Budapest, 1975. (13. évfolyam)
7. szám július - Barkoczi Péter: A Rákóczi út páratlanoldala
A kávéház falait a Zsolnay gyár balatoni tájakat ábrázoló, színes csempeburkolata díszítette. Az államosításkor a szép csempéknek nyomuk veszett. Rákóczi út 19. Az 1803. évi Adressbuch szerint itt állt a Grüner Krantz fogadó, későbbi nevén a Mátyás király. Benne székelt Budavára 1849. évi ostroma idején a pesti Honvéd Térparancsnokság. Néhány év múlva, 1855-ben Müller Károly útmutatójában így verseli meg: Mátyás királyba lépve rumos teát kapsz menten A pincér kérés nélkül hozza, gyorsan, sebten. Görög meg rác disznókereskedők gyűlnek ide át Ős szokásból a rumba töltnek néhány csepp teát. 1906-ban Kalina Mór építi meg a mai bérpalotát, melynek sarkán, az első emelet magasságában a Mayer Endre formázta — csak alulnézetben érvényesülő — Mátyás király szobor áll. Rákóczi út 21. Ma az Uránia mozi épülete. Eredetileg Orfeumnak épült, tulajdonosáról Oroszi Caprice-nak elnevezve. Schmahl Henrik tervezte, aki előzőleg Dél-Spanyolországban tanulmányozta a mór stílust. E stílusjegyek azonban a számos átalakítás és tatarozás folytán javarészt elvesztek. Az épület utóbb az Uránia Tudományos Egyesület tulajdonába került (ez nagyjából a mai TIT-nek felelt meg). A művelődés minden ágába tartozó előadásokat tartottak itt, vetített képekkel és kisfilmekkel illusztrálva. A lapos tetőn készült 1901-ben az első magyar filmek egyike, melyben Blaha Lujza s az Opera tánckara is szerepelt. Sajnos, az előhíváskor keletkezett tűzben a film nagyrésze megsemmisült. Itt lépett fel 30 táblás házzal Isidora Duncan, a tragikus halállal elpusztult első mezítlábas táncosnő. Ide települt át 1904-ben a Színiakadémia, itt tanult Bajor Gizi is. Itt mutatta be a mozi tulajdonosa, a náci UFA az átírt Jud Süsst — és a felszabadulás után ez a mozi nyílt meg elsőként, 1945. február 2-án. Rákóczi út 23. Schusbeck Pál építette 1871-ben; a harmadik emeletet 1927-ben Stark Marcell húzta rá. Jókai Mór 1811-ben, amikor eladta Baross utcai házát, itt vette ki az első emeleti 12 szobás lakást, 1800 Ft évi bérért. Előzőleg Blaha Lujza lakott benne, ám neki túl nagy volt. Jókaiék sem laktak itt sokáig, átköltöztek a Bródy Sándor utcába. Rákóczi út 25. 1902-ben épült, Klinger József tervezte. Rákóczi út 27. A jelenlegi modern házat Derecskei Fodor Lajos építette. Helyén — a Vas utcába is mélyen benyúlva — az úgynevezett kis Rókus állt. Ebben a régi házban működött 1844-től a „Pesti Kényszerítő Dologház", a következő házirenddel: felkelés télen 6, nyáron 5 óra, ,,fejfésülés,, kezek és arc mosása", majd reggeli imádság s utána „kenyerezés". Következik a ,,kézi munka" 11 óráig, ekkor „hitvallás, írás, olvasás tanítás". Az újabb arc és kézmosás után ebéd, utána 1 óra „nyugvás", majd újra foglalkozás, mit hat órakor ismét „kenyerezés" követ. A napot az este nyolcig tartó ,,gyakorlás írás és számolás" fejezi be. A „kenyerezés" alatt valóban csak kenyérből álló reggelit és vacsorát kell érteni; az ebéd: leves, főzelék, hetenként háromszor hús. A szabadságharc után a Dologház egyfajta internáló tábor lett, „politikai helyi intézet" néven. Az abszolutizmus bukása után 1878-ig ismét dologház, de ekkor kitelepül a Dologház utcai új hajlékába (ami most kórház), majd rövidesen megszűnik. A Kerepesi úti épületet a Rókus kórház egyik osztálya kapja meg, majd 144 ágyával a prostituáltak fertőző nemibeteg részlegét költöztetik ide. Az 1920-as években a Társadalmi Egyesületek Szövetsége kapja meg az épületet. Rákóczi út 29. A Macedóniából ideszármazott görög kereskedők, a „cincárok" egyikének, a Mannó családnak volt a háza. Ősüket, M. Demetert még 1802-ben vették fel a pesti polgárok közé. A mostani épületet P. Tóth András tervezte, két felső emeletét pedig a Csontvári képeket megmentő Gerlóczi Gedeon. A házban lakott Rákosi Szidi színművésznő. A ház előtt kiszélesedő útrészen állt az ostrom alatt elpusztult öt méter magas Szeplőtlen Mária szobor, Halbig müncheni szobrász tanár alkotása. Mind a szobor, mind alatta a 13 méter magas korintuszi vasoszlop, öntvény volt, szépen kidolgozva. Kissé távolabb, a kórház előtt, a mostani park helyén eperfaligetet ültettek a XVIII. század végén, a selyemhernyó-tenyésztés és selyemipar kultuszában. Ezt akácos váltotta fel, amit a Hentzi tábornok ágyúgolyói elől menekülők termeltek ki 1849-ben. Most Semmelweis Ignác fehérmárvány szobra áll itt, Stróbl Alajos alkotása. Eredetileg 1906-ban a szobrot az Engels téren állították fel, ide az ötvenes években került, a róla elnevezett kórház elé, melynek szülészeti osztályát vezette. Rákóczi út 31—33—35. Rókus — Semmelweis megyei — kórház és Rókus kápolna. Valaha Pest város egyik majorsága terült el a környéken. A kápolnát az 1711. évi pestisjárvány befejeztével hálaadásból kezdik építeni. Az építési anyagok a forgalmas kerepesi országút mentén veszélyesen fogyatkozni kezdtek, mire a magisztrátus a közeli omladékhajlékban meghúzódó remetét bízza meg a felügyelettel. A szent életű remete státuszba lett véve. Ez a hivatásos remeteség még az utódokra is átszármazott, s csak 1806-ban szűnt meg. Az utolsó remetét Preymayer Jánosnak nevezték, ő a város pénztárából évi nyolc forintot kapott. A 7. sz. ház A 11. sz. ház A 13. sz. ház