Budapest, 1966. (4. évfolyam)

5. szám augusztus - Szűcs István: Lakáshelyzet — lakásigény a Józsefvárosban I.

vetkeztetni lehet a tanácsoknál levő lakáskérelmek számából, melyet Sarlós István a „Budapest"-nek adott nyilatkozatában nooov-ben jelölt meg, azzal a megjegyzéssel, hogy ez a szám nem fedi pontosan a lakásigény mennyiségét. Lakáspolitikai-demográfiai számításaink sze­rint — tehát más oldalról megközelítve — jelenleg körülbelül 120 — 130 000 lakásra lenne még szükségünk ahhoz, hogy a lakáshiány „mennyiségleg" megszűnjék. Vizsgálatunk keretében azzal kívánunk foglalkozni, hogy a lakás­igény differenciáltságát, általában minőségi ismérveit, városrendezési vonatkozásait feltárjuk. A szociológiai felvétel módszere az volt, hogy a város egy erre al­kalmas területét kiválasztották, az ott lakó családokat a felvételezők felkeresték és beszélgetés (interjú) keretében kérdőíveket töltöttek ki. Az így nyert adatok rendszerezése és feldolgozása után kialakult kép és a levonható következtetések vázlatos áttekintését tartalmazzák a következők: A felvétel területének kiválasztása A vizsgálat területéül Budapest egyik olyan avult városrészét vá­lasztottuk, melynek teljes átépítésére vonatkozó tervek elkészültek és nyilvánosságra kerültek, így természetes, hogy az itt lakó családokat foglalkoztatja a gondolat, hogy hol és milyen lakásban laknak majd, miyen lakást szeretnének, mi felelne meg leginkább igényeiknek. Más oldalról viszont lényeges, hogy a kiválasztott terület a rekonst­rukció tényleges megvalósításának egy későbbi üteme, mely csak több év múlva kerül sorra. Ezáltal elkerülhető volt, hogy a megkérde­zettek az elméleti-tudományos célú felvételt a tényleges lakáskiuta­lással hozzák kapcsolatba. Mivel felmérésünk célja a családok jelenlegi lakásviszonyainak és általában életkörülményeinek ismeretében a lakás­igény elméleti általánosításokra alkalmas vizsgálata, fenti körülmények nagyban elősegítették, hogy ténylegesen megfogalmazódott, reális lakásigényeket tárhassunk fel. A Józsefváros lakosainak száma 146 000, ezen belül az átépítésre kerülő városrészben 32 évc-en laknak. A felvétel területe két lakó­tömböt foglalt magában — 1500 lakossal —, ahol minden egyes lakást, illetve ott élő családot felkerestünk. A terület jellemzése A kiválasztott terület jellege kisvárosi hangulatot tükröz. A terüle­tet ugyan Budapest egyik legforgalmasabb útvonala, az Üllői út hatá­rolja, de a befelé vezetők utak: a Futó utca és a Nagytemplom utca, a területet kettészelő Práter utca, majd pedig a lehatároló Nap utca be­építettsége, az ott található lakóépületek jellege, a forgalom, élesen elüt a nagyvárositól. A területen levő 33 lakóépület nagyobb része 1890 előtt épült és közel 100 éves, csupán két olyan épület található, mely 50 évesnél fiatalabb. Az épületek számbavétele során egyetlen egyet sem talál­tunk, amely jó állapotúnak minősíthető, több mint felük az épület­állag, szerkezet és általában minőségi szempontból a legrosszabb kate­góriába tartozik. Az épületek egyharmada földszintes, fele egy- és két­emeletes és csupán hat ház három és négyemeletes. (Főként ez a hely­zet indokolta a teljes rekonstrukció napirendre tűzését.) Ezekben az épületekben 531 lakás van, a lakások nagyság szerinti megoszlása a budapesti átlaggal szembeállítva a következő: összesen: 100,0 100,0 531 A lakások 57%-a teljesen komfort nélküli, tehát belső WC-vel sem rendelkezik. A társadalmi összetétel A területen lakó 1500 ember 650 családot képez. A szociológiai fel­vétel során felvételezőink 633 családdal készítettek interjút. Az interjú során minden egyes családnál — azonos arányban — a férjet, vagy a feleséget, továbbá minden nagykorú családtagot megkérdeztek. A területen élő családokat különböző ismérvek szerinti típusokba soroltuk és az adatok értékelésének megkönnyítése céljából a budapesti átlaggal összehasonlítottuk. Az adatok bemutatását a demográfiai összetétel ismertetésével kezdjük: Családösszetétel szerinti megoszlás A családösszetétel szerinti megoszlás közel áll a budapesti átlaghoz. Lényeges eltérés abban mutatkozik, hogy a többgyermekes házas­párok aránya alacsonyabb, az egyedülállók száma viszont magasabb. Ez az eltérés azonban már az öreg városrészek egyik jellegzetessége, mely a további összehasonlítások során egyre jobban kidomborodik. Családok megoszlása a családtagok száma szerint (%-ban) Az átlagos családnagyság lényegesen eltér a budapesti átlagtól, a nagyobb taglétszámú családok terhére. Ezzel szorosan összefügg és az eltérések megértéséhez segítséget nyújt a következő táblázat: Családok megoszlása a családfő kora szerint (%-ban) Családfő életkora Budapesti átlag Vizsgált területen A családfők átlagos életkora sokkal magasabb, mint a budapesti át­lag. A gyermektelen házaspárok zöme tehát olyan, ahol már nincs gyermek. A családfők magas életkorából és a nők magasabb átlagos életkorából következik az eltérés a nemek szerinti megoszlásban (%­ban). Budapesti Vizsgált átlag területen Az eddigi jellemző megállapításokat még jobban alátámasztja a csa­ládi állapot szerinti megoszlás (%-ban): Egyszobás Nagymosás után Budapesti átlag %-ban Vizsgált területen %-ban db-ban Egyhelyiséges 0,5 4,7 25 60,1 61,1 325 Kétszobás 31,2 27,5 146 Három és többszobás 8,2 6,7 35 Budapesti Vizsgált területen átlag %-ban %-ban számban Gyermektelen házaspár 27,0 27,6 175 1 gyermekes házaspár 21,3 21,1 133 2 v. több gyermekes házaspár 17,1 12,4 79 egyszülős család 10,1 9,1 57 egyedülálló és részcsalád 24,5 29,8 189 összesen: 100,0 100,0 633 Budapesti átlag Vizsgált területen 2 tagú család 39,8 46,7 3 tagú család 31,7 32,7 4 tagú család 19,0 16,7 5 és több tagú család 9,5 3,9 összesen: 100,0 100,0 40 év alatt 40-59 éves 60 éves és idősebb 39,4 40,0 20,6 26,5 38,8 34,7 ö­s­s­z­e­s­e­n: 100,0 100,0 Férfi Nő 46,2 53,8 41,7 58,3 Ö­s­s­z­e­s­e­n : 100,0 100,0

Next