Budapest, 1901. november (25. évfolyam, 301-331. szám)

1901-11-21 / 321. szám

November 21. BUDAPEST 321. szám. (3) Száma összesen 381.784,550 darab, múlt évben iyenkor volt 322.211,139 darab, tehát az idén összesen 9.573,311 darabbal többet ad­tak el. Az emelkedés 2­9 százalék.­­ Az eladott szivarkák összes száma 745.923,915, múlt évben ilyenkor az elfogyasztott szivarkák száma 670.520,063 volt. Az idén 75.307,852 da­rabbal adtak többet el, ami 11­­2 százalék emel­kedésnek felel meg. Dohányból (általános ár­jegyzékbeli) eladtak összesen 363.928,632 cso­magot, ebből 182.202,813 csomag magyar pipa­dohány volt. Különlegességi pipadohányt 154,101 kilogrammot adtak el összesen. Burnót (ált. ár­jegyzékbeli) 29,546 kilogramm és különle­gességi burnót pedig 67,25 kilogramm fogyott el. Az állam összes bevétele volt az általános forgalomban levő gyártmányokból 62,746,445 korona 94 fillér. A belföldi különlegességi gyártmányokért bevettek 5.060,348 korona 46 fillért. A külföldi különlegességi gyártmányokból 698,924 korona 92 fillér értékűt adtak el. Az állam összes bevétele volt 68.705,719 korona 32 fillér. Tavaly ilyenkor összesen volt a be­vétel 67.519,987 korona 97 fillér. Az idén te­hát eddig már 1,185,731 korona 55 fillérrel vettek többet be, mint tavaly.­­ (Lombrozo a villamos kivégzés­ről.) Czolgosz Leó elnökgyilkos kivégzése al­kalmából Lombroso hírneves tudós nyilatkozott egy római újságíró előtt. A nagy nevű olasz tudós nem híve a villanyos árammal való kivég­zésnek, nem tartja eléggé gyorsnak. Hosszas előkészületeket kíván a kivégzés, amely idő alatt az elítélt a leggyötrelmesebb kínokat állja ki. Manapság — mondja Lombroso — az egész világ azon a véleményen van, hogy a halálbün­tetés nem lehet a társadalom boszűmüve, ha­nem eszköz, mód arra, hogy vele a veszedelmes egyéneket ártalmatlanná tegyük s elejét vegyük az utódoknak esetleges ártalmas s a társada­lomra nézve káros következményeinek. Maga a halálbüntetés gyors legyen s nem embertelen, ami a villanyos kivégzésnél nem lehetséges. Az általános emberi érzések is amellett szólanak, hogy ne tegyük ki a halálraítéltet a borzasztó kétségbeesés rettegésének s maga a halálnem se legyen fájdalmas. Lombroso a gázokkal való kivégzést ajánlja; ártalmas gázok belehelése lassú, de „mámoros“ halált okoz. Ilyen gázok volnának a chloroform és aether. Az elitélt úgyszólván álomban menne át a halál biro­dalmába. KÖZGAZDASÁG Budapest, nov. 20. Az önálló vámterület (Az Országos Gazdasági Egyesület ülése.) Tegnap az Országos Gazdasági Egye­sület közgazdasági szakosztálya, ma pedig az igazgató választmány foglalkozott Fehér­­megye gazdasági egyesületének átiratával. Az eredmény ma is ugyanaz volt mint teg­nap. A Köztelek méltóságos és kegyelmes urai a Károlyiak és Dessewffyek, a­kik min­den alkalommal úgy tesznek, mintha ők vol­nának hivatva egyedül a magyar gazdák ér­dekeinek védelmére, ma is megakadályoz­ták azt, hogy az Egyesület az önálló vámte­rület mellett foglaljon határozott állást. Vol­tak ma is tüzes, lelkes felszólalások az ön­álló vámterület mellett, a többség mégis az előadó javaslatát fogadta el, a­mely hosszas kertelés után azt mondja, hogy maradjunk csak meg az osztrák járomban. Az ülésről szóló tudósításunk a kö­vetkező : Rubinek Gyula előadó sötét képet fest gazdasági helyzetünkről. Aztán azzal végzi, hogy ha megcsináljuk az önálló vámterületet, Ausztria nem veszi meg sem a húsúnkat, sem a marhán­kat. (Zajos ellentmondások. Valaki közbeszól: Hát akkor éhezni fogunk!) Paizs Gyula fölöslegesnek tartja az előadó argumentumainak megcáfolását, azt már tegnap tette s csak általánosan mutat reá, hogy a fe­hér megyei gazdasági egyesület akcióját minden magyar gazdának örömmel kell üdvözölnie, mert hiszen nem kevesebbet akarnak ők, mint a szö­vetség, hanem többet s az ő önálló föllépésük mindenesetre megkönnyíti a cél elérését. Miklós Ödön szerint minden magyar em­ber mint végcélt az önálló vámterületet óhajtja. A szövetség határozata is ebben a szellemben volt hozva, s ha nem fog sikerülni, hogy elérjék összes követeléseiket, akkor már­is az önálló rendelkezés alapjára helyezkednek, ha ellenben sikerül a biztosítékokat vámszerződéssel elérni, akkor is ez csak átmeneti, úgyszólván előkészítő állapot lesz az önálló vámterületre. Különben a kérdést oly fontosnak tekinti, hogy egy külön ülés napirendjére kívánja kitüzetni. Károlyi Sándor gróf az előadó álláspont­ján van és minden reményét abba veti, hogy sikerül majd a vámszerződést a gazdák óhajá­nak megfelelőleg megkötni. Nagy hatást keltett dr. Mérey Lajos fel­szólalása, ki a nála megszokott ékesszólással fejtette ki, hogy a mai állapot fentartása, vagyis a közös vám csakis az ország csődjével végződhetik. Szerinte Magyarországon mező­­gazdaság, ipar, kereskedelem három édes test­vér, mely vagy együtt él, vagy együtt hal meg. Dr. Gaál Jenő óva int azon taktikai hiba elkö­vetése ellen, hogy túlzott aggályoskodással az előadó a valóságot messze túlhaladó sötét képet fest. Bernát István megjegyzi, hogy a sötét kép csak akkor állna be, ha Magyarország az ön­álló rendelkezés esetén visszatolást keltő túl­ságos nagy iparvámokkal sáncolná magát körül. Gróf Zselénszki Róbert is csak akkor hajlandó elfogadni a közös vámterületet, ha nem kapjuk meg a közös vámterületen a szükséges vámvédelmet. Emődy József szerint a gazdasági válsá­got nem a közös vámterület idézte elő. Gróf Teleki József teljesen Miklós Ödön álláspontján van. Rubinek Gyula zárszavai után Bujanovits Sándor elnök kifejti, hogy a gazdák mind egy cél felé törekednek, a mező­gazdasági válság s az ország nyomorúsága meg­szüntetésére s habár az eszközök különbözők lehetnek, a cél eléréséért mind együtt küzd, s ily értelemben mondja ki, hogy az igazgató választmány többsége elfogadja az előadói ja­vaslatot. A mai ülésen állapították meg egyút­tal az igazgatóválasztmánynak a közgyűlés elé terjesztendő évi jelentését. A jelentés az ország gazdasági helyzetéről igen sötét képet fest, de mégis arra a következtetésre jut, hogy Magyarország csak a közös vám­­területen tud boldogulni. Azt mondja a je­lentés, hogy hiba volt, hogy régen nem rendeztük be gazdasági életünket önálló alapon, de még nagyobb hiba volna most megszüntetni a vámközösséget. Hát ez nem okos beszéd. Ha hiba volt a vámközösség akkor, most kétszeres hiba volna, ha azt tovább is fentartanák. A köztelket nagy urak, nagy uradalmak boldog tulajdonosai kormányozzák. Ezek fél­nek minden változástól, féltik, hogy meg­csappannak rengeteg jövedelmeik. Meg aztán arra is gondolnak, hogy mit szólnak majd hozzá Bécsben, ha már a méltóságos és ke­gyelmes gazdák is a gazdasági függetlensé­gért buzgolko­dnak. Csakhogy Magyarország gazdaközönségének zöme a kis és közép­birtokosokból áll. Ezek pedig tudják és ér­zik, hogy Magyarország csak akkor boldo­gulhat, ha lerázza magáról az osztrák járműt. És le is fogja rázni. Akár tetszik a Köztelek kegyelmes és méltóságos nagy urainak, akár nem. A vaskartell megújítása. Most már a leghatározottabban híresztelik, hogy az osztrák és magyar vasművek legközelebb ismét megkö­tik a kartellt, a­mely egy esztendő előtt felbom­lott azért, mert nem tudtak megosztozkodni a koncon. A kartell megkötésén főleg a legna­­­­gyobb magyarországi vasmű, a Rimamurányi fáradozik. Ennek a társaságnak az igazgatója a napokban Bécsben járt és hosszasabban értekeze­zett az osztrák vasművek igazgatóival. A ma­gyar vasművek egymás között már megegyeztek és most csak az van hátra, hogy az osztrákok­kal is megegyezzenek. Ha ez megtörténik, ak­kor ismét módj­ukban lesz tetszés szerint fel­srófolni a vasárakat és zsarolni a fogyasztó kö­zönséget. A legszomorubb a dologban, hogy ebben a kartellben résztvesznek a magyar ál­lami vasművek is. Pest megye én a munkahiány. Pest­megye szegény földmivelő népe követi a felvi­dék példáját s kivándorol Amerikába. A leg­utóbbi statisztikai adatok szerint a kivándorlás növekvőben van s ennek egyik oka a Pest me­gyében is beállott nagy munkahiány. Az or­szág első vármegyéje, hogy népének munkát ad­jon, most 200 ezer koronát szavazott meg a második tranzverzális műnt költségeire. Ez a hatalmas úttest Solt, Kecskemét, Nagy-Körös, Cegléd határán vonul végig s Abonynál hagyja­ el a megyét. Az útvonal hossza 118 kilométer,­ melyen a munkát már legközelebb meg is kez­dik. A 200 ezer korona összeget az útalap terhére felveendő törlesztéses kölcsönből fog­ják fedezni. Külföldi gabona a prágai piacon. A prágai keddi h­etitőzsdén ismét nagy és sürgető kínálat volt amerikai hazában és oroszországi rozsban. Az ár, melyet a kínálók követeltek, kedvezőbb volt akár a bécsi, akár a budapesti paritásnál. Mind a két cikkben jelentékeny kötések jöttek létre. Ez okozta az utóbbi napokban a gabonaárak csökkenését. íme ilyen igazságuk van azoknak, akik azt állítják, hogy a közös vámterület biztosítja a magyar gazdasági termé­nyeknek az osztrák piacot. Az Országos Iparegyesület végre­hajtó bizottsága tegnap délelőtt Mat­ekovits Sándor v. k. t. t. elnöklete alatt ülést tartott, a­melynek főbb tárgyai a következők voltak: Lo­­­vag Faik Zsigmond alelnök bejelentette, hogy a könyvnyomdászok szakköre a saját vagyoni ere­jéből egy továbbképző nyomdásztanfolyamot lé­tesített, a­mely f. hó 24-én nyílik meg. A végrehajtó bizottság a bejelentő alelnök kérel­mére elhatározta, hogy tekintettel az ügy fon­tosságára és arra, hogy a grafikai szakiskola eszméje az iparegyesületből indult ki, fölter­jesztést intéz a kereskedelmi miniszterhez, a tanfolyam erkölcsi és anyagi támogatása iránt. Neuschlosz Marcel biz. tag bemutatta a sütőmén-­­ kasok munkaviszonyainak rendezése ügyében a­ kereskedelmi miniszterhez intézendő felterjesztés-­ nek általa kidolgozott tervezetét. A bizottság beható vita után némi módosításokkal elfogadta a tervezetet és Neuschloss Marcellnek nagy gonddal és hozzáértéssel végzett munkájáért el­ismerést és köszönetet szavazott. A kereske­delmi miniszter leiratban közölte az egyesülettel,­ hogy a közös hadügyminisztérium által kiírt szállítási pályázatokon hazai iparosok vagy egy-­­, általában nem, vagy nem a kellő számmal vesz­nek részt, úgy­hogy igen könnyen megeshetik, hogy a közös hadsereg részére történő szállítá­soknál a magyar ipar részére biztosított hányadot nem lehet a magyar iparosoknak juttatni.. Felkéri a miniszter az iparegyesületet, hogy az­ érdekelt iparosokat buzdítsa a pályázatban való­ részvételre és figyelmeztesse őket arra is, hogy a közös hadügyminisztérium vagy közegei által­ hozzájuk intézendő felhívásokra mindenesetre válaszoljanak, mert állítólag az is megtörténik, hogy egyes cégek a felhívásokat még válaszra sem méltatják. A bizottság az érdekelt iparo­soknak értekezletre való egybehívását határozta el. Több gyáros állami támogatása ügyében ér­kezett leiratokra nézve a bizottság szakértők meghallgatását határozta el. Az új erzsébetvá­rosi templom orgonájának beszerzése ügyében több előkelő iparos részéről érkezett pa­nasz folytán felkérte a bizottság Thék Endre alelnököt az ügy részleteit felde­rítő adatok beszolgáltatására. Dr. Soltész Adolf titkár bejelentette a bizottságnak, hogy megbízható egyházi részről azt az értesítést kapta, hogy a legutóbbi katholikus nagygyűlés­sel kapcsolatban megtartott eucharisztikus kon­gresszus alkalmával a katholikus püspöki kar egyik tagja egy bécsi paramentum készítő cég utazóját ajánlotta az egybegyűlt papság figyel­mébe. A bizottság, abból indulván ki, hogy az, illető főpap eljárása csakis tévedésből, illetőleg

Next