Budapest, 1901. november (25. évfolyam, 301-331. szám)
1901-11-21 / 321. szám
négy kis parkjában akként állitják föl, hogy a házterületet alkotó házak tengelyvonalába essenek s a szoboralakok tengelye ötödfél méternyire legyen a külön-külön kis park szegélykörétől. A szobrok alapszinvonalát valamivel fölebb emelik, mint a milyen magasan a most ott levő vízmedence felső karimája fekszik. A szépen diszlő élőfákat a helyükön hagyják s ahol nincs, oda ültetni fognak. Felkéri a miniszterelnök a főváros hatóságát, hogy a saját hatásköréhez tartozó intézkedéseket ehez alkalmazkodva tegye meg. — A főváros költségelőirányzata. A székesfőváros költségelőirányzatának tárgyalása céljából Márkus József főpolgármester november 25-ikére (hétfőre) rendkívüli közgyűlést hívott össze. A középiskolák játék-délutánjai. A vallás- és közoktatásügyi miniszter már régebben elrendelte, hogy a középiskolai tanulók hetenkint legalább egy délutánt testedző játékkal töltsenek. A székesfőváros iskoláiban azt mindenütt meg is tartják, csak a IV. ker. községi főreáliskolában nem, mert ez az intézet nem kapott megfelelő helyet. A miniszter most fölkéri a fővárost, adjon ennek is alkalmas területet, hogy a tanuló ifjúság nevelésének és egészségének nagy hasznára szolgáló testedző játékokat itt is megkezdhessék. — Az egyenes adók. A folyó évre fizetendő egyenes adók kivetését befejezték. Ebből folyólag azokat az adózókat, akik az adózók sorában már a múlt évben is előfordultak, adókönyvekkel tehát már el vannak látva, fölhívja az elöljáróság, hogy adókönyveiket a folyó évi adóelőírásokkal leendő kiegészítés végett az elöljáróságoknál 1902. évi február 15-ig mutassák be. — A vásárcsarnok személyzetének egyenruhája. Tegnap volt az árlejtés, a közgazdasági és közélelmezési ügyosztályban, a vásárcsarnok altiszti és ötszemélyzet egyenruházatának és fölszerelésének a szállítására. Öszszesen 468 sapkát, téli és nyári zubbonyt, nadrágot és nyakkendőt kell szállítani. Öt rendbeli ajánlat érkezett be, eléggé kedvező feltételek mellett s ezeket a vásárcsarnoki bizottság kiadta a számvevőségnek, az összehasonlító számítások megtétele végett. — Országmentő tervek. Egy budapesti lakos, aki a főváros pénzügyein is többrendbeli tervel kíván segíteni, a földmivelésügyi miniszternek most azt ajánlja, hogy hagyassa abban a viharágyukkal való lövöldözést és a jégfelhőket ezentúl durranó jéggel telt gömbökkel szórassa szét. Javasolja még azt is, hogy a veszedelmes gyufa helyett hozzanak forgalomba kénezett szilánkokat. A miniszter nagyon meg volt hatva az ajánlatoktól, de ma érkezett leiratában kijelenti, hogy nem veheti hasznukat, mert az eljárásuk módozatai részletesen nincsenek kidolgozva, dúlt rá a tiszti szolga. Ne boszantson engem a nagysága. A főhadnagy felugrott s nyakon vágta a legényt. — Ne üssön engem a főhadnagy úr, nem vagyok én már katona, azokat ütheti, de én civil vagyok. Azzal kiment a cselédszobába s egy nagy késsel hadonászva, igy fenyegetőzött a többi cseléd előtt: — Most jöjjön ki az a zsidó! Rögtön leszúrom. Nincs nekem se feleségem, se húsz gyermekem, aki megsirasson. Ezzel letette a kést, a főhadnagy hivatta, de a legény beüzente a szobalánynyal, hogy nem megy. A főhadnagy azután a kaszárnyába távozott, szolgája pedig egy vaskereskedésbe sietett revolvert és töltéseket venni. Délben azután, mikor a főhadnagy, haza jött s íróasztalához ült, a tisztiszolga bement az ebédhez teríteni. Villámgyorsan kirántotta revolverét s a háttal ülő főhadnagyot tarkón lőtte. — Te bitang! Meglőttél, kiáltott fel TÖRVÉNYSZÉK Budapest, nov. 20. A kutyamosó boszuja. Obersán Simon közhonvéd, tisztiszolgája volt Áron Jenő főhadnagynak, aki a nagyváradi honvédgyalogezred borosjenői zászlóaljánál szolgált. Az oláh fiú amint leszolgálta a három esztendejét, haza ment Kertesre, de a főhadnagy visszahívta. Ez évi áprilisban a tiszti szolga ki akart lépni a szolgálatból. Otthon márkája várta, akit oltárhoz akart vezetni, azután még az oláh husvét is küszöbön volt s a legény az ünnepeket otthon akarta tölteni. A főhadnagy azonban hallani sem akart róla, hogy kutyamosója cserben hagyja. Ezzel fenyegette meg, hogy ha elmegy, csendőrökkel hozatja vissza. Ápril 13-án reggel Obersán a rendes szokáshoz híven reggelit vitt be tálcán a főhadnagynak, meg a feleségének. Az asszony összeszidta, hogy mért nem törülte meg a tálcát. — Nem szükséges azt megtörülni, mer „BUDAPEST* (2) 321. szám November 21. Áron. Obersán a zűrzavart felhasználva, elmenekült. Azt gondolta, hogy agyonlőtte gazdáját, de a golyó csodálatos képen nem okozott halált. A honvéd attila arany zsinórzatán megcsúszott a golyó s irányt tévesztve, rézsűt hatolt a nyakba s néhány centiméter lőcsatornát okozva, a fősizér mellett jött ki és a falba fúródott. A főhadnagy huszonkét napi betegség után teljesen meggyógyult, Obersánt pedig falujában fogták el a csendőrök. Az aradi esküdtbíróság tegnap mondott a beszúálló tisztiszolga fölött ítéletet. Áron Jenő főhadnagy, aki a golyót, mely nyakát átfúrta, az óraláncán hordta, kérte a vádlott megbüntetését, de kártérítést nem. Oberson tagadta, hogy ő a főhadnagyot meg akarta volna ölni. Csak meg akarta ijeszteni. — No ugyan alaposan ráijesztett, jegyezte meg az elnök. Az esküdtek bűnösnek mondották ki vádlottat a szándékos emberölés kisérletének bűntettében, mire a bíróság az enyhítő körülmények figyelembe vételével harmadfélévi fegy házra ítélte, úgy a vádlott, mint az ügyész megnyugodott az ítéletben. — Betörés egy zálogházba. Ez évi ápril 20-án virradóra, az erzsébetfalvi takarékpénztár zálogházát két betörő kifosztotta s több mint tízezer korona értékű ékszert emelt el. A rendőrség figyelmét csakhamar felkeltötte Popovics Ignác dologkerülő asztalos és Hlavicska Sándor cipész pazar költekezése. Megvigyázta hát minden lépésüket s rajta kapta tizlanko- Kollár Katalint, Popovics szeretőjét, amikor ez ékszereket akart elzálogosítani. A házkutatás alkalmával azután a lopott holmi legnagyobb részét megtalálták. A pestvidéki törvényszék előtt Popovics azzal védekezett, hogy ő nem tört be sehová. Pénze onnan van, hogy földmíves embereket csapott be, akiket azzal ámított el, hogy pénzükért három annyit érő hamis bankót ad vissza. A becsapott parasztok csakugyan igazolták ezt a védekezést, de a törvényszék ennek ellenére megállapította mind a három vádlottra az orgazdaság bűntettét . Mikovics dr. alügyész vádbeszéde és Kisfalvy Rezső dr. és Kiss Ferenc védelme után Popovicsot és Hlavicskát harmadfél évi börtönre, Szlanko Kollár Katalint pedig egy évi börtönre ítélte. Az ítélet ellen az összes felek fölebbeztek. — Gyermekcsempészet. Daviseh Katalin volt nevelőnő, hogy Onody Géza volt országgyűlési képviselőt, akivel vadházasságban élt, jobban magához bilincselje, terhességet színlelt s egy idegen csecsemőt csempészett be. A gyermekhez úgy jutott, hogy a kis hirdetésekben közzétette, hogy örökbe szándékozik fogadni egy csecsemőt. Grandics János szegény napidíjas átadta neki kislányát abban a hiszemben, hogy egy gazdag szegedi házaspár fogadta örökbe, de mivel Szegeden nem tudta megtalálni, feljelentette a gyermekrablást a főkapitányságnál. A nevelőnő akkor már Onodyval meghasonlott s Melczer ezredesre vetette ki hálóját, akivel elhitette, hogy a gyermek az övé s ki is csikart tőle tartás fejében 4000 koronát, mikor azonban telhetetlenségében 40.000 koronát követelt, Onody feljelentette és elfogták. A törvényszék családi állás elleni vétség és zsarolás miatt harmadtól évi börtönre ítélte az elvetemedett személyt, akinek büntetését a tábla egy esztendőre szállította le. A királyi kúria ma Hieronymi Béla bíró előadása alapján a benyújtott semmiségi panaszt visszautasította. MUNKÁSonk Budapest, nov. 20. — Kádárok sztrájkja. Finkenczeller Mihály, fővárosi kádármester 24 munkása ma sztrájkba lépett. A sztrájk oka az, hogy a mester kijelentette, hogy a jövő héttől kezdve leszállítja a munkabéreket. SPORT, Budapest, nov. 20. — Vadászati kiállítás. A fővárosi pavilonban rendezett vadászati kiállításban újabban Kollerffy Koller Mihály állított ki egy igen szép zerge gyűjteményt és egy kitömött királysast. A kiállítást szépen látogatják s naponkint egy-egy iskolának ifjúsága is megtekinti. — Berlin—Budapest. A berlini műegyetemi hallgatók Football-csapata pénteken délben érkezik Budapestre s első mérkőzése szombaton d. u. lesz a Csömöri úti millenáris versenypályán, ahol ez alkalommal a budapesti főiskolák hallgatóiból alakított válogatott csapat tagjai a legkiválóbb fővárosi egyletek, úgymint a Budapesti Torna Club, „33“ Football Clubja, Magyar Úszó Egyesület, Budapesti Egyetemi Athletikai Club és Ferencvárosi Torna Club legjobb játékosai. A válogatott csapat tegnap tartott össztrainingje bebizonyította az összeállítás sikerült voltát. A műegyetemi ifjúsági egyletek, a Műegyetemi Kör, Segítő Egylet, Műegyetemi Zenekar, Mérnök Daloskör és Műegyetemi Football Club a tegnap tartott közös gyűlésen megállapították a fogadtatás részleteit s ezúton is kérik az érdeklődőket, hogy pénteken d. u. 1 óra 45 perckor a nyugati pályaudvaron megjelenni szíveskedjenek. APRÓSÁGOK. (Az állatok öncsonkítása.) A Természettudományi társaságban ma délután Gorka Sándor dr. egyetemi tanársegéd tartott előadást az állatok öncsonkításáról és fájdalom-érzéséről. Tudományosan bizonyította, hogy az alsóbbfokú állatok egyáltalában nem bírnak a testi fájdalomnak azzal az érzésével, amivel a gerinces állatok és különösen az ember bír. Példákkal bizonyította, hogy az alsóbbfokú állat könnyen, a fájdalom minden érzése nélkül elviseli egy-egy testrészének az elvesztését. Ha a virágmézet gyűjtő méhnek a potrohát finom ollóval óvatosan levágjuk, a méh felteste hoígan röpköd tovább, virágról-virágra, mintha semmi sem történt volna. A giliszta, a pókok, a rákok stb. elveszíthetik összes végtagjaikat, anélkül, hogy ez fájdalmat okozna nekik. Az egyszerű testszervezetükből, egysejtőségükből folyik, hogy náluk az elvesztett tagok visszapótlására hatalmasan működik a visszaszerző erő, úgy hogy — amint például a folyami ráknál látjuk — az elszakadt láb, fark vagy olló csakhamar újra kinő. Sok alsóbbrendű állatnál, így némely gyíkfajnál tapasztalták, hogy a farkukat elharapják, ha az valami kő vagy más tárgy alá szorul, hogy az állat e miatt tovább nem mehet. (Elfüstölt milliók.) A magyar királyi dohányjövedék igazgatóságának kimutatása szerint Magyarországon 1901. év elejétől augusztus hó végéig a külömböző fajtájú szivarokból, szivarkákból, dohányból és burnótból a következő mennyiségeket adták el: Az elkelt szivarok