Budapest, 1976. (14. évfolyam)

11. szám november - Vértesy Miklós: A Károlyi Mihály utca

Vértesy Miklós A Károlyi Mihály Az enyhén kanyargó, alig 300 méter hosszú Káro­lyi Mihály utca Pest régi városmagjában fekszik. A Petőfi Sándor utcát és a Felszabadulás teret köti össze az Egyetem térrel és a Kecskeméti utcával. A középkorban a Petőfi Sándor utcával együtt Szent Péter utcának, a törökök kiűzése után Urak utcájának hívták. II. József korában az ide költöző egyetemről az Egyetem utca elnevezést kapta; ezt változtatták meg 1962-ben először Károlyi, majd Károlyi Mihály utcára. 1953-ban csatolták hozzá az északi részén levő kiszélesedést, amelynek neve korábban Barátok, később pedig Ferenciek tere volt. Templom és könyvtár A török uralom megszűntével a Ferencrend ismét nagy területet kapott a mai Kossuth Lajos, Károlyi Mihály és Reáltanoda utcák közt; a telek keleti ha­tára majdnem elérte a Magyar utcát. (A rend már a XIII. században alapított itt kolostort és templo­mot.) 1727 és 1743 közt felépült a ma is álló barokk stílusú, három boltszakaszos, hat oldalkápolnás templom. (Történetéről, építészeti és művészeti értékeiről a Budapest 1971. 8. száma gazdagon il­lusztrált ismertetést közölt.) A templom mellett álló egyemeletes rendház na­gyobbik részét II. József 1784-ben lefoglalta és a Budáról Pestre áthelyezett egyetemnek adta. A Reáltanoda utcai fronton a mérnökiskola kapott he­lyet, a térre nyíló rész az Egyetemi Könyvtáré lett. Az emelet és a földszint közti födém kiemelé­sével egy nagy, galériás olvasótermet alakítottak ki, amely Pest egyik látványosságává vált. Később azonban az épület az egyre sokasodó könyvek sú­lyát nem bírta el; az összeroskadástól csak úgy tud­ták megóvni, hogy 51 gerendával aládúcolták. Ez nemcsak a fejlődést, hanem a rendes működést is akadályozta, ezért már 1847-ben szóba került egy új épület emelése. De a terv valóra váltását meggá­tolta a szabadságharc, majd az önkényuralom. A ferencesek II. József halála után megkísérelték az ingatlan visszaszerzését. A hosszú ideig tartó per 1871-ben ért véget, egyezséggel. A telektömb na­gyobb része a szerzeteseké lett. A régi rendház he­lyén egy nagy, a templomhoz simuló háromemele­tes — középrizalitján négyemeletes —, eklektikus épületet emeltek, a Ferences-bazárt. Benne a rend­házon kívül számos üzlet és lakás is helyet kapott. A könyvtárnak jutott a telek déli része, itt épült fel Skalnitzky Antal és Koch Henrik tervei alapján, neoreneszánsz stílusban a könyvtár új otthona, hazánkban az első, kimondottan könyvtár számára emelt épület. Éppen száz évvel ezelőtt, 1876-ban készült el. (Az Egyetemi Könyvtár épületéről e cikk szerzője a Budapest 1969. 1. számában írt részletes ismertetést.) Az Egyetemi Könyvtár hosszú időn át az ország legjelentősebb tudományos közkönyvtára volt. Az egyetemi professzorok és hallgatók mellett más kutatók könyvszükségletét is kielégítette; voltak olyan időszakok, amikor a látogatók száma elérte a napi 750-et. Számos kódexet és egyéb kéziratot, ős­nyomtatványt, régi magyar könyvet és más ritka­ságot őriz. 1 300 000 kötetet megközelítő állománya különösen gazdag a filozófiai, közép- és újkori tör­ténelmi, filológiai, valamint valláskritikai-vallástör­téneti művekben. Tudományos és irodalmi központ Mikor II. József az egyetemet a budai Várból Pestre helyezte át, a bölcsészeti és a jogi kar a Ba­rátok terén, a Curia épületében kapott helyet, az orvosi a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utcában, a te­ológiai pedig az Egyetem téren, a pálosok kolosto­rában. A barátok tere tudományos és irodalmi központtá vált, egész nap tele volt az egyetemet és a vele szemben álló könyvtárat látogató, könyveket, jegyzeteket cipelő professzorokkal, diákokkal.. Sokan keresték fel a Weigand János György által 1768-ban alapított könyvkereskedést, amely könyvkiadással is foglalkozott. Az üzlet igazán nagy jelentőségre az alapító halála (1802) után tett szert, amikor társa, Eggenberger József vette át a veze­tést. Valóságos tudós klub működött benne, a szel­lemi élet vezetői itt beszélték meg az új irodalmi és politikai eseményeket. A boltban a jó ismerősök számos, a cenzúra által betiltott könyvhöz is hoz­zájutottak. A Barátok terén állt Magyar Mihály könyvkeres­kedése is. Magyar adta ki 1848-ban a Munkások Újságát, Táncsics lapját. Eggenberger és Magyar elköltözése után, 1895-ben Ranschburg Gusztáv nyitott a téren antikvá­riumot. Főleg történettudományi és külföldi kiad­ványokra specializálta magát. A cég 166 antikvár­katalógust adott ki, az utolsót 1946-ban Az irodalmi élet jelentős gócpontja volt a múlt század kilencvenes éveitől egészen a második világ­háborúig az Irányi utca és Egyetem utca sarkán álló Central Kávéház. Itt szerkesztette Kiss József A Hét című lapot, itt kezdődött a Nyugat élete, itt vitatkozott Tersánszky Józsi Jenő és Nagy Lajos, itt találkoztak Divald Kornél, Gerevich Tibor, Rudnay Gyula és még sokan mások. (A Budapest 1976. 1. számában Konrádyné, Gálos Magda elevenítette fel a Central életét.) A Central később a metróépítők klubja lett. Ma, Eötvös-klub néven, a tudományegyetem diákjainak szórakozó helye A Ferenciek terén, a Király bazárban, a Közgaz­daságtudományi Társasággal közös helyiségben nyílt meg 1901-ben a Társadalmi Múzeum, Navratil Ákos vezetése alatt. Feladatául az alapítólevél azt tűzte ki, hogy legyen „gyűjtőhelye és anyagforrása a helyes irányú szociálpolitikának", és mint kutató­állomás vizsgálja ,,az egyes intézményeknek és in­tézkedéseknek, valamint a fennálló viszonyoknak kihatását". Az intézményt később máshová helyez­ték és Népegészségügyi Múzeummá szervezték át. Anyaga 1945-ben megsemmisült. A 4—6. sz. ház (Ferences bazár) homlokzati részlete Az 5. sz. ház (Király bazár) kapudísze 11»V. A Károlyi-palota könyvtárának részlete

Next