az udvar szertartási termében ma délelőtt végezte a király a lábmosás szer­tartását,’’ melyre szokás szerint 12 aggastyán jelent meg, mig az aggnők lábmosása a király­né távolléte miatt elmaradt. Jelen voltak a szertartásnál: F­erdinánd, toszkánai nagyherceg, Lipót, Albrecht Sal­vator, Frigyes, Jenő, Vilmos és Rainer főhercegek, az udvari főméltósá­gok, a miniszterek, a titkos tanácsosok, a ka­marások és a tábornoki kar. A szertartási te­rem karzatán megjelentek Izabella főhercegnő és a modenai hercegnő.­ A millennium és Debrecen. Debrecenben tegnap a Csoko­­nai-kör irodalmi szakosztálya G­é­r­e­s­i Kál­mán elnöklete alatt behatóan foglalkozott a honfoglalás ezredéves fordulójának Debrecen által leendő megünneplésével. A szakosztály egyhangúlag a mellett nyilatkozott, hogy D­e­b­­recen a honfoglalást a deb­­receni kollégiumnak egyé­temmé fejlesztése által ün­nepelheti meg legméltób­ban. Azt javasolja tehát, hogy a Csokonai kör választmánya keresse meg úgy a tiszán­túli ev. ref. egyházkerületet, mint Debrecen sz kir. város törvényhatóságát az iránt, hogy a honfoglalás emlékére a debreceni kollégium meglevő tanszakait egyetemi rangra emeljék és bölcsészeti fakultással egészítsék ki. Baranya megye közgyűlése. Baranya megye e hó 11-én tartott köz­gyűlésén egyhangúlag megválasztattak: Per­­c­z­e­l Béla siklósi szolgabírónak, Szenge Ferenc II. aljegyzőnek, dr. R­ó­n­a­k­y Kál­mán III. aljegyzőnek és Szinkovich Károly árvaszéki jegyzőnek. A kijelölő bizott­ság elnöke, a főispán kijelentette, hogy bár minden állásra egy jelentkező volt csak, de ezek olyan, a múltból ismert tehetséges egyé­nek, hogy meg van győződve, miszerint ha több jelentkező lett volna is, őket választotta volna meg a megye közönsége. — A közgyű­lés elhatározta, hogy­­ a királyt koronázási jubileuma alkalmával fölirattal üdvözölni fogja. Egy képviselő balesete. Rigó Lajos függ.­párti orsz. képvise­lőt, mint lapunknak Nagyváradról távirják, súlyos baleset érte. B­i­h­a­r­o­n ko­­csikázván, kocsija fölborult s Rigó oly szeren­csétlenül esett a földre, hogy jobb lába boká­ban eltört s a másik is megsérült. A képviselő most betegen fekszik. A csernovici halálos párbaj. Említettük, hogy azt a M e d v e y nevű orvost (aki különben nem ezredorvos, hanem morszyni fürdőorvos) ki ellenfelét, a milliomos Brodszky lovag tartalékos dsi­­dás­ hadnagyot párbajban lelőtte, elfogták s átadták a lembergi törvényszéknek. A végtárgyalást a jövő hónapban tartják meg a lembergi esküdtszék előtt. A püspök nem en­gedte meg, hogy a párbaj halottját a lembergi templomban fektessék ravatalra. A vasútról egyenesen a temetőbe vitték s papi asszisz­tencia nélkül temették el. Nem tűri s magyar szót. Fehértemplomból botrányos hirt jelentenek. Tegnap egy szerb nemzetiségű gimnazistát temettek s midőn sírjánál N­­á­mé­s­n­y­i Mihály VIII. o. tanuló magyar bú­csúbeszédet akart mondani, S­t­o­j­a­d­i­n­o­­­vics gör.-keleti főesperes közbekiáltott: »Nem türöm, hogy itt magyar beszédet tartsanak!« A halott atyja kérni kezdte a főesperest, ne csináljon botrányt a fia temetésén, Károlyi Pál gimn­­igazgató pedig intett a szónoknak, hogy csak folytassa beszédét, de a jeles pópa any­­nyira megbokrosodott a magyar szótól, hogy szitkozódni kezdett s a szónokot el­kergette a sír mellől. A jobbára német ajkú fehértemplomi lakosság közt is mély felhábo­rodást okozott ez a hallatlan eset. A magyar­falu­s temetésen botrányt okozni nem átallott, pópa ellen megtették a följelentést. De váljon lesz-e foganatja, vagy tovább is kénytelenek leszünk tűrni Magyarországon olyan papot, ki nem tűri a magyar szót ? A kaszárnya titkaiból. Megint két katonai öngyilkosságot jelen­tenek s pedig mind akettőt Komárom­ból. A katonai fegyelem túlhajtásának ez a két legújabb áldozata a 6. sz. tüzérezredben szolgált. Az egyiket Rosdovszky Li­­pótnak hívták. Ez az aradmegyei születésű 22 éves közlegény azalatt lőtte magát agyon benn a szobában szolgálati fegyverével, míg a kapi­tány az udvaron összegyűlt legénységnek a napi parancsot olvasta föl. Utolsó szavai sze­rint az őrmester szekatúrája hajtotta halálba. A másik öngyilkos ugyanezen ezred 3. száza­dánál szolgált. P­o­l­t Jánosnak hívták s Vas­megyéből való volt. Ez is 22 éves volt s az őr­­szolgálaton lőtte magát agyon. Zalamegyei hírek. A balatoni kulturegyesül­­e­t e hó 24-én tartja alakuló közgyűlését Keszthelyen Fenyvessy Ferenc orsz. képviselő elnöklete alatt. — A balatoni fürdők­ben mindenütt élénk munka van folyamat­ban, különösen B.-Fü­reden dolgoznak már lá­zas erővel, mert a hercegprimási udvar nyári ott időzése bizonyos.— Keszthelyen az elemi iskolához B­o­r­y Imre rendes, Bér­­c­z­y Bódog pedig segédtanítóvá választatott meg. — Rosenstraub­ Henrik Z.­­Egerszegen eljegyezte G­r­ü­n­w­a­l­d Gizella kisasszonyt. — Gyertyánffy Kálmán honvéd őrnagy édesanyja, özv. Gyertyánffy Jánosné, szül. Petrovich Eleonóra 82 éves korában Gyéren meghalt. A lefőzött Mannlicher. Azt hitte mindenki, hogy a Mannlichernél tökéletesebb fegyvert már nem lehet készíteni és most az olaszok készítettek fegyvert, mely ha lényegében megegyezik is a Mannlicherrel, mégis tökéletesebb ennél. Az új fegyver 6­5 milliméter kaliberű, súlya csak 3,72 kilogramm és olyan erővel löki ki a golyót, hogy a még 4000 méternyi távolságban álló ellenséget is harcképtelenné teszi. A töltények, úgy látszik, valami új, könnyebb anyagból készültek, erre mutat az a körülmény, hogy minden ember 200 töltényt hord magával. Május elseje. A 1 a 11 i c­h i bányavidék bányamun­kásainak szövetsége e hó 13-án elhatározta, hogy május elsején az összes iparos községek képviselőket küldjenek Lüttichbe nagy körme­net rendezése végett. A júniusban tartandó londoni kongresszusra a szövetség 6 megbízot­tat fog küldeni.­­ A szocialisták Berlin­ben és a német birodalom más városaiban is elhatározták, hogy május elsejét nem ün­nepük meg nyilvánosan, hanem csak zárt he­lyiségekben. A hatóságok különben utasítást kaptak, hogy ne tűrjenek meg semmiféle nyil­vános ünneplést. Tragédia a gőzerővel. Nápolyból az idegesség mai kor­szakába épen beillő szerelmi drámát jelente­nek. Az ottani »Delle Ricisera« szállodában a dúsgazdag Jankovics, gr. megismer­kedett egy görög nővel és két leányával és — a­mint az természetes — beleszeretett az ifjabbikba. Mikor aztán a leányok anyjukkal tovább utaztak, az ifjú gróf — golyót röpített az agyába. Tűzvész mindenfelé. A tüzesetek krónikája — ugy látszik — kifogyhatatlan. P­á­s­z­t­ó­n tegnapelőtt tiz ház égett le, a mi még szerencse volt a nagy szélben s csak annak köszönhető, hogy a tűz­oltóság nyomban megjelent s a vásáron össze­­sereglett nép is segédkezett az oltásnál, mely­nél különösen kitüntette magát C­s­o­ó­r Béla városi biró. —Tihany­b­an tegnap d. u. 1 órakor támadt tűz s négy házat elhamvasz­tott. Egy beteg leányt alig bírtak kimenteni. — Kellemes községben is nagy tűz pusztí­tott tegnap, mely egész sor házakat lángokba boritott. Közelebbi részletek még hiányzanak. — A Somorja melletti Zapp erdőben e hó 7-én tűz támadt s elégett 4 holdnyi kőrösfa­­erdő. — Ferendián pedig Schön­berg Adolf birtokán leégett a birkaakol s bennégett 900 birka. Hogy lehet valaki magyar nemessé­g Ily cim alatt említettük tegnapi lapunk­ban, hogy Miklós Gyula dr. orsz. képviselő interpellációt intézett Borsod megye legutóbbi közgyűlésén a főispánhoz N­­e­r­c­z Zsigmond, volt miskolci lakos nemessé tétele tárgyában. Az interpellációnak M­e­­­c­z­e­r Gyula al­ispánra vonatkozó része miatt, tegnap d. u. kardpárbaj is volt, melyben Miklós Gyula felkarján súlyosan megsebesült. Most már leg­alább elmondhatja Hercz Zsigmond, hogy az ő nemesi diplomája nemesi vérrel van meg­pecsételve. Kocsistól a Tiszába zuhant. T­i­s­z­a-D­a­d a szabolcsmegyei köz­ség határában nagy szerencsétlenség történt a napokban. Egy Juhász Benedek nevű fiatal földmives két lovas szekéren a falu felé hajtott s vagy száz méternyi távolságban a fa­lutól egy talyigával találkozott, a melynek a lován csengő volt. A csöngéstől a Juhász lova megijedt, félreugrott s az ember kocsistul le­zuhant a meredek s több méter magasságú partról a Tiszába, hol pár percnyi vívódás után eltűntek. Nagy könnyelműség, hogy a folyó partján, dacára, hogy ott a kocsiút igen keskeny, még csak korlát sincs alkalmazva. Egy h urbanista halála. A pánszláv világban nagy gyász van. Meghalt, aki — a t­u­r­ó­c­i »Narodni No­­vine« szerint — az összes tótok erejének for­rása volt, egyike a nagy utolsóknak. Ez a nagy halott, a »kiszáradt élő forrás« pedig nem más, mint Daxner Márk István, aki 1846-ban ügyvédi irodát nyitott Tiscolcon, 1848-ban pedig teljesen a Hurban csapatához szegődött s a magyar kormány akkor Frans­­cival és Bakulincczal együtt halálra is ítélte, de a halált elkerülte. A forradalom lecsende­­sedése után Gömör megye részére államügyész­­szé neveztetett ki. 1861-ben Gömörmegye alis­pánjává neveztetett, majd 1865 óta Debrecen­ben a váltótörvényszékhez asszesszornak téte­tett át. Ő volt szerzője az ismert tót memoran­dumnak. Püspöki székfoglaló. A debreceni ev. ref. egyház uj lelkésze, Kiss Áron püspök, az eddigi meg­állapodások szerint május hó 15-dikén vasár­nap fogja új áll­ását elfoglalni a debreceni nagytemplomban tartandó prédikációval. Más­nap hétfőn kezdődik a tavaszi egyházkerületi közgyűlés, amelyen ünnepélyességgel iktatják be püspöki székébe. Munkászavargás. Nachodban ehó 13-án a sztrájkoló gyári munkások kihágásokat követvén el, a csendőr­ség néhányat közülök el akart fogni, de a mun­kások, valamint feleségeik is ellenállottak.A mun­kások százai a csendőröket a Neudorf-féle gyár felé nyomták, hol a csendőrség segélyt kapott, mire borzasztó tumultus keletkezett. A csend­­őrség szétűzte a tömeget. Ekkor sokan bol­tokba nyomultak s süteményt és sört követel­tek a gyárosok számlájára. Sok boltot még jó­kor bezártak. A csendőrséget megerősítették. Új leánynevelő intézet. Temesvárr­ó­l jelentik­e hó 13-áról: V­á­r­a­d­y Ferenc pápai ka­marás, c­s­á­k­o­v­a­i plébános, ötezer fo­rintot adott egy Csákován felállítandó leány­nevelőintézet számára, mely az iskolanővérek vezetése alatt állna. A község e szép példán úgy felbuzdult, hogy ma ugyane célra 15.000 frtot és 900 frt évi segélyt szavazott meg. E szerint tehát alapos a remény, hogy az intéze­tet rövid időn fölállítják.

Next