Budapest, 1968. (6. évfolyam)
2. szám február - Dr. Pénzes Antal: Lágymányos
volt a híres keleti tündérvilág, a „Konstantinápoly" bejárata. A ház kapuján a második világháború előtti időkben is ott díszlett még a csillag és félhold, a régi szép idők emlékeként. A tavon lampionos gályák úsztak, a náddal benőtt szigeten az éj sötétjében Ferenc József és Erzsébet királyné óriási arcképei gyulladtak ki szikrázó tűzijátékká. 1903—1909-ben felépült a Műegyetem —14 millió aranykoronába került! — 71 795 négyzetméternyi területen, melyet a Lágymányosi-tó északi részéből töltöttek fel. Ebben az időben vágták keresztül — a mai Móricz Zsigmond körtérnél — az Átlós úttal a hatalmas téglagyár telepét és átvezették Pestről Kelenföldre a villamosvasutat. 1910-ben lefektették a budafoki helyiérdekű villamos vonalát. Ennek mentén új házsorok épültek. A rohamos fejlődésnek csak a világháború vetett véget; még szerencse, hogy az 1895-ben lebontott rozoga Sárosfürdő helyén —1911—1918 között — felépült a város egyik legszebb dísze, a Gellért fürdő. Óriási előrehaladást jelentett a Boráros téri híd — most Petőfi híd — megépítése. A hídfő létesítésére 1930-ban megkezdték a Lágymányosi-tó feltöltését. Erre a célra dunai iszapot, homokos kavicsot használtak, melyet hatalmas vízsugárral ömlesztettek be a tónak később töltéssel elzárt területére. Az 1932. év közepéig tartó feltöltés alatt kb. 600 ezer köbméter anyagot használtak fel. A későbbi töltésekhez a Gödöllő—Besnyő- vasúti kanyar átvágásánál kitermelt homokos földet és a kelenföldi erőmű salakját is felhasználták. A Lágymányosi-tavon az utolsó halászháló-húzást 1931-ben tartották. (A tó egy része még mindig megvan, az Összekötő vasúti híd északi oldalán, ahol még ma is horgásznak.) A Budafoki úttól keletre eső részen legújabban hatalmas, modern lakótelep épült. Ott, ahol még 1926-ban a vidra keserűfű úszó levelei ékesítették az időközben víz alá került, kubikgödrös, rendezetlen területet, ma egy kis alumínium elefánt-szobrocska ékesíti az óvodások játékkertjét. A Lágymányosi-tó legnagyobb része eltűnt, a helyén egy kb. 600 ezer négyzetméternyi bekerített, aszfaltos utakkal behálózott terület áll, amely a legújabb térképen mint Vásárváros szerepel. ÉS ITT ELÉRKEZTÜNK a Lágymányos jövőjének problémáihoz. Ma Budapest városrendezésénél a legfontosabb kulcskérdések egyike: hová kerüljön a nemzetközi vásár? A vásárok szükségszerűen mindig a forgalmas útvonalak csomópontján, megfelelő kisebb-nagyobb területen alakultak ki; ilyen szempontból a mai vásár városligeti elhelyezése semmiesetre sem megfelelő. A Vásárváros eredeti, lágymányosi terve viszont a megközelíthetőség és térviszonyok figyelembe vételével a legmegfelelőbbnek tekinthető. Nézzük az indokokat! 1. A kijelölt terület közvetlenül a pesti-budai Nagykörút mellett, két Duna-híd között fekszik (Petőfi-híd és Délivasúti-Összekötő-híd). 2. A legforgalmasabb villamos-, vasút-, autóbuszjáratok veszik körül. 3. A déli szélére tervezik a Bécs—Budapest—Belgrád—Szaloniki—Konstantinápoly — egyszóval a legfontosabb nyugatközel-keleti autópálya útvonalát. 4. Igen döntő szempont, hogy Európa ősi összekapcsolója, a Duna partján fekszik. A régi pesti vásárok is a Lánchídnál a Duna partján alakultak ki. Ma sem elhanyagolható tényező a vízi szállítás. Olyan hatalmas ipari termékeket, amilyeneket hajókon, uszályokon szállíthatunk, szárazföldi vagy légi úton nem vihetünk oda. A lágymányosi téli kikötőben — amely most egy igazi rozsdatemető — és végig a Duna parton olyan hajózási és nagyipari bemutatásokat rendezhetünk, amilyent kevés más világváros produkálhat. 5. Itt helyet lehet biztosítani helikopter vagy más, helyből felszálló repülőgép-állomások részére is, mert erre a célra is van még szabad terület. 6. A Duna partján felépülhetne a központi iparcsarnok, vásárirodákkal, impozáns, korszerű kivitelben, mintegy az Országház déli-budai ikerpárjaként. Jobbról-balról egy-két zárt iparcsarnok létesíthető, a terület többi része pedig szabadon maradhat az ideiglenes pavilonok részére. (Túl sok merev, örökidőkre szóló építmény csak hátráltatná az újszerű bemutatásokat.) A frissítő természeti környezetet, szökőkutak, virágágyak, gyorsan növő bokrok és fák telepítésével, ma már a kertészet megoldhatja; itt nem szükséges, hogy évről-évre évszázados fákat irtsunk ki, mint most a Városligetben. 7. A lágymányosi szabad területen fő vonásokban már most is megtervezhetjük vásári létesítmények elhelyezését,ami megkönnyíti a látogatóknak az áttekinthetőséget, a tájékozódást. Mert a BNV mai elrendezése mindennek mondható, csak áttekinthetőnek nem! 8. A lágymányosi környezet is megfelelő! A Műszaki Egyetem nagyvonalú épületei, az új lakótelep, városunk egyik legjobban sikerült épületkomplexuma. 9. A hidakról, vasúti töltésekről, a Gellérthegyről egyaránt feltűnő, jól észrevehető terület minden reklámnál nagyobb vonzóerőt gyakorolhat az ideérkező vagy csak átutazni kívánó idegeneknek. Ha a vásárváros a Városligetből a Lágymányosra települ, a Városliget is visszakapja természetes, üdítő, pihentető jellegét. Ami nemcsak közegészségügyi kérdés, hanem a város közönségének régóta megnyilvánuló igénye. A Lágymányos további fejlődése szempontjából pedig ez a megoldás meghatározó jelentőségű. Egy lakótömb belső udvara a Lágymányoson (Lantos Miklós felvétele) A lágymányosi lakótelep részlete, háttérben a Gellértheggyel (Lőrinczy György felvétele) 19