Budapest, 1901. december (25. évfolyam, 331-360. szám)

1901-12-24 / 354. szám

§1­8) Sfí! szám: tBSDAFSSX“ December 2-ir­ tekezletet tartottak a Demokrata-körben. Az értekezleten mintegy 20-an­ vettek részt. Hirsch a Newyork-kávéház tulajdonosa határozottan állítja, hogy az a kö, mely a kávéház abla­kát betörte nem­ a tüntetőktől, hanem a járdán sétálóktól eredt s 'majdnem mindnyájan ama vélem­ényfikr­é’c ’jr'ttak 'kifejezést', hogy kellő rendőri közműfe'sé eléssel elejét lehetett'volna venni mindennek. Az értekezlet elhatározta, hogy kül­döttség útján memorandumot nyújtanak át a belügyminiszternek a kár megtérítését kérve. A küldöttséget, mely a napokban keresi fel a mi­nisztert Vázsonyi Vilmos d­r. fogja vezetni. • Százezer példányban adtak­­ rlá a szo­cialisták egy lapot, amelyben azzal vádolják a rendőrséget s különösen Badkay Béla főkapi­tányt, hogy a zavargásokat tervszerűen előkészí­tette és okozta, hogy ürügye legyen a munkások mozgási szabadságát és gyülekezési jogát meg­semmisíteni. Azt mondják a röpiratban, hogy Rudnay már eleve be akarta tiltani a körmene­tet s csak egyenes belügyminiszteri utasításra engedte meg, ba akarta tehát bizonyítani, h­ogy neki volt igaza , szabad kezet akart a munkásügyek intézésében. — A feloszlatás után 2—800 gyerek és su­hánc felbérelt egyének által vezetve végigszaladt stz Er­­zsébet-komt egyik oldalán s az ablakokat be­verte. A rendőrség itt nem­ mutatkozott, sőt az őrszemek félrevonultak, szabad garázdálkodást engedve. A kerepes f­utón, ahol tízezernyi tömeg volt , egy ablakot sem vertek be. A meset rendezői pedig előre felhívták a rendőrséget, hogy intézkedjék a gyalogjárók őrizetéről, mert a járdát a munkásosztályhoz nem tartozó ele­mek hatalmukba kerítették és ezek tetteiért a rendezőség felelősséget nem vállalhat.­­ A rendőrség azonban ezt nem tette meg, csak azért, hogy a kétes elemeknek a rom­bolást lehetővé tegye ■ azután világgá körtöltéssé, hogy mily borzalmas követ­kezményekkel jár a felvonulások, a gyűlések engedélyezése. Kijelentik végül, hogy ha a főka­pitány ezután betilt mindennemű tüntetést, tün­tetni fognak, ha szükségét látják főka­pitányi engedély nélkül is. A röpiratot nap mindenütt osztogatták a munkanélküliek között és a vendéglőkben. Sírnesk dec.,23. országos nemzeti szövetség és ss upggi mssgsleit. Az országos nemzeti szövetség Balázs Árpád királyi tanácsos­­elnöklete alatt igaz­gatósági ülést tartott, a melyen Zseni József indítványára behatóan foglalkozott az ifjúság legutóbbi mozgalmaival s nagy lelkesedéssel egyhangúlag elhatározta, hogy köszöneteti mond : 1. A budapesti egyetemi ifjúságnak azon kitartásáért, melylyel az akadályokat, legyőzve a magyar nyelv­­ügyét a kérdéses mulatókban diadalra vitte. , 2. Köszenetet mond a »Berliner Tage­­biátij g^esl^szóafcjgé^ék nsoa tárgyilagos s a magyar vátidság mozgalmát elismerő cik­kéért, m­elylyel ezt a nemzeti 'ügyét a német ' közönség előtt helyes világításban mutatta be, — végül • • •iíB. áfiir .a ^kapitánysághoz a magyar n.. elv­ jogának megóvása s az idegen nyelvű erkölc­si aph. ..varieté előadások betiltása vgyett! ‘ Az igazgatóság ezen az ülésén foglal­­kozott ,és ji munkanélküliség kérdéseivel is. De­­dotiere Birugó javaslatára elhatározták, h­ogy felírnak Széll Kálmán miniszterelnök­höz, kérve, hogy a munkanélküliség kérdé­s­­­fének alapos és minden oldalról való meg­os­itatása céljából országos értekezletet hívjon Múzeumok karácsonya. A karácsonyi ünnepek alatt, szerdán és csütörtökön a múzeumok a következő időben tekinthetők meg: Nemzeti múzeum Szerdán zárva, csütörtökön természetrajzi tár nyitva dél­előtt 9­ 1 óráig. Országos képtár és metszet­, kiállítás az Akadémiában nyitva mindkét nap 9­-1 óráig és az Akadémia Goethe-szobája nyitva szerdán délelőtt 10—12 óráig. Iparmű­vészeti múzeum mindkét napon zárva. Az ipar­művészeti társulat karácsonyi kiállítása mindkét napon délelőtt 9 — 1 óráig tekinthető meg. A technológiai múzeumot mind a két ün­nepen látogathatja a nagyközönség délelőtt 9—1 óráig. A mezőgazdasági múzeumot az ünne­pek alkalmából délelőtt 9—2 óráig tartják nyitva szerdán is, csütörtökön is. A múzeum a Kere­­pesi-út 72. szám alatt van. A Földtani intézet múzeuma, mint rendesen, mind a k­ét napon dél­előtt 10­1 óráig van nyitva. 107 éven kisasszony. Egy százhét éves kisasszony lakik a szegényházban. Heiner Hernminek hívják s talán nem csak Budapestnek, de az ország­unk is legöregebb asszonya. 1796-ban szü­letett egy kis osztrák falucskában Tirolban. Mint Ms leányka került szüleivel Magyaror­szágba a francia háborúk mozgalmas idejé­ben s azóta állandóan itt él. Igen sok viszon­tagságon ment keresztül úgy a század elején, mint a szabadságharc alatt. Férjhez menni azonban soha sem akart, bár nem egyszer lett volna alkalma. A XIX. század huszas éveiben egy francia svalfosér akarta elvenné, szerette is a fess katonát, de nem akarta itt hagyni Magyarországot, azután egy gazdag örmény kereskedő vetette rá szemét a sza­badságharc előtt, azt meg ő nem szerette s igy pártában maradt. 1831-ben felkerült Pestre s azóta állandóan itt él. A szegény­házba 1872-ben vették fel s igy egyike a leg­régibb lakóinak. Érdekes, hogy az öreg soha sem volt beteg. Még ma is a gyengeségen kí­vül semmi baja sincs. Érdekes történeteket mesélt mindig életéből, most már meggyön­gült emlékező tehetsége. Néhány év előtt a szegényház-kórház orvosát, dr. Nagy Zoltánt arra kérte, tudakolja meg, akiek-e rokonai ? Dr. Nagy eleget tett kérésének, de bizony az öreg hozzátartozói mind elhaltak, ő maradt itt csupán a XVIII-ik századból. A pesti nagy árvíz alkalmával élete egy hajszálon függött. A belváros egyik kis földszintes házában bu­kott, az udvaron terebélyes fa állott. Az öreg nem bírt menekülni s a fa ágai között lapult meg. Rémséges éjszakát töltött a fa tetején, míg reggel meghallották segélykiáltásait s egy mentődereglye kiszabadította a kínos helyzetből. A harmadik magyar orvosnő. A budapesti tudományegyetemen ma délben avatták fel a harmadik magyar or­vosnőt. Az első magyar orvosnő gr. Hugon­­nay Vilma, a második Steinberger Sarolta volt aki most az egyik nőgyógyászati klini­kán gyakornok. Ma Königsberger Leát avatták fel orvossá az egyetemen, aki a har­madik magyar orvosnő. Königsberger Lea tanulmányait a budapesti egyetemen végezte. A pesti tsz. h Mtségiség­­eiskuló közgyűlése, a­ pesti k­r. hitközség képviselő testülete vasárnap tartotta alakuló közgyűlését Tenczer Fál elnöklete alatt. Megválasztották az elöljáró­ságot és a választmány tagjait. A hitközség el­nöke egyhangúlag Kolmer Zsigmomd. lett. A szertartási ügyosztály elöljárója: Adler Lajos, az oktatási ügyosztály elöljárója: Weinmann­­­islöp dr. (ujj, a jótékonysági ügyosztály elöljá­rója Br­eitner L. Zsigmontd­­al), a pénzt, és számviteli ügyosztály elöljárója Baumganten Lajos, a 'gazdasági ügyCsMáró elöljárója Grün­­hatto­' Mi­lista lízittárr' tizántd Mihály miniszteri tanácsos vezetése alatt 10 tagú küldöttség ment az 'elöljáróságért, melyet megérkezésekor Ten­czer Fái lelkesen üdvözölt. Az új elöljáróság nevében — miután az elnököt betegsége gátolta a megjelenésben — Weinmamn Fülöp mondott köszönetet. Ezután a közgyűlés Deutsch Sá­muel és Schweiger Márton volt elöljáróknak jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. A választ­mány tagjai lettek: Adler Gyula, Adler Mór, Bán­óczi József dr., Bródy Zsigmondi, Britli Ig­­gyán dr., Deutsch Jakab, Deutsch Sámuel, Deutsch Sándor, Ehrlipht G. Gusztáv, Farkas Emil dr., Freund Mimos, Friedmann Bernét dr., budai Goldberger Bertalan, Grauer Vilmos dr., Hatvani Deutsch Sándor, Herzmann Bertalan, Keppich Márton, Simon József dr., Stiller Mór dr Vészi Jó­zsef, Weissll Kertfeid, csepeli ,Weisz Manfréd és ‘Weilisch 'Alfréd. Mint póttagok leg­több szavazatot nyertek: id. Olasz Izor dr., Klo­­ssenburg Mór és Birnbaum Imre. A Károlyi-család gyásza, Károlyi Tibor grófnak, a főrendiház volt elnökének neje tegnap éjjel meghalt. Az­­ el­hunyt grófnő a Degenfoid grófi családból szár­mazott és nővére volt Tisza Kálmánnénak. Harminchét esztendőn át élt boldog házasságban férjével, akit hét esztendő előtti súlyos beteg­ségében odaadó szeretettel ápolt volt. Az el­hunyt egész életét a jótékonyságnak szentelte; alig volt oly emberbaráti intézmény, melyet hat­hatós befolyásával nem támogatott volna. A gyászeset hírére a Károlyi-palotára kitűzték a gyászlobogót. A villamos vasutak karácsonya. A villamos vasutak igazgatóságai az idén is gondoskodtak arról, hogy az alkal­­m­azottak is családjuk körében tölthessék a szent estét A forgalmat mind a két társaság vonalain a rendesnél korábban megszüntetik. A villamos városi vasúton az utolsó ko­csik este 8 órakor indulnak. A közúti vasút jószívű igazgatója azonban szükséges­nek látta, hogy még ilyenkor is legalább egy fél órával tovább szolgálatban tartsa a sze­mélyzetet s azért ennek a társulatnak a vo­nalain fél 9 órakor szüntetik be a közle­kedést. A arcoisanél áll tollncsossegéd­ek fig­yel­mébe. Fáy Antal és társa kalap- és kalap­­cikkek gyár-tulajdonosok az összes munkanélküli kalapossegédeknek, akik munkanélküliségüket mun­kaköntyéü­kkel igazolni tudják s náluk jelent­keznek, megfelelő segélyt adnak, hogy a kará­­csonyi ünnepeken szükséget ne szenvedjenek. A vidék csatlakozása a kisiparosok szö­vetségéhez. A kisiparosok országos szövetségének ala­kuló közgyűlése ügyében kiküldött végrehajtó bizottsághoz napról-napra újabb bejelentések ér­keznek vidékről, melyben a központi szövetség­hez való csatlakozásukat jelentik be. A mai nap folyamán a következő helyekről kapott bejelen­téseket a bizottság: Eperjesen vasárnap dél­után Leborics J. Rudolf vezetése alatt értekez­letet tartottak a kisiparosok, melyen egyhangú­lag kimondották a szövetséghez való csatlakozá­sukat. Gyöngyösön szintén mozgalmas ülést tar­tottak a kisiparosok, ahol Ungerlaider József iparost megbízták, hogy jelentse be csatlakozá­sukat. A tordai csizmadia kisiparosok és az ot­tani ipari és gazdasági hitelszövetkezet Székely Mátyás elnök vezetése alatt, a veszprémi kis­iparosok pedig­ Takács Szilveszter iparos ve­zetése alatt csatlakozott a szövetséghez, melynek alakuló közgyűlése f. hó 26-án csütörtökön lesz, a kerepesi­ uti „Adria“ fogadó nagy­termében. Vendéglősök Szilveszter-éjsyrthája. Rudnay Béla főkapitány, mint minden esztendőben, az idén is megengedte, hogy dec. 31.-én, Silveszter éjszakáján a vendéglősök és korcsmárosok üzleteiket a zárórán túl, hajnali 3 óráig nyitva tarthatják, továbbá megengedte, hogy úgy a kávéházakban, mint a vendéglőkben 3 óráig zenélhetnek. Agyonigázolt fia, A Gyöm­rői­ uton levő kerámiás gyárban ma délután halálos szerencsétlenség történt. N­őmmel Józseféé ott dolgozó launkásnőnek Józsi nevű hat éves kis fia az utón játszado­zott. Egyszerre egy téglával megrakott sze­kér haladt arra s a szerencsétlen gyermeket elgázolta. A kis fiú nyomban meghalt. Holt­testét az orvostani intézetbe vitték­ össze, a­melyen a nemzeti szövetség is hatá­rozott javaslatokkal fog előállni.

Next