Budapest, 1966. (4. évfolyam)
5. szám augusztus - Szűcs István: Lakáshelyzet — lakásigény a Józsefvárosban I.
vetkeztetni lehet a tanácsoknál levő lakáskérelmek számából, melyet Sarlós István a „Budapest"-nek adott nyilatkozatában nooov-ben jelölt meg, azzal a megjegyzéssel, hogy ez a szám nem fedi pontosan a lakásigény mennyiségét. Lakáspolitikai-demográfiai számításaink szerint — tehát más oldalról megközelítve — jelenleg körülbelül 120 — 130 000 lakásra lenne még szükségünk ahhoz, hogy a lakáshiány „mennyiségleg" megszűnjék. Vizsgálatunk keretében azzal kívánunk foglalkozni, hogy a lakásigény differenciáltságát, általában minőségi ismérveit, városrendezési vonatkozásait feltárjuk. A szociológiai felvétel módszere az volt, hogy a város egy erre alkalmas területét kiválasztották, az ott lakó családokat a felvételezők felkeresték és beszélgetés (interjú) keretében kérdőíveket töltöttek ki. Az így nyert adatok rendszerezése és feldolgozása után kialakult kép és a levonható következtetések vázlatos áttekintését tartalmazzák a következők: A felvétel területének kiválasztása A vizsgálat területéül Budapest egyik olyan avult városrészét választottuk, melynek teljes átépítésére vonatkozó tervek elkészültek és nyilvánosságra kerültek, így természetes, hogy az itt lakó családokat foglalkoztatja a gondolat, hogy hol és milyen lakásban laknak majd, miyen lakást szeretnének, mi felelne meg leginkább igényeiknek. Más oldalról viszont lényeges, hogy a kiválasztott terület a rekonstrukció tényleges megvalósításának egy későbbi üteme, mely csak több év múlva kerül sorra. Ezáltal elkerülhető volt, hogy a megkérdezettek az elméleti-tudományos célú felvételt a tényleges lakáskiutalással hozzák kapcsolatba. Mivel felmérésünk célja a családok jelenlegi lakásviszonyainak és általában életkörülményeinek ismeretében a lakásigény elméleti általánosításokra alkalmas vizsgálata, fenti körülmények nagyban elősegítették, hogy ténylegesen megfogalmazódott, reális lakásigényeket tárhassunk fel. A Józsefváros lakosainak száma 146 000, ezen belül az átépítésre kerülő városrészben 32 évc-en laknak. A felvétel területe két lakótömböt foglalt magában — 1500 lakossal —, ahol minden egyes lakást, illetve ott élő családot felkerestünk. A terület jellemzése A kiválasztott terület jellege kisvárosi hangulatot tükröz. A területet ugyan Budapest egyik legforgalmasabb útvonala, az Üllői út határolja, de a befelé vezetők utak: a Futó utca és a Nagytemplom utca, a területet kettészelő Práter utca, majd pedig a lehatároló Nap utca beépítettsége, az ott található lakóépületek jellege, a forgalom, élesen elüt a nagyvárositól. A területen levő 33 lakóépület nagyobb része 1890 előtt épült és közel 100 éves, csupán két olyan épület található, mely 50 évesnél fiatalabb. Az épületek számbavétele során egyetlen egyet sem találtunk, amely jó állapotúnak minősíthető, több mint felük az épületállag, szerkezet és általában minőségi szempontból a legrosszabb kategóriába tartozik. Az épületek egyharmada földszintes, fele egy- és kétemeletes és csupán hat ház három és négyemeletes. (Főként ez a helyzet indokolta a teljes rekonstrukció napirendre tűzését.) Ezekben az épületekben 531 lakás van, a lakások nagyság szerinti megoszlása a budapesti átlaggal szembeállítva a következő: összesen: 100,0 100,0 531 A lakások 57%-a teljesen komfort nélküli, tehát belső WC-vel sem rendelkezik. A társadalmi összetétel A területen lakó 1500 ember 650 családot képez. A szociológiai felvétel során felvételezőink 633 családdal készítettek interjút. Az interjú során minden egyes családnál — azonos arányban — a férjet, vagy a feleséget, továbbá minden nagykorú családtagot megkérdeztek. A területen élő családokat különböző ismérvek szerinti típusokba soroltuk és az adatok értékelésének megkönnyítése céljából a budapesti átlaggal összehasonlítottuk. Az adatok bemutatását a demográfiai összetétel ismertetésével kezdjük: Családösszetétel szerinti megoszlás A családösszetétel szerinti megoszlás közel áll a budapesti átlaghoz. Lényeges eltérés abban mutatkozik, hogy a többgyermekes házaspárok aránya alacsonyabb, az egyedülállók száma viszont magasabb. Ez az eltérés azonban már az öreg városrészek egyik jellegzetessége, mely a további összehasonlítások során egyre jobban kidomborodik. Családok megoszlása a családtagok száma szerint (%-ban) Az átlagos családnagyság lényegesen eltér a budapesti átlagtól, a nagyobb taglétszámú családok terhére. Ezzel szorosan összefügg és az eltérések megértéséhez segítséget nyújt a következő táblázat: Családok megoszlása a családfő kora szerint (%-ban) Családfő életkora Budapesti átlag Vizsgált területen A családfők átlagos életkora sokkal magasabb, mint a budapesti átlag. A gyermektelen házaspárok zöme tehát olyan, ahol már nincs gyermek. A családfők magas életkorából és a nők magasabb átlagos életkorából következik az eltérés a nemek szerinti megoszlásban (%ban). Budapesti Vizsgált átlag területen Az eddigi jellemző megállapításokat még jobban alátámasztja a családi állapot szerinti megoszlás (%-ban): Egyszobás Nagymosás után Budapesti átlag %-ban Vizsgált területen %-ban db-ban Egyhelyiséges 0,5 4,7 25 60,1 61,1 325 Kétszobás 31,2 27,5 146 Három és többszobás 8,2 6,7 35 Budapesti Vizsgált területen átlag %-ban %-ban számban Gyermektelen házaspár 27,0 27,6 175 1 gyermekes házaspár 21,3 21,1 133 2 v. több gyermekes házaspár 17,1 12,4 79 egyszülős család 10,1 9,1 57 egyedülálló és részcsalád 24,5 29,8 189 összesen: 100,0 100,0 633 Budapesti átlag Vizsgált területen 2 tagú család 39,8 46,7 3 tagú család 31,7 32,7 4 tagú család 19,0 16,7 5 és több tagú család 9,5 3,9 összesen: 100,0 100,0 40 év alatt 40-59 éves 60 éves és idősebb 39,4 40,0 20,6 26,5 38,8 34,7 összesen: 100,0 100,0 Férfi Nő 46,2 53,8 41,7 58,3 Összesen : 100,0 100,0