Budapest, 1901. november (25. évfolyam, 301-331. szám)

1901-11-21 / 321. szám

Melléklet a „BUDAPEST“ 321, számához. A világ iegg&ziagabíj özvegy asszonya, Hetty Green, A világ leggazdagabb özvegyasszonya, akinek itt arcképét bemutatjuk, Hetty Green, ha ugyan az amerikai lapoknak hinni lehet. Hetty Green asszony, aki ez idő szerint j New-Yorkban lakik, nem kevesebb, mint há­romszáz millió dollárnak a korlátlan úrnője, A férje, aki néhány év előtt halt meg, vasút­építésekből szerezte meg ezt a rengeteg vagyont. A harcias tekintetű özvegy, amint lát­juk, már elvirágzott; jóval túl van a negyve­nen ; de azért kérőinek a száma légió. De ő visszautasít mindenkit, mert, úgymond, gyű­löli a csapodár, hűtlen féríincmet. Vájjon hol szerezte a tapasztalatokat ? p hh r Budapest, nov. 20. I. A főrendiház mai ülésében rövid vita után elfogadta a válaszfeliratot. Zichy Nán­dor gróf kezdte meg a vitát. A liberálismus ellen menydörgött, a mely veszélyezteti a trónt és az alkotmányt. Hangoztatta az egy­házpolitikai törvények revízióját, a mely mi­hamarább kopogtatni fog a törvényhozás aj­tóján, mert az Isten erősebb az embereknél. Utána Dessewtíy Aurél gróf szólalt fel, aki elismeréssel nyilatkozott Széli Kálmán tisz­tességes kormányzatáról, csak nagyobb taka­rékosságra intette a kormányt, mert az ország 'súlyos válság előtt áll. Kautz Gyula, az osz­trák magyar bank kormányzója is abban a véleményben van, hogy az ország helyzete válságos ; Zichy Nándor gróffal polemizálva, elismerte, hogy az egyházpolitikai törvények alkotásánál történtek hibák, de azok meg­változtatása az országot nagy veszedelembe sodorná. A kormányt figyelmezteti, hogy az államháztartás egyensúlyát meg ne ingassa. Széli Kálmán miniszterelnök válaszolt az elhangzott beszédekre. Hangsúlyozta, hogy a kormány a takarékosság elvét mindenkor szem előtt fog ja tartani s Zichy Nándor gróf­fal szemben megvédelmezte a liberális politi­kát. Több felszólalás nem volt. II. A főrendiház ülése nov. 20-án. Elnök: gr. Csáky Albin az ülést dél­előtt 11 óra után megnyitja s megteszi jelenté­seit. A főrendek megválasztják az Erzsébet-szo­­bor-bizottság főrendiházi tagjait. Következik: a fölirati vita. A Gyulai Pál által készített felirat felol­vastatván, fölszólal: Gr. Zichy Nándor: Föliratot nem terjeszt elő, mert nem hiszi, hogy a főrendiház régi, nyugalmas szokásától eltérve, erkölcsi súlyát éreztetni kivánja. A kormány kormányzatával nincs megelégedve, nem azonosíthatja tehát ma­gát a kormány feliratával, de igen azzal a föl­irattal, amelyet a néppárt beterjesztett a képvi­selőházban. A főrendiház föüratáról mondhat jót is: jó magyarsággal szerkesztették meg; de teljes nyíltságot és őszinteséget nem igen ta­pasztal. Hiányzik annak liangoztataíása, hogy a magyar alkotmány sértetlen iöntart&sa a mouarkiának is letíöltétele : úgy az Ausz­triával való birodalmi kapcsolat megvédése s a lajtántuli tartományok együttartása is. Magyarországnak van egy jeligéje : a liberalizmus. Valami nagy csoda lehet: min­dennek, a koronának, országnak, népnek, gazda­ságnak, földnek, levegőnek élete a liborálizmus­­íól lügg. Más erő nincs is már, csak a libera­lizmus. De hát mi ez a liberalizmus ? Legalább magyarázzák meg. Az államok szilárdságát, ere­jét veszéiyezloti pedig a liberálizmus, kivált a Szent István által lerakott alapokat, a melye­ken mégis ezer év óta élünk. Ám hiába üldözi a liberálizmus a katolicizmus nagy intézmé­nyeit ; azok fönn fognak maradni, mert az Isten mégis erősebb még az olyan tobzódó liberáiiz­­musnál is, minő a trancia. Különben nem Hy rosszak az emberek, mint az elvek, a melyedet elfogultságból szolgálnak. A gazdasági helyze­tünk azért annyira romlott, mert az állam pél­dát adott a szükségletek fokozására és az adós­ságból való élésre. Az adósságcsinálás bizonyos ideig megy, de végre jön egy förgeteg és el­söpri az adós társadalmat. A kormánynak min­dig abban főtt a feje, mikép tegye könnyebbé az adósságcsinálást, a külföldi pénz beözönlését. A magunk erejéből kellene már élnünk, csak­hogy most már aligha nem késő. Ez a nagy el­adósodás nem lehetett alap a kvótalölemeiésre s megakasztja a véderő fejlesztését, az ujonc­­lótszám fölemelését. Miután nincs bizalma a kormányhoz, nem fogadja el a feliratot. Gr. De3sev7ffy Aurél: Elismerését fejezi ki a Széli kormányzása iránt, mert az tisztes­séges. Beszél .ezután az Ausztriával való vi­szonyunkról, a német vámtarifáról és a külke­reskedelmi szerződésekről. Úgy látja, hogy a vámszövetségi viszony föltételei mindinkább gyöngüinek s a bizonytalanság súlya immár el­viselhetetlenné vált. Nem lelkesül a viziutak fej­lesztése, sem a budapesti kikötő létesítése iránt. Hiszen eddigi viziutaiukat sem tudjuk kihasználni. Bámulja a Széli munkaerejét. Sajnálatos volna, ha a belügyminisztérium teendőinek sokasága kiváló munkaerejét összetörné. A válaszföliratot elfogadja. (Helyeslés,) Kanta Gyula dr. az ország gazdasági ál­lapotát válságosnak tartja, annál inkább, mert a kibontakozás alig remélhető. Anyagi erőnk hosszú idő óta annyira meg van leszitve, hogy a bejelentett beruházásokat nem lógja meg­­bírni az oiszúg. A továbbíeszitós még vesze­delmesebb volna. Szól ezután a nemzetközi ke­reskedelmi szerződésekről. A szabad kereskedés hívének vallja magát, de bevallja, hogy a szabad kereskedelem csillagzata most lehunyt s a védő­vám, a megelőző védekezés lesz az ur a nemzet­közi gazdasági eletben. Bizonyos mégis, hogy kereskedelmi szerződéseket kell kötnünk, hogy állandó érintkezésünk a nagyvilággal megmarad­jon. Az üzleti élet bizonytalansága szűnik meg, ha hosszabb lejárata szerződéseket kötünk, még ha az eddigieknél nehezebbeket is. Vigyázzon a kormány, hogy a nagy beruházások az állam­­háztartás egyensúlyát benső alapjában meg ne ingassák. Ki kell mondani a kormánynak, hogy az egyensúlyból nem enged. Ezután a Zieby Ferdinand gróf nyilatkozataival foglalko­zik s figyelmezteti, hogy igen is van ereje a főrendiháznak s éreztette is Zichy gróffal az egyházpolitikában. Megengedi, hogy az egyház­­politikai törvényalkotás tovább ment, mint a mennyire kellett volna, de visszacsinálni igen veszedelmes volna. Figyelmezteti Zichy grófot, hogy a liberálizmus sem a kathoiicizmusnak,sem az állami konszolidáltságuak nem ellensége. A katolicizmus miudig megfért a iiberálizmussal és viszont. Ziohy Nándor gr. félreértett szavait helyre­igazítja s kijelenti, hogy Kautz nem az ö be­szédét cáfolta. Széli Kálmán miniszterelnök: Ajánlja a felirat elfogadását, amely teljesen hozzásimul a trónbeszédhez. Tökéletesen egyetért Kautzeal úgy abban, hogy Ausztriával való viszonyunkat a kölcsönös méltányosság vezette, mint abban is, hogy virágzó gazdasági életünk nemzetközi j viszonyaink kellő rendezése nélkül nem lehet. Fájlalja, hogy a vámpolitika a szabad kereske­delem iránya ellen fejlődött Európában. Sajnos, ezt az irányt mi nem változtathatjuk és fejlődé­sét nem gátolhatjuk meg. Számolnunk kell vole. Egyetért Kautzeal abban is, hogy az államház­tartás egyensúlyát megingatni nem szabad. En­nek az elvnek hódolt akkor is, a mikor a pénz­ügyminiszterséget otthagyta. Ismeri azt a rette­netes küzdelmet, amelyet ki kellett fejteni a pénzügyi egyensúly helyreállítása végett. A ta­karékosság élvéből nem enged s ezt fogja gyakorolni a kormány a beruházásoknál is. 1899-ben is kevesebbet adott ki a kormány, mint a mennyire föl volt hatalmazva. Dessewlíy gróf a tisztesség korszakának nevezi a mai kor­mányzatot. De nem fogadható el ez a múlttal való ellentétben, mert hisz minden eddigi ma­gyar kormányzat tisztességes volt, (Tetszés) a szónok különben nem támogatta volna. Vála­szol a Zichy gróf beszédére s kijelenti, hogy a nemzet többségének a képviselöházban kifeje­zésre jutott gondolatvilágába való beilleszkedés volt a főrendiháztól mindenha a kormányok tá­mogatása, Ez hazafias is, parlamentáris is. Schlauch bíboros egy közbeszólására meg­jegyzi, hogy a szabadelvü5Óg nem bölcsészeti téma, nem katedrába pontozat, hanem irány, val­lomás, érzés, szellem, melyben ki-ki az ország ügyeit szabályozni és vezetni akarja a jogegyen­lőség, szabad mozgás törvénye szerint. (Éljenzés balról.) A liberálizmus fontart, éltet, összekap­csol, egységesít, fejleszt, általánosít, konszolidál. Ami ebbe beleillik, az a liberálizmus. A liberá-, lizmus nem hozhat veszélyt arra, ami értékes, csak üdvöt. így gondolom én ezt előkészület nél­kül. (Éljenzés balról.) Hosszasan fejtegeti ezután, hogy az ország anyagi bajai szinte természete­sek. De mennyire magasabb s jobb ez a hely­zet, mint az 1847-iki volt, amikor semmink se volt és mindent teremteni keltett kétszeres költ­séggel és kétszeres fáradtsággal, annak bizonyí­tására, hogy a magyar erő erre csakugyan képes. Dessswffy Aurél gróf kijelenti, hogy a kormányzati tisztességre nézve kénytelen töntartani előbb lcilejtett álláspontját., (Mozgás.) Széli kormányelnök: Bocsánat, nem lehet fönntartani. Járuljon a gróf ur az ón fölfogásom­hoz, hogy az előbbi és minden kormányzás tisz­tességes volt. Végül elfogadták a föliratot s az elnök bezárta az ülést. Budapest, nov. 19. ■— Az adóprés. Lukács László pénz­ügyminiszter tudvalevőleg több ízben leirt már a fővároshoz, hogy az adóbehajtás kö­rül követett eljárással nincs megelégedve, mert a városi közegek igen szelíden bán­nak a nyomorult adózó polgárokkal s ez az oka, hogy kevés adó folyik be s hogy a polgárság vért nem izzad. Ez ellen a kímé­letes bánásmód ellen a miniszter ur eré­lyesen tiltakozik és követeli, hogy irgalom nélkül járjanak el az adóvégrehajtók. Kü­lönösen pedig az ingóságokat hurcoltassák el nagy erélyességgel, mert az adózó pol­gár ravaszkodib s csak akkor fizet, ha ala­posan ráijesztenek. A legfelsőbb megha­gyás következtében azután a kerületi elöl­járóságok nyakra-főre hurcoltatták raktá­rakba a lefoglalt ingóságokat s a nagy buz­galomnak az lett a következése, hogy a II., III. és IV. kerületi elöljáróságoknak a fu­varozásra megszabott hitele már teljesen kimerült. Most mind a három póthitelt kér, mert az árverések még folyton szaporod­nak, a pénzügyminiszrer ur lelketlen ren­delkezésének pedig mindenáron eleget kell tenni. — Az Andrássy-ut szobrai. A ki­rály szoborajándékai közül négynek, t. i. a Zrínyi-, Bocskay-, Bethlen- és Üálffy-szobov­­nak tudvalevőleg az Andrássy-uti nagy kü­röndön jelöltek ki helyet. Ezeknek a végle­ges elhelyezése iránt ma leiratban intézke­dett a belügyminiszter. A szobrokat a körönd

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék