Budapest, 1901. november (25. évfolyam, 301-331. szám)

1901-11-21 / 321. szám

négy kis parkjában akként állitják föl, hogy a házterületet alkotó házak tengelyvonalába essenek s a szobor­alakok tengelye ötödfél méternyire legyen a külön-külön kis park szegélykörétől. A szobrok alapszinvonalát valamivel fölebb emelik, mint a milyen ma­gasan a most ott levő vízmedence felső kari­­mája fekszik. A szépen diszlő élőfákat a he­lyükön hagyják s ahol nincs, oda ültetni fog­nak. Felkéri a miniszterelnök a főváros ható­ságát, hogy a saját hatásköréhez tartozó in­tézkedéseket ehez alkalmazkodva tegye meg. — A főváros költségelőirány­zata. A székesfőváros költségelőirányzatá­nak tárgyalása céljából Márkus József fő­polgármester november 25-ikére (hétfőre) rendkívüli közgyűlést hívott össze.­­ A középiskolák játék-délután­jai. A vallás- és közoktatásügyi miniszter már régebben elrendelte, hogy a középisko­lai tanulók hetenkint legalább egy délutánt testedző játékkal töltsenek. A székesfőváros iskoláiban azt mindenütt meg is tartják, csak a IV. ker. községi főreáliskolában nem, mert ez az intézet nem kapott megfelelő helyet. A miniszter most fölkéri a fővárost, adjon ennek is alkalmas területet, hogy a tanuló ifjúság nevelésének és egészségének nagy hasznára szolgáló testedző játékokat itt is megkezd­hessék. — Az egyenes adók. A folyó évre fize­tendő egyenes adók kivetését befejezték. Ebből folyólag azokat az adózókat, akik az adózók so­rában már a múlt évben is előfordultak, adó­könyvekkel tehát már el vannak látva, fölhívja az elöljáróság, hogy adókönyveiket a folyó évi adóelőírásokkal leendő kiegészítés végett az elöl­­járóságoknál 1902. évi február 15-ig mutassák be. — A vásárcsarnok személyzetének egyenruhája. Tegnap volt az árlejtés, a közgazdasági és közélelmezési ügyosztályban, a vásárcsarnok altiszti és öt­személyzet egyenru­­házatának és fölszerelésének a szállítására. Ösz­­szesen 468 sapkát, téli­ és nyári zubbonyt, nad­rágot és nyakkendőt kell szállítani. Öt rendbeli ajánlat érkezett be, eléggé kedvező feltételek mellett s ezeket a vásárcsarnoki­ bizottság kiadta a számvevőségnek, az összehasonlító számítások megtétele végett. — Országmentő­ tervek. Egy budapesti lakos, aki a főváros pénzügyein is többrend­beli tervel kíván segíteni, a földmivelésü­gyi mi­niszternek most azt ajánlja, hogy hagyassa abban a vihar­ágyukkal való lövöldözést és a jégfelhőket ezentúl durranó jéggel telt gömbök­kel szórassa szét. Javasolja még azt is, hogy a veszedelmes gyufa helyett hozzanak forgalomba kénezett szilánkokat. A miniszter nagyon meg volt hatva az ajánlatoktól, de ma érkezett le­iratában kijelenti, hogy nem veheti hasznukat, mert az eljárásuk módozatai részletesen nin­csenek kidolgozva, dúlt rá a tiszti szolga. Ne boszantson engem a nagysága. A főhadnagy felugrott s nyakon vágta a legényt. — Ne üssön engem a főhadnagy úr, nem vagyok én már katona, azokat üt­heti, de én civil vagyok. Azzal kiment a cselédszobába s egy nagy késsel hadonászva, igy fenyegetőzött a többi cseléd előtt: — Most jöjjön ki az a zsidó! Rögtön leszúrom. Nincs nekem se feleségem, se húsz gyermekem, aki megsirasson. Ezzel letette a kést, a főhadnagy hi­vatta, de a legény beüzente a szobalánynyal, hogy nem megy. A főhadnagy azután a kaszárnyába tá­vozott, szolgája pedig egy vaskereskedésbe sietett revolvert és töltéseket venni. Délben azután, mikor a főhadnagy, haza jött s író­asztalához ült, a tiszti­szolga bement az ebédhez teríteni. Villámgyorsan kirántotta revolverét s a háttal ülő főhadnagyot tar­kón lőtte. — Te bitang! Meglőttél, kiáltott fel TÖRVÉNYSZÉK Budapest, nov. 20. A kutyamosó boszuja. Obersán Simon közhonvéd, tisztiszol­gája volt Áron Jenő főhadnagynak, aki a nagyváradi honvédgyalogezred borosjenői zászlóaljánál szolgált. Az oláh fiú amint le­szolgálta a három esztendejét, haza ment Ker­tesre, de a főhadnagy visszahívta. Ez évi áprilisban a tiszti szolga ki akart lépni a szolgálatból. Otthon márkája várta, akit oltárhoz akart vezetni, azután még az oláh husvét is küszöbön volt s a legény az ünnepeket otthon akarta tölteni. A főhadnagy azonban hallani sem akart róla, hogy kutya­mosója cserben hagyja. Ezzel fenyegette meg, hogy ha elmegy, csendőrökkel hozatja vissza. Ápril 13-án reggel Obersán a rendes szokáshoz híven reggelit vitt be tálcán a fő­hadnagynak, meg a feleségének. Az asszony összeszidta, hogy mért nem törülte meg a tálcát. — Nem szükséges azt megtörülni, mer­ „BUDAPEST* (2) 321. szám November 21. Áron. Obersán a zűrzavart felhasználva, el­menekült. Azt gondolta, hogy agyonlőtte gazdáját, de a golyó csodálatos képen nem okozott halált. A honvéd attila arany zsinór­­zatán megcsúszott a golyó s irányt tévesztve, rézsűt hatolt a nyakba s néhány centiméter lőcsatornát okozva, a fősizér mellett jött ki és a falba fúródott. A főhadnagy huszonkét napi betegség után teljesen meggyógyult, Obersánt pedig falujában fogták el a csendőrök. Az aradi eskü­dtbíróság tegnap mondott a beszúálló tisztiszolga fölött ítéletet. Áron Jenő főhadnagy, a­ki a golyót, mely nyakát átfúrta, az óraláncán hordta, kérte a vádlott megbüntetését, de kártérítést nem. Oberson tagadta, hogy ő a főhadnagyot meg akarta volna ölni. Csak meg akarta ijeszteni. — No ugyan alaposan ráijesztett, je­gyezte meg az elnök. Az esküdtek bűnösnek mondották ki vádlottat a szándékos emberölés kisérletének bűntettében, mire a bíróság az enyhítő körül­mények figyelembe vételével harmadfélévi fegy házra ítélte, úgy a vádlott, mint az ügyész megnyugodott az ítéletben. — Betörés egy zálogházba. Ez évi ápril 20-án virradóra, az erzsébetfalvi takarékpénz­tár zálogházát két betörő kifosztotta s több mint tízezer korona értékű ékszert emelt­ el. A rendőrség figyelmét csakhamar felkeltötte Po­­povics Ignác dologkerülő asztalos és Hlavicska Sándor cipész pazar költekezése. Megvigyázta hát minden lépésüket s rajta kapta tizlanko- Kollár Katalint, Popovics szeretőjét, amikor ez ékszereket akart elzálogosítani. A házkutatás al­kalmával azután a lopott holmi legnagyobb ré­szét megtalálták. A pestvidéki törvényszék előtt Popovics azzal védekezett, hogy ő nem tört be sehová. Pénze onnan van, hogy földmíves em­bereket csapott be, akiket azzal ámított el, hogy pénzükért három annyit érő hamis bankót ad vissza. A becsapott parasztok csakugyan igazolták ezt a védekezést, de a törvényszék ennek ellenére megállapította mind a három vád­lottra az orgazdaság bűntettét . Mikovics dr. alügyész vádbeszéde és Kisfalvy Rezső dr. és Kiss Ferenc védelme után Popovicsot és Hla­­vicskát harmadfél évi börtönre, Szlanko Kol­lár Katalint pedig egy évi börtönre ítélte. Az ítélet ellen az összes felek fölebbeztek. — Gyermekcsempészet. Daviseh Ka­talin volt nevelőnő, hogy Onody Géza volt or­szággyűlési képviselőt, akivel vadházasságban élt, jobban magához bilincselje, terhességet szín­lelt s egy idegen csecsemőt csempészett be. A gyermekhez úgy jutott, hogy a kis hirdetésekben közzétette, hogy örökbe szándékozik fogadni egy csecsemőt. Grandics János szegény napi­­díjas átadta neki kis­lányát abban a hiszemben, hogy egy gazdag szegedi házaspár fogadta örökbe, de mivel Szegeden nem tudta megtalálni, feljelentette a gyermekrablást a főkapitányságnál. A nevelőnő akkor már Onodyval meghasonlott s Melczer ezredesre vetette ki hálóját, akivel el­hitette, hogy a gyermek az övé s ki is csikart tőle tartás fejében 4000 koronát, mikor azonban telhetetlenségében 40.000 koronát követelt, Onody feljelentette és elfogták. A törvényszék családi állás elleni vétség és zsarolás miatt har­­madtól évi börtönre ítélte az elvetemedett sze­mélyt, akinek büntetését a tábla egy eszten­dőre szállította le. A királyi kúria ma Hie­­ronymi Béla bíró előadása alapján a benyújtott semmiségi panaszt visszautasította. MUNKÁSonk Budapest, nov. 20. — Kádárok sztrájkja. Finken­­czeller Mihály, fővárosi kádármester 24 munkása ma sztrájkba lépett. A sztrájk oka az, hogy a mester kijelentette, hogy a jövő héttől kezdve leszállítja a munkabéreket. SPORT, Budapest, nov. 20. — Vadászati kiállítás. A fővárosi pa­vilonban rendezett vadászati kiállításban újab­ban Kollerffy Koller Mihály állított ki egy igen szép zerge gyűjteményt és egy kitömött királysast. A kiállítást szépen látogatják s na­ponkint egy-egy iskolának ifjúsága is meg­tekinti. — Berlin—Budapest. A berlini műegye­temi hallgatók Football-csapata pénteken délben érkezik Budapestre s első mérkőzése szombaton d. u. lesz a Csömöri­ úti millenáris versenypályán, a­hol ez alkalommal a budapesti főiskolák hall­gatóiból alakított válogatott csapat tagjai a leg­kiválóbb fővárosi egyletek, úgymint a Budapesti Torna Club, „33“ Football Clubja, Magyar Úszó Egyesület, Budapesti Egyetemi Athletikai Club és Ferencvárosi Torna Club legjobb játékosai. A válogatott csapat tegnap tartott össztrainingje bebizonyította az összeállítás sikerült voltát. A műegyetemi ifjúsági egyletek, a Műegyetemi Kör, Segítő Egylet, Műegyetemi Zenekar, Mérnök Da­loskör és Műegyetemi Football Club a tegnap tartott közös gyűlésen megállapították a fogadta­tás részleteit s ezúton is kérik az érdeklődőket, hogy pénteken d. u. 1 óra 45 perckor a nyugati pályaudvaron megjelenni szíveskedjenek. APRÓSÁGOK.­ ­ (Az állatok öncsonkítása.) A Ter­mészettudományi társaságban ma délután Gorka Sándor dr. egyetemi tanársegéd tartott előadást az állatok öncsonkításáról és fájdalom-érzéséről. Tudományosan bizonyította, hogy az alsóbbfokú állatok egyáltalában nem bírnak a testi fájda­lomnak azzal az érzésével, amivel a gerinces ál­latok és különösen az ember bír. Példákkal bi­zonyította, hogy az alsóbbfokú állat könnyen, a fájdalom minden érzése nélkül elviseli egy-egy testrészének az elvesztését. Ha a virágmézet gyűjtő méhnek a potrohát finom ollóval óvato­san levágjuk, a méh felteste h­oígan röpköd to­vább, virágról-virágra, mintha semmi sem tör­tént volna. A giliszta, a pókok, a rákok stb. el­veszíthetik összes végtagjaikat, anélkül, hogy ez fájdalmat okozna nekik. Az egyszerű testszerve­­zetükből, egysejtőségükből folyik, hogy náluk az elvesztett tagok visszapótlására hatalmasan mű­ködik a visszaszerző erő, úgy hogy — a­mint például a folyami ráknál látjuk — az elsza­kadt láb, fark vagy olló csakhamar újra kinő. Sok alsóbbrendű állatnál, így némely gyíkfajnál tapasztalták, hogy a farkukat elharapják, ha az valami kő vagy más tárgy alá szorul, hogy az állat e miatt tovább nem mehet.­­ (Elfüstölt milliók.) A magyar királyi dohányjövedék igazgatóságának kimutatása sze­rint Magyarországon 1901. év elejétől augusztus hó végéig a külömböző fajtájú szivarokból, szi­­varkákból, dohányból és burnótból a következő mennyiségeket adták el: Az elkelt szivarok

Next