Budapest, 1904. május (28. évfolyam, 121-150. szám)

1904-05-12 / 132. szám

Mi­nus 12. ..BUDA­P­E­ST 132 szám. (ü) gyek pedig egyszerűen nincsenek és minden fel­dicsért összeköttetésük is tisztán koholmány és szédelgés. A német konzulátus most átírt a rendőrséghez ilyen ügyben, három berlini há­zasság közvetítési intézet szédelgését ismertetve. Ezek „Reform“, „Reel“ és „Fortuna“ irodák, mint a­melyek Ausztria és Magyarországról szedik újsághirdetések révén az áldozataikat­ Több panasz érkezett be ellenük, úgy hogy a rendőrség ismételten figyelmezteti a közönséget­­hogy a külföldi intézetek csábító ajánlatainak, melyek mögött csak jól leplezett szédelgés rejtő­zik, ne üljön fel. Elgázolás. Az alkotmány­ utca 20. számú háza előtt ma délben elgázolta egy számozatlan bérkocsi Nagy Sándor ötvenkilenc éves napszámost és testvérét Nagy Annát, a­mint összefogózva az utón át akartak menni. Sebeiket a mentők kö­tözték be. CIMKÉPÜNKHÖZ. (Élethalálharc a csatornában.) Nagy Ferenc ügyvédbojtár Paricsován meglopta a főnökét s ezért fogságba jutott. Múlt hó 27-én börtönéből a járásbíróság elé ki­sérte őt egy öreg börtönőr. Nagy megugrott, a börtönőr utána lőtt, de nem találta. Sokan űzőbe vették a szökevényt, ki egyszerre bele­­ugrott az utcai csatornába. Egy markos sintér­­legényt küldtek utána, ki nagy sokára rátalált. Nagy derékig állva a csatorna ronda folyadéká­ban, élethalál­ harcra kelt a sintérrel, ki végre mégis legyűrte, visszahozta a csatorna nyitásá­hoz, kibújt s lábainál lógva kihúzta eszméletlen állapotban a szökevényt is, ki a felismerhetlen­­ségig borítva volt rondasággal, úgy hogy csak alapos megmosás után vihették vissza a bör­tönébe.­­ Tilla, IRODALOM ÉS HItöZET. * Az Operában ma este a „Traviatát“ énekelte Arnoldson Siegfrid. Ebben a szerep­ben évekkel ezelőtt többször hallotta őt a budapesti közönség. Hangjának frisseségéből, amint azt már volt alkalmunk megjegyezni, sokat veszített, de nagyszerű énektudásával és művészi előadásával még mindig első he­lyen áll az európai énekművésznők sorában. A kaméliás hölgy szerelmi drámáját és meg­indító halálát megragadóan ábrázolta. A mai est közreműködői közül Broulikot, Betts Mimit és Takácsot említhetjük dicsérettel. * Az Akadémia nagy hete. A Ma­gyar Tudományos Akadémia ma délután tar­totta nagygyűlését Eötvös Loránd báró elnök­lete alatt. A nagygyűlésen mindenekelőtt megállapították az ünnepies közgyűlés sor­rendjét a következőképen: 1. Elnöki megnyitó, Eötvös Lóránd báró akadémiai elnöktől. 2. Emlékezés Deák Ferencre, Gyulai Pál r. tagtól. 3. Deák Ferenc, mint büntető­jogász, Ba­logh Jenő dr. lev. tagtól. 4. Deák Ferenc és a Magyar Tudományos Akadémia, Szily Kálmán főtitkártól. Ezután az eg­yes osztályok jelentést tet­tek a pályázatok eredményéről, mire felbon­tották a pályanyertes művek jeligés leveleit. Ezekből kitűnt, hogy a Dóra-pályázat nyerte­sei : Makay Ernő, a Pesti magyar kereske­delmi bank tisztviselője és dr. Pap Dezső ke­reskedelmi miniszteri fogalmazó. Az Ullmann­­pályázat nyertese: dr. Heller Farkas minisz­teri segédfogalmazó lett, míg a Vitéz-pályá­zat díját Bernátsky Jenő dr., nemzeti mú­zeumi segédőr nyerte meg. Az egyetemi hall­gatók számára kitűzött könyvjutalom dolgá­ban úgy döntöttek, hogy a nyelvtörténeti szótár egy-egy példányát Kertész Manó bu­dapesti és Tárczy Károly kolozsvári egyetemi hallgatónak juttatják, míg a Monumenta Hun­gáriáe Historica egy-egy diszkótésű példányát Szabó Jenő budapesti és Böszörményi Géza kolozsvári egyetemi hallgatónak ítélték oda. Végül Szily Kálmán főtitkár indítványt tett néhai Jókai Mór igazgatósági és tiszteleti tag arcképének megfestése iránt. Az indítvány fölött a pénteki ülésen fognak szavazni. Hol­nap délben 12 órakor az igazgatótanács fog ülést tartani. * Az Uránia-szín­házban ma este Co­lomra Artemisia idyll-táncosnő mutatta be ma­gát, egészen megtelt nézőtér előtt. Sokkal kisebb várakozás előzte meg, mint a hírneves Duncant, s így ennek a várakozásnak könnyen felelt meg. Szépsége és ifjúsága h­a nem is versenyezhet a még szinte gyermeknek látszott Duncannal, a tánca egész kis költészet, mely, ha rövid időre is, de lebilincsel. Nálánál is nagyobb sikere volt azonban Mooshammer Románnak, az operaház hárfaművészének, a­ki játékával valósággal el­ragadta a­­ színház közönségét. Az Uránia rég hallott olyan tapsokat, mint a minőben neki része volt. A táncokat Dienzl Oszkár kísérte zongorán, kipróbált művészetével. (F la.) * Bemutató a Nemzeti Színház­ban. Szombaton, május 14-ikén mutatják be a Nemzeti Színházban Földes Imrének „A király arája“ című 3 felvonásos verses vígjá­­tékát. Az újdonsággal a szerző a Kóczán­­pályázat száz aranyas jutalomdíját nyerte el, s azóta is már három más darabja nyert aka­démiai díjat. „A király arája“ Róbert Károly magyar király idejében játszik Az első és második felvonás a prágai Hradsinban törté­nik, a harmadik felvonás színhelye pedig a visegrádi vár trónterme. * Esti főpróba a Király-színházban. A Király-színház pénteki újdonságának, az „Én, te, ő“ (Le sire de Vergy) című francia operett­nek előkészületei, öltözködése és díszletezése olyan nagyszabású munkát kíván, hogy az igazgatóság kénytelen a holnapi, csütörtöki egész napot az „Én, te, ő“ próbálnak szentelni. Emiatt „A főkonzul“ holnap estére hirdetett előadása elmarad: az előre váltott jegyek árát a színház pénztára visszaadja. Az „Én, le, e“­­nek holnap délelőttre hirdetett főpróbája, a­melyre csak a sajtó képviselői hivatalosak, holnap, csütörtökön este hét órakor lesz meg. A délelőtti főpróbára kibocsátott meghívók es­tére érvényesek. Az operett pénteki bemutatója a Király-színház premier-börzetének tizedik és utolsó száma lesz. * Hoffmann meséi századssor. Neve­zetes jubiláns előadás lesz pénteken a Népszín­házban: a „h­offmann meséidnek Offenbach hires regényes dalművének lesz ez estén száza­dik ünnepi előadása s ez est érdekességét emelni fogja Szoyer Ilonkának az Operaház művész­nőjének vendégfellépése,a­­ki Stella — Olimpia — Antónia hármas szerepét fogja énekelni ezút­tal először. Másik érdekessége lesz a jubiláris előadásnak Szamosi Elza az új Miklós, Hoff­­mannt pedig Bejczy György fogja énekelni mint vendég. * A Magyar­ Színházban holnap, csü­törtökön, két év után először kerül szinte esti előadásba A gésák, Sidney Jones operettje, amelynek múlt vasárnap délutáni felújítása oly nagy sikerrel járt. „A rikkancs“ ezen a hé­ten a „Pi­el térkém utazása“ című énekes újdon­ság előkészítései miatt nem szerepel többé a műsoron, mert pénteken „A drótostót“, szomba­ton „A hajdúk nadnagya“, vasárnap este pedig a színház rég nem adott, kedvelt mű­sordarabja, a „Tavasz“ kerül előadásra. Vasárnap délután újra „A gésák“-ot adják. Mimózát holnap este Garzó Adél, Mollyt Kornai Berta, Juliettet pedig Szentgyörgyi Lenke játsza­­kát akarnak a kölcsönpénzből végrehajtani. Útépítésre még az idén húsz millió korona követő kölcsönt akarnak fölvenni húsz évi törlesztésre. Már megtették az összes elő­munkálatokat, hogy mihelyt megállapítják az útépítés sorrendjét, azonnal fölvehessék a húsz milliót, s így a munkát még az idén meg­kezdhessék. — Az országgyűlési képviselő-vá­lasztók névjegyzéke. A Terézvárosi Kaszinó közügyi bizottsága elhatározta, hogy a Teréz­városi polgárok részére, akiknek a neve az országgyűlési képviselő választók névjegyzékéből — valamely hiba, vagy tévedés folytán — ki­maradt, a fölfolyamodást a kívánságukra elké­szíti Az ez iránt való kivonatot a Terézvárosi Kaszinó titkári hivatalába (VI. Andrássy­ út 39. szám) lehet intézni. A folyamodások benyújtá­sának a határideje : 1904. évi május 15-ike. — Az állami kórház. Megírtuk már, hogy a kormány a nagy beruházások kereté­ben Budapesten állami kórházat fog építtetni. A VI. kerületi kültelek polgársága mozgalmat indított meg az iránt, hogy tekintettel a VI. kerületi kültelken parlagon heverő és igen olcsón megvásárolható puszta területeire, az állami kórházat ott építsék. Egyidejűleg azt is kérelmezni óhajtják a polgárok, hogy mi­után a város belső részeiből három dohány­gyárat szintén kitelepítenek, a három állami intézmény közül egyet, ugyancsak a V. kerü­leti kültelekre helyezzenek át. — Főváros és közmunkatanács. Az eskü­téri híd építése folytán a pesti-, valamint a budai partra, többrendbeli kisajátításra volt szükség. Ezek egy részét a közmunkák tanácsa, más részét a főváros hatósága hajtotta végre. A főváros olyan kisajátítások költségét is fizette a Gellérthegy­ környékén, amelyekre tulajdonkép a közmunkák tanácsának kellett volna adni a költséget, a hidak építésére szánt pénz­alapból. Ezek közé tartozik az a kiadás is, amely a Gellért-hegy közbiztonságot veszélyeztető sziklái­nak az eltávolítása folytán merül föl A főváros hatósága azonban nem kívánta ennek a pénznek a megtérítését. A közmunkák tanácsa már nem olyan nagylelkű s most olyan kisajátítások költ­ségének a megtérítését követeli, amelyek egye­nesen a saját akadékoskodása miatt merültek fel. A tanács a követelésre nézve kikérte a mér­nöki hivatal véleményét, s ez úgy szól, hogy a közmunkatanács kívánsága nem jogos. Az Erzsébet-hídat a közmunkatanács akadékosko­dása következtében eredet irányától eltérve, a Gellérthegynek neki vitték és ez tette szüksé­gessé a kisajátításokat. A mérnöki hivatal ja­vaslata tehát az, hogy a város a közmunka­tanács alaptalan követelését utasítsa vissza. FŐVÁROSI ÜGYÜK. — A főváros küldöttsége a ki­rálynál. A székesfőváros törvényhatóságá­nak legutóbbi közgyűlése, tudvalevőleg elha­tározta, hogy II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatalára vonatkozó rendeletéért, a ki­rálynak, a főváros közönsége nevében hála­­feliratot fog átnyújtani. A feliratot egy kül­döttség viszi fel a várba, a­melyet a király pénteken, május 13-án délelőtt 11 órakor kü­lön kihallgatáson fog fogadni. — Húsz millió koronás kölcsön. A polgármester elnöklete alatt a minap a ta­nács tagjai értekezletet tartottak, hogy meg­állapítsák mekkora új kölcsönre van szüksége a fővárosnak. Az év végéig kell a tanácso­soknak jelentést tenniük, hogy minő közmun­­ k MUNKÁSVILÁG. — Amerikai magyar munkások kongresszusa. Az Amerikában élő magyar munkások kongresszust tartottak április 24. és 25-én New­ Yorkban, ahol 23 város mun­kásszervezetei voltak képviselve. A kongresz­­szus elnökévé K. Szabó Józsefet, alelnökévé Schebál Józsefet választották meg. Először az amerikai, magyar munkások szervező bi­zottságának jelentését terjesztették elő, majd az egyes küldöttek mondották el jelentéseiket, konstatálva a mozgalom erősödését az utolsó két évben. Azután egy amerikai magyar mun­kás szövetség létesítését tárgyalták. Basky Lajos előadása alapján meg is alakították a szövetkezetet, amely szerves egésszé foglalja a magyar munkásegyesületeket és köröket. — A sztrájk ellen. A sztrájkok korsza­kában érdeklődés illeti meg azt a határozatot, amely a trencséni iparhatóságtól kiindulva, az alispáni irodán keresztül legutóbb a kereske­delmi minisztérium jóváhagyása alá került. A trencséni nyomdászsegédek megszüntették a munkát, hogy béremelést érjenek el. Egy nyom­dászsegéd azonban nem vette figyelembe a megállapodást és munkába akart lépni, mire Sch. nyomdászsegéd visszatartotta őt. Az első­fokú iparhatóság, valamint az alispán kimond­ták, hogy a sztrájk érdekében a munkától való visszatartás kihágást képez és Sch. nyomdász­segédet egy napi elzárással és 20 korona pénz­­büntetéssel sújtották. E határozatot a kereske­delmi miniszter is jóváhagyta. — Sztrájk a vidéken. Székesfejérvánól jelenti tudósítónk, hogy az összes ácssegédek

Next