Budapest - Köztársasági Ujság, 1918. október-december (42. évfolyam, 229-306. szám - 1. évfolyam, 1-37. szám)

1918-10-10 / 237. szám

' 4 * I ---1.... r mi, I,...------........... ...................... BUDAPEST­­ 1918 október 10., csütörtök. Spanyol­náthában elhunyt író. Andor József dr., a kátuszminisztériumba központi szolgálatra beosztott főgimnáziumi igazgató, a Katholikus írók és Hírlapirók Országos Pázmány­ Egyesületének két év óta alelnöke, a Szent István Akamédia rendes tagja, jeles szépíró, spanyol náthából fejlődött tüdőgyulladásban egy heti szenvedés után, 47 éves korában elhunyt. Már fiatalon kezdett a szépirodalommal foglalkozni, Cyprián néven számos tárcája jelent meg a fővárosi lapokban, 12 kötet elbeszélést irt és rövid megszakítással innen-onnan tíz éven át szerkesztette­­Az Élet­ című szépirodalmi hetilapot. Egy fiatal művész tragikus halála. A spanyol betegség név alatt oly vehe­mensen dühöngő ragálynak rövid négy nap alatt áldozatául esett egy fiatal, a renaissance nagy mestereire emlékeztető csodás művészi tehetség, a mindössze 16 éves Jellinek Henrik Gida, a gyakorló főgimnázium VII. osztályá­nak közszeretetben álló jeles növendéke, Jelli­nek Lajos vasúti igazgató és fenkölt szellemű felesége Bródy Lilla nagy reményekre jogosító fia. Kora gyermekségétől megnyilatkozó és immár művészi színvonalra emelkedett festői talentuma nemes harmóniában egyesült költői készségével s egyéniségének testben és lélekben ,egyaránt kiváló kvalitásaival. A mélyen le­sújtott szülők gyászában bánatos részvéttel osztoznak mindazok, akiknek alkalmuk volt az oly korán elhunyt ifjú fényes tehetségeit közelebbről megismerni. A vidéken, Somborból jelentik: Az összes iskolákat és mozikat bezárták, a színházi előadások és összejövetelek engedélyezését a főkapitányra bízták. A spanyol nátha egyébként rohamosan terjed a városban. Miskolcról jelentik : Öt nap alatt huszon­heten haltak meg spanyol betegségben. A jár­vány tovaterjedésének megakadályozására a tiszti főorvos előterjesztésére a polgármester elrendelte, hogy az október 10-ig bezárt isko­lákban az előadásokat csak október 27-én kezdjék meg. Aradról jelentik: A spanyol betegség miatt az összes iskolákban szünetel a tanítás. A közegészségügyi bizottság ülésén szóba ke­rült a színházak és mozik bezárása is. Pozsonyból jelentik . Orvosi körökben föl­merült az a gondolat, nem volna-e helyes az iskolák beszüntetése helyett szép időben a tanulókat kivinni a szabadba. Ezáltal a jár­vány csökkenne és fokozná azoknak az ellen­álló erejét, akik még nem kapták meg a beteg­séget. Marosvásárhelyről jelentik: A kereske­delmi iskolában és a gimnáziumban a tanítást október 28-ig beszüntették. Szegedről jelentik: A polgármester elren­delte, hogy az összes iskolákat két hétre be­zárják. Bezárták a bécsi iskolákat. Bécsből jelentik : A spanyol nátha terje­dése folytán az iskolatanács a neki alárendelt összes tanintézeteket bezáratta október 20-ig. A nyomozás során kiderült, hogy a szállí­­tási igazolványok megszerzésére Puskás Kál­mán főhadnagy közvetítésével Bolemann Ala­dár ügynök vállalkozott 165.000 koronáért, de előleget nem vett fel, ellenben Puskás 10.000 koronát kapott. Ugyancsak ausztriai kiviteli engedély megszerzését vállalta Ernyei Vilmos váci lakos, aki 2500 korona előleget vett fel, de az engedélyeket nem szállította. Bauer Fe­rencet Szentkirályi Béla rendőrtanácsos előze­tes letartóztatásba helyezte. Német körözését elrendelték. iiiiiimiiitiiitmiiiiiimiiiiitiiimmiiiiiiiimiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiimiii» Félmillió koronás zsircsalás. (Ötszázötvenezer korona előleggel megszökött az egyik ügynök. — A fővállalkozót letartóz­tatták.) A karlsburgi községi elöljáróság két vagyon zsírnak maximális áron fölül való beszerzése céljából összeköttetésbe lépett Bauer Ferenc soproni belkereskedővel, aki azt ígérte, hogy a zsír­­ kilóját 48 koronás áron szerzi be. Az Ausztriába való szállítási igazolvány beszerzé­séért pedig vagyononként külön 165.000 koro­nát kért és előlegként fel is vett 546.000 koro­nát. A két vagyon zsír szállítását Németh Károly pincér, a­ szegedi Dávid-féle vasúti vendéglő üzletvezetője vállalta magára azzal a kikötés­sel, hogy a maximális áron fölüli differenciát még az áru megtekintése előtt kell megkapnia. Később még újabb két vagyon zsír szállítására vállalkozott Német, anélkül, hogy az áru hollétét megnevezte volna. Minthogy Német addig beszélni se akart a zsírszállításról, amíg pénzt nem­ kap, Bauer 250.000 koronát küldött Németnek, az érdekel­tek pedig ugyancsak 000 koronát adtak neki, aki így összesen 550.000 koronát vett fel. . Egy­úttal azt­igérte, hogy az árut Belgrádb­ól szál­lítja majd katonai fedezettel, de persze ezt nem tette meg, hanem a pénzzel megszökött. Átpillantások a túloldalra. — Ellenséges szemle. — Ipar és nevelés Angliában. A brit l­akóház elé terjesztett törvény­­javaslat az angol ifjúság nevelésében mélyre­ható változtatásokat tervez az egyéni hajlam jobb kiképzése érdekében. A britt iparok szö­vetsége (Federation of British Industries) az Engineering című tekintélyes folyóirat szerint ez ügyben körkérdéssel fordult Angliában számbajövő összes gyárosokhoz és több, mint kétezer választ kapott, amelyekben vissza­tükröződnek az ipar kívánságai, amelyek min­denekelőtt az iskolaköteles kornak a 14. élet­évig való kiterjesztésére vonatkoznak; a 12 éves tanulók közül a tehetségeseket hajlamuk­nak megfelelő szakiskolákban kellene tovább­­képeztetni. A többieknek az elemi iskolában kellene maradniuk, ahol a legutóbbi két év­folyam alatt főleg a jellemtulajdonságok, az általános értelmiség és műveltség, tová­bbá a m­egfigyelőképesség fokoztatnának és fejlesz­ti el­nének. Különösen tehetséges gyermekeket esetleg teljesen ingyenes akadémiai kiképzés­ben is kellene részesíteni. A legtehetségesebbek­nek e kiválasztására és társadalmi emelkedé­sük lehetővé tételére általában különös súlyt helyeznek. Elkerülhetetlen szükségesnek mond­ják, hogy az ipar és a tanügyi hatóságok szoro­sabb együttműködést fejtsenek ki és mind egyetértenek abban, hogy éppen az átmeneti gazdaságnak a nevelés és az iskola a legfonto­sabb problémái. Középeurópában is már régen igen beható megfontolás tárgyai a nevelési és az oktatási reform e témái és így kétszeresen érdekes lesz majd megtudni, hogy a mindenha józanul gyakorlatias megfontolás felé hajló angol fölfogás hogyan oldja meg majd a háború tapasztalatai alapján ezeket az igazán élet­kérdéseket. Gyermekmunka az Egyesült­ Államokban. Modern kultúránk nagy vívmányainak egyike a gyermekmunka korlátozása. A háború vaskényszere rosszabbra fordította ugyan az e téren uralkodó állapotokat és az üzemekben hasonlíthatatlanul több ifjú erőt foglalkoztat­nak jelenleg, mint korábban, mindazonáltal a központi hatalmaknál ma is a 14-ik életév adja meg körülbelül a kereset­képes kor alsó határát. Másként áll a dolog Amerikában. Ott már békében a 10-ik életévet jelezték ezen alsó határként a statisztikák. 1910-ben 30.090.000 főnyi kereső férfilakosságot mutatott ki a sta­tisztika. A különböző korosztályok arány­­számai szerint, amelyek körülbelül az egész civilizált világon nagyjában egyformáknak te­kinthetők, akkoriban Amerikában kereken négy millió 10—14 éves gyermek lehetett. Ugyanezen kulcs szerint ,27 és háromnegyed millió 14—60 éves keresőképes férfi volt. Az amerikai hadiipar nagyarányú fejlődése a gyer­meki és női munkának a terjedelmét még Ame­rikának a háborúba való belépése előtt rend­kívüli mértékben fokozta, úgy hogy jelenleg a férfimunkának női munkával való pótlását csak csekély mértékben lehetett végrehajtani. Ez természetesen nagy befolyással kellett hogy legyen a hadiszolgálatba beállítható katonák számára. Ebből kitűnik, hogy az amerikai haderőről híresztelt óriási számokat, amelyeket még elérni akarnak, mennyire kell értékelni. Ellentmondó adatok a hajóépítésről. Úgy az amerikaiak, mint az angolok min­den hónapban közzéteszik az adatokat hajó­­építéseikről. Az amerikai Bureau of Naviga­tion a Nautical Gazette szerint nemrégiben hozta nyilvánosságra az angol, és amerikai hajóépítés adatait az 1918. év első felére vo­natkozólag. Eszerint ebben az időben az Egye­sült­ Álamokban 8583140, Angliá­ban 763.246 bruttó regiszterforma épült volna. A «Times« most Piik­es lord beszédéről írva újabb számadatokat közöl. Ezek a szá­mok nem szorítkoznak csupán az amerikai és angol hajóépítésre, hanem az egész világ h­ajó­­építésére kiterjednek. A számok ki vannak kerekítve, tehát nem tartanak igényt a pon­tosságra, még így is feltűnőek. Ezek szerint az adatok szerint a semleges és a szövetséges ál­lamok új építkezése az 1918 április 30-ával végződő negyedévben 550.000, a július 31-ével végződő negyedévben 800.000 bruttó regisz­tertonnát tett ki. Az utóbbi negyedben az an­gol hajóépítés valamivel alatta volt a 475.000 tonnának. A hivatalos angol statisztika ugyan­erről az időszakról 477.381 bruttó regiszter­­tonnáról számol be. Ez a kis különbség nem tűnik fel túlságosan, minthogy az eredménye­ket gyakran utólagos korrektúrákkal he­lyesbítik. Amerika és a többi velünk szemben ellen­séges vagy semleges állam hajóépítése számára az utolsó évnegyedben 325.000 tonnával vala­mivel több maradna. Az Unió azonban egy­maga 540.000 bruttó regisztertonnát mutat ki erről az időszakról. A február—április évne­gyedben az Egyesült­­Államok 397.746, az an­golok 373.245 bruttó regisztertonnát mutat­nak ki Ennek a két adatnak az összege jóval na­gyobb, mint a világ egész hajóé­présének ered­ménye ebben az időszakban. Da ha az »bő évnegyed« alatt a január—márciusi időszak értendő is, akkor sem egyeznek az adatok, minthogy ezalatt az idő alatt az amerikaiak 299.541, az angolok 320.280 bruttó regiszter­­tonnát építettek a maguk állítása szerint. Az angol és az amerikai hajóépítések összege min­denképen lényegesen túlszárnyalja azt az ada­tot, amelyet Pirk­es lord az egész világ hajó­­építéséről előadott.­ ­ Tűzkatasztrófa a vonaton. — Rémes jelenetek egy zsúfolt kocsiban. — Szombathely, okt. 9. Borzalmas szerencsétlenség történt egy munkásvonaton Acsád és Bükk állomások kö­zött. Egy munkásleány a wöllersdorfi gyárból petróleummal kevert benzint hozott, hogy az­ért élelmiszert kapjon. A benzin az üvegből ki­folyt s egy fiatal ember gyufát gyújtott, hogy megnézze, mitől nedves a ruhája. A gyufa lángjától a benzin felrobbant s leírhatatlan pánik támadt az utasokkal zsúfolt kocsiban. A lángoló kocsi tovább robogott s az Utasok égő ruhákban kétségbeesett jajveszékeléssel rohantak az ajtóhoz. Végre valaki meghúzta a vészteket, a vonat megállóit. A tüzet csak­hamar sikerült eloltani. A sínpárok mentén több magával tehetetlen összezúzott és megégett katonát és munkáslányt találtak, akiket a nem­sokára megérkező segélyvonat Szombathelyre szállított. Az egyik sebesült leány, Jurasesz Katalin, akinek ruháját leégette a felrobbant benzin, ezeket mondta el a katasztrófáról: — Húsz leány, kik a wöllersdorfi gyárban dolgoznak, mint minden szombaton, most is­­hazaindultak, hogy innen élelmiszert vigyenek magukkal. Mindegyiknél volt egy-két liter benzinnel kevert petróleum, amit a gyárból hoztak, hogy élelmiszerre cseréljék be. A kocsi­ban nagy sötétség volt és a nagy szorongásban több üveget felrúgtak. Egyszerre az egyik leány felkiáltott: — Gyújtsatok gyufát, mert csupa víz vagyok ! Egy fiatal ember, aki a közelben ült, ön­gyújtóját meggyújtotta. A következő pillanat­ban láng kiborult az egész kocsi és óriási pánik támadt. A mozdonyvezető semmit sem tudott a szerencsétlenségből, a vonat tovább robogott,­ míg végre egyik títas megrántotta a vészféket. A vonat ekkor megállt és összeszedték a sínek mentén heverő sebesülteket. Tegnap este az egyik súlyos sebesült, Novak Petronella 17 éves leány belehalt sérüléseibe. A vizsgálat megindult, hogy­ kit terhel a felelősség a szerencsétlenség­ért. Adakozzunk a Vörös Kereszt Egylet­nek ! Segítsük a hadbavonultak­ családjait és az elesettek hozzátartozóit!

Next