Budapest - Köztársasági Ujság, 1918. október-december (42. évfolyam, 229-306. szám - 1. évfolyam, 1-37. szám)

1918-10-19 / 245. szám

3 , 1918.október 19., szombat. BUDAPEST I ■ 1 1 ' .... 11 ■ ' ..."" "1** hajóharcról van szó, amelyben mi, mint isme­­­­retes, aránylag csak csekély mértékben vettünk­­ részt. A második kérdés a pusztításokra vonat­kozik, amelyekre vonatkozóan Wilsonte kétségen­­ kívül tévesen informálták. A harmadik pont­­ a né­met tárgyalók hivatottságáról kérdezőskö­­­­dik, ami tehát szintén nem igen érdekel minket. A német kormány szombaton küldi el válaszát. Berlin, okt. 18. A hadikabinet ma este­­hat órakor újabb ülést tartott, amelyen határoztak a német válaszjegyzék végleges megszövegezése dolgában. A választ való­­­szinüleg csakk szombaton délután fogjál­ el­küldeni. w«i*«:rri.iri.t*!t.r.i.i.i. i.i.in.*.i.*,i.i.in.»j.ii«!i:i.»:i.r*;ii»ii:*iMir.i!í:«!t'.ii*t*:t:»:i.i:i, Ostendét feladták a németek. A nyugati nagy küzdelem. — Német hivatalos jelentés. — NYUGATI HADSZÍNTÉR. A leg­­.Utóbbi napokban Flandria és északi Francia­­ország egyes részeit Oszt en de­ Four­coing, Bou­­­baixette és Donul városokkal együtt kisür­­í­tettük és hátsó vonalakba vonultunk. Brügge és a Lys között tegnap az ellenség több ízben­­nagy erőkkel utánunk nyomult. Angol szá­zadokat, amelyek Cortrytól északra a Lys folyón át előnyomultak, ellentámadással­­ visszavetettünk. Lillétől és Douaitől keletre laza harci érintkezésben állunk az ellenség­­­­gel. Le Gateau és az Aisne között új­ból fellán­golt a harc. Angol, francia és amerikai csa­patok hatalmas harci eszközökkel próbálták hatalmukba keríteni vonalainkat. Le Cateau­­két oldalán az ellenség támadásai meghiú­sultak vonalaink előtt. Helyi betörési pon­tokat ellenlökésekkel megtisztítottunk. Le Cateau és Aisonville között az ellenség egyes­­helyeken betört állásainkba. Kedvező har­­cok után az ellenséget Le Cateaunál vonalaink előtt, a Massingnyba vezető útón­ La Ville Mauitie és Mennevrenál, valamint Aison­­­­villétől északkeletre állítottuk meg. Ahol az ellenség ezen vonalunkon túl nyomult be, ellenlökéssel visszavetettük. Aisonvillet és a dél felé csatlakozó vonalakat többszörös roham dacára megtartottuk. Éjjel meghiú­sultak az ellenség megújított támadásai. Ép­­gy sikertelenek maradtak az Orignytól északra MZ Oise vonal ellen intézett ellenséges támadá­sok is. Oisytól keletre kézitusában vertünk vissza hatalmas támadásokat. Grandprétől nyugatra porosz gyalogezredek a Maas ke­leti partján brandenburgi és szász csapatok sikeres támadó vállalkozásokat végeztek. Ludendorff, első főszállásmester. Meghiúsult szerb támadások a Morava-völgyében. — Vezérkarunk jelentése. — OLASZ HARCTÉR: A 168-ik számú ,tiroli népfelkelő zászlóaljnak osztagai a Garda­ tótól nyugatra egy olasz előretörést­­ visszavertek. Egyébként is több helyütt élénk harci­­tevékenység. BALKÁNI HARCTÉR: Albániában nincsenek nagyobb harci cselekmények. A nyugati Morava mentén és a déli Mo­­wmn völgyében szerb támadások meghiúsultak. A vezérkar főnöke. Török jelentés. Konstantinápoly, okt. 18. A helyzet az összes arcvonalakon változatlan. A szerb-francia sereg lassú előnyo­mulása. Sajtóhadiszállás, okt. 18. A szerb-francia csapatok előnyomulása Ószerbiában az offen­­­sáva első hónapjának leteltével észrevehetően ■lassabb lett. Az ellenségnek nyolc nap kellett hozzá, míg a Fisból Krusevácba vivő utat meg­tette, holott a Vardar területen előnyomulásá­nak kezdetén ugyanekkora távolságot egy nap alatt tett meg. Ennek az az oka, hogy az után­pótlás nehézségei ezen a többnyire hegyes terepen napról napra érezhetőbbé válnak A harcvonalak­­­jelenleg a Morava déli partja mentén és a Morá­vától keletre vonulnak el, Boljeváctól délre, Zajecsár irányában. Az ellenség a Moravától keletre levő magaslatokon vonalaink előtt ássa be magát. Albániai hadierőink tartják a Tiraná­tól északra és észak­keletre levő területet. Utó­­védeink és járóőreink sok helyütt vívnak ered­ményes harcot a mindenfelé felbukkanó ban­dákkal. A spanyol­nátha. (Wekerle miniszterelnök a járvány leküzdésé­ről. — A járványbizottság ülése. — A polgár­­mester rendeletei.) Ma végre olyan eseményekről adhatunk számot, melyek alkalmasnak látszanak a ret­tenetesen pusztító spanyolnátha-járvány le­küzdésére, de legalább is további erjedésének meggátlására. A veszedelem nagysága, a meg­betegedések és halálozások megdöbbentő arányszáma ma a parlamentet is foglalkoztatták, ahol Pető Sándor dr. napirend előtti sürgős fel­szólalására Wekerle Sándor miniszterelnök rész­letesen kitért az eddig tett és ezután teendő védelmi intézkedésekre, melyeknek legjelentő­sebb fázisa az, hogy Budapest székesfőváros polgármesterét fölhatalmazó, hogy a járvány leküzdése érdekében szükséges intézkedéseket azon­nal, és minden előzetes belügyminiszteri jóvá­hagyás nélkül — megtehesse. Bódy Tivadar dr. polgármester ezzel a felhatalmazással élve, ma délelőtt 11 órakor a járványbizottsággá át­alakult közegészségügyi bizottságban olyan radikális óvóintézkedéseket hozott javaslatba, amelyeket a bizottság elfogadott és melyeknek folyományaképen hétfőtől, e hónap 21-től kezdve november 4-ig bezárólag, tehát 14 napon át, min­den színházat, mulatót, mozit bezárnak, a ven­déglők és kávéházak záró óráját esti 10 órára korlátozták, a villamoskocsikban az állóhelyeket megszüntetik és a kocsik tisztántartásáról és állandó fertőtlenítéséről gondoskodnak. A spa­nyol­náthával kapcsolatos mai eseményekről az alá­bbiakban adunk számot: A miniszterelnök a spanyol­­járványról. A képviselőház mai ülésén napirend előtt Félő Sándor képviselő tette szóvá az ország­szerte pusztító járványos veszedelmet és arra kérte a miniszterelnököt, tájékoztassa a Házat arról, hogy a spanyoljárvány Budapesten és Magyarország egyéb vidékein milyen mértékben terjed és a hatóságok milyen intézkedéseket tettek és fognak tenni a jövőben abból a cél­ból, hogy lehetőleg korlátja keletkezzék ezen betegség fejlődésének. Valahányszor Budapest törvényhatósága egy-egy intézkedést tett — úgymond Pető — arra nézve, hogy lehetőleg elkerültessék a kö­zönség tömeges együttléte, így például a szín­házakra, és egyéb mulatóhelyekre vonatkozólag intézkedéseket kívánt életbeléptetni, mindjárt megjelentek az érdekelt küldöttségek és mindjárt alkuba bocsátkoztak velük azért, hogy az ő érdekeik is meg legyenek védve. E járvány olyan veszedelem, amelynek elhárítására még magán­érdekek rovására is a legerélyesebb intézkedéseket kell megtenni. Arra kéri a belügyminisztert, hogy egyrészről a maga hatáskörében a leg­erélyesebb intézkedéseket tegye meg, másrész­ről a törvényhatóságoknak is az intézkedések tekintetében a legmesszebbmenő önállóságot adja meg. Wekerle Sándor miniszterelnök válaszában kijelentette, hogy a belügyminisztérium eddig is megtett minden szükséges intézkedést a járvány terjedésének megakadályozására. In­tézkedés történt eddig is, hogy ahol zsúfoltság állhat elő, ott az összejövetelek betiltassanak, például az iskolák, az egyetemek kivételével be­zárassanak. Sok radikális intézkedés van folya­matban, melyek azonban eddig a belügyminisz­tériumnak voltak fenntartva. Hogy az ezzel járó késlekedés is elkerültessék, — mondta Wekerle —– én az egészségügyi törvény intézke­déseihez alkalmazkodva, amely a hatóság fejét jelöli ki intézkedési joggal bírónak, tehát a fővárosban a polgármestert, akként intézkedtem­, hogy a polgármester minden belügyminiszteri előleges jóváhagyás nélkül azonnal megtehesse a szükséges intézkedéseket. (Élénk helyeslés.) A járványbizottság ülése. Délelőtt tizenegy órára hívta össze Bódy Tivadar dr. polgármester a főváros közegész­ségügyi bizottságát, amelynek bejelentette, hogy a t­örvény értelmében a bizottság már járványbizottsággá alakult át. Az orvosok ré­szére rekvirálni fogják a kocsikat, azokat kiren­delik lakásuk elé. Éjjel is fognak bizonyos he­lyeken kocsik állani, amelyeket csak orvosok vehetnek igénybe. A semleges vámkülföldről a spanyol betegség gyógyítására elegendő gyógyszert hoznak be. A belügyminisztérium kiküldött Berlinbe, hogy a behozatalról tár­gyaljanak. A tiszti főorvos bocsásson ki hir­detményt, hogyha megfelelő gyógyszer nem kapható, milyen pótszerek alkalmazhatók a spanyol betegek gyógyítására ? Szabó Sándor dr. tiszti főorvos bejelenti, hogy a kötelező bejelentések óta a spanyol jár­ványban megbetegedettek száma tizenkétezer, a halálozás pedig meghaladja a hétszázat. A meg­betegedettek valódi számát tudni nem lehet, hozzávetőlegesen százezernél jóval felül van azoknak a száma akik benne vannak, vagy már túlestek rajta. A járvány nem szűnik. 1­915-ben szabályrendeletet bocsátottak ki a közúti és egyéb járművek tisztántartása ügyében. Ezt a szabályrendeletet újból fel kell újítani. Meg kell szüntetni a villamosok belsejében az álló­helyeket. Az első perronon négy, a hátsó perro­­non öt állóhelyet hagynak, mert nemcsak a kocsi zsúfoltságát kell megszüntetni, hanem az indulásnál és megállásnál a közönség egymásra borulását is. Indítványozza a mozik, atutató­­helyek, színházak, tánctermek, sporttelepek bezá­rását, gyűlések és egyéb összejövetelek elhalasz­tását. Az iskolák bezárási tilalmát a további intézkedésig fenn kell tartani. Indítványozza, hogy ez a rend már holnapután életbe legyen és egyelőre tizennégy napiig tartson. A hadügyi kormánytól eddig negyvenöt félnapos orvost kaptak s kilátás van még húsz-huszonkét or­vosra, akikkel a szegényeket és a kültelki bet­e­geket akarják ellátni. Bódy Tivadar dr. polgármester szerint gondoskodni kell a temetések olcsóbbá tételéről is, a temetési vállalkozók kapzsisága felett már nem lehet szemet hunyni, itt a legradikálisabb intézkedésekre van szükség. Utasítani kell a Központi Tejhivatalt, hogy a tüdőgyulladás­­ban­ és mell­hártyalokban megbetegedett betegek részére elsősorban adjon tejigazolványt. A föld­alatti villamoson is meg fogják szüntetni az állóhelyeket. A tiszti főorvos és a polgármester előter­jesztéséhez a bizottságnak csaknem minden tagja hozzászólt és azokhoz hozzájárult. Bódy polgármester összefoglalta az indítványokat. Kijelentette, hogy a belügyminisztertől nyert felh­atalm­azása alapján az indítványozott rendel­kezéseket haladék nélkül meg fogja tenni. Holnap plakátokon fogja közhírré tenni, hogy az isko­lákat, mulatóhelyeket, színházakat, mozikat és sporttelepeket október 21 -től november 4-ig be kell zárni és a kávéházak és vendéglők zárását esti tíz órában kell megállapítani. Az egyéb korlátozó rendeletek és óvóintézkedések is fel lesznek részletesen sorolva. A kultuszminisz­ternek pedig átírnak az egyetemek bezárása végett. A fővárosi államrendőrség körében rend­kívül nagy arányban pusztíl a járvány. Közel 150-en betegedtek meg és heten haltak meg eddig spanyol járványban. Oka ennek a nagy aránynak az, hogy a rendőrség van leginkább kitéve a járvány fertőző erejének. A tegnap statisztikája. A tiszti főorvosi hivatalhoz érkezett jelen­tések szerve, tegnap megbetegedtek spanyol ná­thában 1.190 -ere. Az összes halálozások száma 67. Gyógyultan távoztak a kórházakból 80-an. Jelenleg a kórházi létszám 1572. . A járvány a hadseregben. A spanyol járvány a hadsereg soraiba is befészkelte magát, ezért a hadügyminiszter a járvány leküzdésére részletes rendeletet adott ki, amelyben meghagyja, hogy ki kell oktatni a legénységet, hogy rosszul szellőztetett helyi­ségekben (korcsmák, mozik) ne tartózkodja­nak, nedves és hideg időjárás esetén még a fogolytáborokban is fűteni kell s a betegek szá­mát öt naponként be kell jelenteni a hadügy­minisztériumnál. Budapestre nézve külön ki­mondja a rendelet, hogy valamennyi ottlévő katonai szolgálatot teljesítő tiszti orvos hat hétre azonnal szabadságoltatik, a többi oda beosztott orvos és gyógyszerész pedig a városi tanácscsal való megállapodás szerint lehető­ségig szintén átengedendő a polgári betegek

Next