Budapest, 1918. április-június (42. évfolyam, 78-150. szám)
1918-04-02 / 78. szám
/S^ytSll KIR.few ( h J ^ ( l9iaS jfpli 2 - - j J— A „Budapest** egyes száma helyesen és vidéken 12 fillér» ------------------------------------------------------------------------------—-------------------------------------------------------------------------— Budapest. IVC. Sarkantyus-u. 3. an _ -------------- — mt? «^kaSSSt telefonja 8-^. H N uS^r^tanfcv^la^mt a a^^Sb _ negyed ivre 0.——* V'.y (n'). 98 8£8 ujjjjl rajjal SHS szedett szavak kétszereseit szA. «ólomban negyedévenkém^O^kor! jjjj] ^ *^'totíkos nem tílmnttele?^B*f^K Szerkesztőségi telefon: 8-97.________________FÜGGETLEN POLITIKA« NAPILAP * «adóWw^Tlefwi: SOS. XLII. évfolyam. ^ Kedd, 1918. április 2.__________________78. szám. fi léii infill isiié elére Áttörték a Somme és Oise közti uj angol állásokat. ~ Véresen visszavert francia támadások. -■ Elfoglalták az Oiset uraló erődöt. - Az ellenség vesztesége negyedmillió. Az angolok veresége napról-napra teljesebb lesz s ma már kétségtelen jelei vannak annak, hogy ezzel a franciák is tisztában vannak, sőt annak is, hogy az angol Vkormatív is csak alig-alig képes azt tovább a közvélemény előtt leplezni. Ebből nem a hivatalos harctéri jelentések számolnak be. Mert a német jelentés nagyon szűkszavú, csakis a bevégzett tényekről, a végleges eredményekről tesz mindig említést s igy csakis a német hadsereg előnyomulásából, az angol hadsereg hátrálásából, a foglyok számából, a zsákmányolt ágyuk és hadfelszerelési cikkek rengeteg tömegéből következtetünk. A francia s angol jelentések pedig apró, jelentéktelen helyi csatározásokat fújnak fel nagy ellentámadásokká s ezzel akarják a tiszta képet meghamisítani, hogy a megrémült angolokba és franciákba valahogy lelket verjenek.De a hivatalos jelentéseken kívül vannak egyéb hírek is, amelyek olyan eseményekről számolnak be, amelyekből a harctéri helyzetre egészen biztos következtetést vonhatunk le. Az első és legnevezetesebb az, hogy Foch francia tábornok lett az egész nyugati front főparancsnoka. Ennek jelentőségét akkor tudjuk egész terjedelmében méltányolni, ha visszagondolunk arra a felháborodásra, mely az angol népet elfogta, mikor kiderült, hogy a versaillesi haditanács három héttel ezelőtt megegyezett abban, hogy az egész francia és angol hadsereget egy közös, még pedig francia fővezér parancsnoksága alá helyezi. Majdnem belebukott ebbe a Lloyd George-kormány s az angol parlamentben is olyan felháborodással tiltakoztak az ellen, hogy az angol hadsereg idegen vezetés alá kerüljön, hogy az angol kormánynak félig-meddig ígéretet kellett tennie arra, hogy ez sohasem fog bekövetkezni. És most mégis bekövetkezett, mert a franciák nem merik tovább is az angolokra bízni Páris védelmét . Clemenceau követelte, hogy Koch tábornok védje Franciaországot s az egész antant hadsereg alája legyen rendelve. Az angol hadsereg veresége akkora volt, hogy Lloyd George már nem törődhetett azzal a felháborodással, melyet ez az intézkedés az angol népben ki fog váltani s beleegyezett a megmásithatatlanba. Foch tábornok kineveztetése bizonyítja legjobban, hogy mig eddig az angolok vitték a vezető szerepet az ántántban, a mostani vereség után erről a vezető szerepről letaszították a franciák s most ők állanak az ántánt élére. Hogy ez egyenesen az angol vereség következménye, az kitűnik abból, hogy a német offenzíva előtt Lloyd George azt mondta az angol képviselőházban, Pária védelmét az angol hadsereg vállalta magára. Most a franciák nem bíznak többé ebben a védelemben, az kitűnik egyrészt Foch tábornok kineveztetéséből, másrészt abból, hogy az eddigi angol frontnak nagy részét most a franciák foglalták el s ők váltották fel ott a megvert angolokat. De az antant harctéri helyzetét jellemzi az is, hogy elrendelték a front két legszilárdabb pontjának, két alapkövének, Compiegnenek és Amiensnek kiürítését, ami annak jele,hogy a németek oly közel jutottak ehhez a két helyhez, hogy azoknak ostroma rövidesen megkezdődhetik s hogy sem a franciák, sem az angolok nem bíznak abban, hogy ezt a két fontos pozíciót sokáig tarthassák. Lloyd George a bányamunkások előtt fejtette ki Amiens fontosságát Calais szempontjából s Clemenceau a képviselőház folyosóján mutatott rá arra, hogy Compiegne eleste szabaddá tenné az utat Párisba. Mindketten azt mondták, hogy Amiens-t és Compiegnet az utolsó csepp vérig fogják védelmezni, de ezek a nagy kijelentések egyelőre csak nagy szavak s kérdés, hogy van-e mögöttük reális erő, mely ezeket a szavakat valóra is válthassa. Néhány nap, talán egy hét múlva, el kell dőlnie ennek a kérdésnek is, mert a német támadások nem szünetelnek s a németek előnyomulása sem állott meg. De miután a francia és angol hadsereg tíz nap alatt több mint egy negyedmillió embert veszített s ezerszáz ágyút, nagyon nehéz lesz Pooli tábornoknak, akit a franciák Hindenburg méltó ellenfelének kiáltottak ki, a meggyengült s nagy részében megvert hadsereggel valóban feltartóztatni a német győzelmet. Ennek leplezett beismerését már megtaláljuk Lloyd Georgenak az angol bányamunkásokhoz intézett beszédében. Mert LloydGeorge még sohasem nyilatkozott ilyen pesszimizmussal, mint ez alkalommal. Az amiensi döntés előtt. Ús nagy német győzelmek. A vasárnapi hivatalos jelentés. - -SIVTIGATI HABOT ÉK. Az Anere felső folyásától nyugatra emelkedő magaslatokon visszavertük az angolok ellentámadásait. A Somme és az Oise között támadásunk újabb sikerekkel járt. A Luce-patak mindkét oldalán áttörtük az angoloknak friss ezredek által megerősített legelső vonalait, rohammal elfoglaltuk a völgyben fekvő Aubercourt, Hangard és Demain falvakat és az ellenséget leghevesebb ellentámadásai dacára Moreuil-re és az ettől északra fekvő erdőbe vetettük viszsza. Moreuil és Noyon között megtámadtuk az újonnan harcba vetett felvonulóban lévő francia hadtesteket. Montdidiertől északra az Avre és Don lapályon át visszavetettük az ellenséget és a nyugati parton emelkedő magaslatokat rohammal elfoglaltuk. A franciáknak Montdidiertől nyugatra és Fontainéból, valamint a meghódított Mesnil ellen, több izben megismételt ellentámadásai véresen meghiúsultak. Fontainét este rohammal elfoglaltuk és Mesnilt pedig szívós harcban megtartottuk. Montdidiertől egészen Noyonig támadó csapataink az ellenséget frissen ásott árkaiból Assauvillers-en, Rollot és Hamvillersen túl, valamint Thiescourtra és Villé-re vetettük vissza. A franciák erős támadásai itt is összeomlottak. Noyontól délnyugatra rohammal elfoglalták az Oise-ot uraló Renaud erődöt. Az arcvonal minden részéről az ellenség igen súlyos véres veszteségeiről tesznek jelentést. A többi harctérről nincs újság. Ludendorff, első főszállásmester. A foglyok száma 75.000. — Más hivatalos jelentés. — N.LXUXI HARCTÉR A Sommetól északra fekvő csatatéren a tüzérségi és aknavetőharc este feléledt. A Luce-patak és az Avre között folytattuk támadásainkat és elfoglaltuk a Moreuiltől északra emelkedő magaslatokat. Az angolok és franciák, akik többizben eredménytelenül intéztek ellentámadást, súlyos veszteségeket szenvedtek. Az Avre nyugati partján helyi előretörésünkkel elfoglaltuk az arrachisi erdőt. Francia hadosztályok tegnap is megkísérelték, hogy többszöri rohamukkal viszszaszerezzék a Montdidiertől nyugatra, valamint Don és Matz között elvesztett falvakat és magaslatokat. Támadásaik véresen összeomlottak. A legutóbbi napok harcai folytán a csata kezdete óta beszállított foglyok száma több mint 75.000-re növekedett. A többi harcterekről semmi újság. , Ludendorff, első főszállásmester. Visszavert francia támadások. — Vasárnap esti jelentés. — Berlin, ápr. 1. A Wolff-ügynökség a következő esti jelenést közli a nagy német főhadiszállásról . A Luce-patak és az Avre között sikeres helyi ütközetek. A franciák ellentámadásai Montdidiertől nyugatra és délkeletre súlyos veszteségeik mellett meghiúsultak. Nincs újabb esemény. — Esti német jelentés. — Berlin, ápr. 1. A franciaországi harcterekről nincs újság. (Wolff-ügynökség.) Amiens elestére készt elő a francia sajtó. Bécs, ápr. 1. Genfből jelentik a «Wiener Sonn- és Montagszeitung«-nak. Párisi lapok előkészítik a nyilvánosságot Amiens föladására. Az „Echo de Paris“ Amiens általános támadását hétfőre teszi. Egy Havas-jelentés azt írja, hogy a döntő támadás mielőbb meg fog történni. A Clemenceau által hirdetett ellentámadás ezidőszerint kivihetetlen, miután a német előretörést kell előbb megvárni. Herei kijelentette, hogy ha a németet elfoglalnák Gmiernt, ami megnyitná az utat Párisba és 30 megyébe, ez azt jelentené, hogy a háború még legalább két évig eltart.