Budapest, 1978. (16. évfolyam)

1. szám január - A címlapon: A Rákóczi út 68-as számú ház (Csigó László felvétele)

BUDAPEST a Pertinos RDLyenaca A szerkesztő bizottság elnöke: FARKASINSZKY LAJOS, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese Főszerkesztő: MESTERHÁZI LAJOS Főszerkesztőhelyettes: BÁCSKAI LÁSZLÓ A szerkesztőség címe: 1014 Budapest I. Országház u. 20. Telefon: 351-918 Kiadja: A Lapkiadó Vállalat VII. Lenin krt. 9—11. Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBERT 77.3228 Athenaeum Nyomda, Budapest Felelős vezető: SOPRONI BÉLA vezérigazgató Terjeszti: a Magyar Posta Központi Hírlap Iroda Budapest, V. József nádor tér 1. sz. Telefon: 180-850. Postacím: 1900 Budapest Index: 25151 HU ISSN 0007—2885 Megjelenik minden hónap elején. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Iroda címén. Előfizetési díj: negyedévre 30,— Ft, félévre 60,— Ft, egy évre 120,— Ft. Szerkesztőségi fogadóórák: hétfőn 11—13 óráig, I. Országház u. 20. csütörtökön 10—13 óráig VII. Lenin krt. 9—11. 1.121. Telefon: 228-457 Olvasószolgálat: VIII. Népszínház u. 24. Telefon: 130-022 Főmunkatárs: JÁVOR OTTÓ Rovatvezető: VARGHA BALÁZS Olvasószerkesztő: KÖVENDI JUDIT Képszerkesztő: SEBŐK MAGDA Szerkesztőségi titkár: WEISZ IMRÉNÉ A lap íves mélynyomással készül A TARTALOMBÓL: A. I. Jasin: Egy világváros terveiből 3 Granasztói Pál: Legkedvesebb tereim 6 Tamás Ervin: Sopron 10 Szényi Gábor: Kirakatok, kirakatrendezők . . 14 Baránszky Jób László: Otthonaim 38 Vargha Balázs: Kormos István 22 Szabadi Judit: Rippl-Rónai József 24 FÓRUM Dr. Bada Gyula: Túlzsúfolt főváros -kiüresedő Alföld 30 Dr. Póczy Klára: Új év Aquincumban 39 Zolnay László: Mátyás király temetési pajzsa 42 A címlapon A Rákóczi út 68-as számú ház (Csigó László felvétele) A hátsó borítón: Rippl-Rónai József: Bányai Zorka fekete ruhában (ifj. Schiller Alfréd felvétele) XVI. ÉVF. 1. SZÁM 1978 JANUÁR ARA: 10 Ft Szerkesztő bizottság: BUZA BARNA szobrászművész; FEKETE GYULA író; GARAI GÁBOR költő; GRANASZTÓI PÁL építész; Dr. HORVÁTH MIKLÓS, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója; PATAKI JÁNOS, az MSZMP Budapesti Bizottság Agit-prop. osztályának vezetője; RÉVÉSZ FERENC, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója; Dr. SÁGVÁRI ÁGNES, a Fővárosi Levéltár igazgatója; SZILÁGYI LAJOS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes. Dr. TRAUTMANN REZSŐ, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke Művészeti Hetek 1977 Beszélgetés Farkasinszky Lajossal, a Fővárosi Tanács elnökhelyettesével Tizenkettedik alkalommal rendezték meg 1977-ben a Budapesti Művészeti Heteket. Az eseménysorozat szeptember 26-tól októ­ber 26-ig tartott. Megkértük Farkasinszky Lajost, a Fővárosi Tanács elnökhelyettesét, beszéljen a BMH jelentőségéről, értékelje a lezajlott 1977. évi programot, és ismertesse a jövő néhány elképzelését.­­ Kérem, szóljon bevezetőben a Budapesti Művészeti Hetek múltjáról, arról a fejlődési folyamatról, amely az 1977. év műsorának kidolgozásához vezetett.­­ Mint ismeretes, a Budapesti Művészeti Heteket 1966-ban rendeztük meg először. Célkitűzésünk a több mint egy évtized alatt sem változott. Akkor is az volt a szándékunk, ami most: az ősszel induló művészeti évad­ban — a művészet valamennyi ágában — olyan színvonalas produkciók bemutatását kívántuk biztosítani, amelyek szinte az egész évad rangját megadják. Arra törekedtünk, hogy a műsor összeállítása tükrözze: a ma­gyar, s ezen belül a fővárosi kulturális élet szerves része a szocialista országok s ezen túlmenően egész Európa kulturális életének. Őszintén meg kell mondanom, a kezdeti időszakban célunkat nem mindig sikerült teljesen megvalósítani. A programból nem tűnt ki mindig törekvésünk, és a túl nagy­számú produkciók sorában olyanok is akad­tak, amelyek nem voltak méltóak a Buda­pesti Művészeti Hetekhez. Mindezért nem egyszer szigorú, jogos bírálatot kaptunk a sajtótól és a közönségtől egyaránt. Ezek a kritikák azt is szóvá tették: némely eszten­dőben olyan nagy volt a bemutatott alkotá­sok száma, hogy még a művészeti életben járatos szakemberek számára is áttekinthe­tetlennek bizonyult a program. Ezeket a bírálatokat figyelembe vettük, és mindenekelőtt arra törekedtünk, hogy az eseményeket valamilyen gondolati mag köré csoportosítsuk. Ilyen gondolati mag volt a korábbi években Bartók és Kodály életműve, a felszabadulás és a népi demokráciák mű­vészete, a művészet és az ifjúság kapcsolata. A produkciók számát is jelentősen csökken­tettük. Az említett változások alapján hogyan értékelhetjük az 1977. évi Budapesti Művé­szeti Heteket? Természetes, hogy a program össze­állításakor figyelembe vettük: 1977-ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját ünnepeltük, s hogy a BMH éppen a november 7-i ünnepet megelőző hetekben volt. Úgy véltük tehát: a BMH legyen részben az évforduló megünneplésé­nek bevezetője, de semmiképpen ne igyekez­zék magába olvasztani azokat az eseménye­ket, amelyek kifejezetten az évfordulóhoz kapcsolódnak. Ezért nem került például programba a Moszkvai Művész Színház ven­dégjátéka. Az 1977. évi Budapesti Művészeti Hetek gerincét egyébként a Budapesti Zenei Hetek eseményei, s ezen belül is a Korunk zenéje sorozat hangversenyei alkották. Azt 1

Next