Budapest, 1966. (4. évfolyam)
9. szám december - Dercsényi Dezső: Műemlékvédelem és város-fejlesztés
kozunk is még néhány kérdésben, Preisich Gáborék terve a legtöbb esetben tiszteletben tartja a város múltjának értékeit. Nemcsak Budapesten, egyik fővárosban sem lehet utcasorokat lebontva kielégíteni a jelenlegi forgalom korszerű igényeit s a jövő ma még be sem látható forgalmi kívánalmait. Rómában az Il Gesu és a Palazzo Altieri között bőgve rohannak négyes sorokban az összetorlódott autóoszlopok, a gyalogosnak már alig jut hely, de egyik műemléket sem akarják lebontani. Előbb-utóbb minden városlakó rá fog döbbenni, hogy a forgalom és a város között feszülő ellentmondást nem lehet csak az épületek kárára megoldani, hiszen akkor hovatovább nem marad város, pedig a gépkocsik mégis csak a város lakóinak érdekében közlekednek. A forgalom, a város dilemmájából az előbbi korlátozásával is számolni kell, s ez nem csupán műemléki probléma. Végezetül visszatérnék a Várnegyed problémáira, illetve ezzel a már említett városméretű műemlékvédelem kérdésére. Szerencsés fekvése a múltban is megóvta ezt a városrészt a nagyméretű átalakítástól, sokban hozzásegítette ahhoz, hogy egységes műemléki területként kerüljön helyreállításra. A helyreállítás költségeihez képest a munka már rég befejeződhetett volna, ha erőink egy kis részét ide összpontosítjuk. A várakozás, a lassúbb ütem talán nem is volt hiábavaló. Míg arról folyt a vita, hogy a „kis sváb házakat" leghelyesebb lenne földig rombolni (a két háború közt a születési és a pénzarisztokráciának lakásul jól megfelelt) s helyükbe a hegyre építeni a magasházakat, addig a falak módszeres átkutatása, az udvarok, az utcák régészeti vallatása a tudomány számára eddig nem álmodott, páratlan értékű leletet, megfigyelést hozott. Kitisztult a foghíjak korszerű beépítésének kérdése is s az az alapvető álláspontunk, hogy a műemlékvédelem a történeti, művészeti igazságot óvja meg, mutatja be, lassan-lassan közvéleménnyé alakul. Nem építettünk és ma sem fogunk barokk vagy gótikus házakat építeni, úgy hisszük, hogy a ma építészetének van mondanivalója a történeti városközpontban, és mai formákkal úgy tudja azt elmondani, hogy illeszkedik ahhoz a környezethez, melyet névtelen vagy neves elődei alkottak. A várnegyed műemléki házainak helyreállítása a jövő évben befejeződik. 1970-ig megszűnnek a foghíjas telkek is, sőt, legtöbb középületünk helyreállítása befejezést nyer, talán csak a szállodának szánt régi illetményhivatal építése húzódik ezen az időponton túl. Egy városrész, melynek minden házát megrongálta, műemlékeinek egy részét elpusztította a háború, újra a város eleven része lesz, és úgy véljük, ez itt a legfontosabb kérdés. Egy épületből lehet múzeumot csinálni, de egy városból, még ha műemlékeit akarjuk is megvédeni, soha. A város, amíg e névre érdemes, él, nemcsak az utcán, de a házak falai között is, s a benne lakóknak ki kell elégíteni mindazt az igényét, aminek kielégítését jogosan elvárhatják. Úgy hisszük, ez a Várnegyedben sikerült. A gondos rekonstrukciós terv nemcsak a műemlékek rekonstrukciójára, hanem az utak burkolására, az üzlet- és iskolahálózat kifejlesztésére is ügyel. Ha az álmaink szerinti Várnegyed elkészül, nemcsak műemlékben lesz gazdagabb fővárosunk, hanem ez a műemléki negyed szervesen kapcsolódik Budapesthez, a nagy egésznek természetes része lesz. A városméretű műemlékvédelemnek ez a legfontosabb feladata: úgy megőrizni egy város karakterét, szépségét, hogy az egyre gazdagodó élet is helyet kapjon benne. Az „Alabárdos" vendéglő (Országház utca 2.) és a Hess András téri könyvesbolt gótikus enteriőrje (Dobos Lajos felvételei) Gazdag választékkal várják az Állami Könyvterjesztő Vállalat könyvesboltjai 34,-38,-26,50 49,-32,-19,— 60,-55,— 74,-48,-78,-78,-98,-54,-65,-105,-56,-36,-18,50 Barát Endre: Bolygótűz Bunyin, I.: A szerelem nyelvtana . . . Carco, F.: Villon Énekek éneke (A világirodalom szerelmes verseiből) Faulkner, W.: Zsiványok Fejes Endre: Vidám cimborák Hardy Th.: Egy tiszta nő Juhász Gyula összes versei 1—2 Kosztolányi Dezső elbeszélései Keva, Lőrinc: A nagysámán Lengyel József: Mérni a mérhetetlent 1—2. Lesznai Anna: Kezdetben volt a kert 1—2. Móricz Zsigmond: Erdély 1 — 3 Petőfi Sándor összes költeményei 1—2 Reymont, W. Sz.: Parasztok 1 — 2 Shaw, G. B.: Színművek Széchenyi Zsigmond: Ünnepnapok Tóth Árpád összes versei, versfordításai, novellái Zaligin, Sz.: Az Irtis partján