Budapest, 1980. (18. évfolyam)
10. szám október - Diószegi György: Versenyben — Fejezetek a Láng Gépgyár történetéből II.
melést szervezze és fokozza. . . Ezétmindazok az ipari, bánya-, és közlekedési üzemek, amelyek munkáslétszáma 1919. március 22-én a húszat meghaladta, társadalmi vezetés és munkásellenőrzés alá kerülnek". A Láng-gyárban Barna Jenőt nevezték ki termelési biztosnak, aki egyébként tagja volt a Budapesti Munkástanácsnak, és a főváros alpolgármestere lett. A gyár vezető szakembereit, sőt a részvényes tőkéseket sem mozdította el a helyükről, de kötelezte őket a munkástanács határozatainak végrehajtására. Csakhamar kiderült, hogy a tőkés vezetők nem akartak együttműködni a munkástanáccsal, egymás után „megbetegedtek", és visszavonultak. A Tanácsköztársaság idején hozott szociális, kulturális intézkedések jelentősek voltak. A termelés és a munkateljesítmények növekedése azonban nem valósulhatott meg. Ennek oka egyrészt a súlyos szén- és nyersanyaghiány, másrészt a külső és belső ellenség támadása volt. A Vörös Hadsereg megszervezésekor a legöntudatosabb munkások csoportosan jelentkeztek katonának. Angyalföldön a Láng-gyárban volt az egyik szervező központ. A négyszázadnyi Láng-gyári munkás önálló zászlóaljként szerepelt. A parancsnok Habel főhadnagy — tisztviselőként dolgozott a gyárban —, a politikai megbízott pedig Rákóczi Ferenc esztergályos lett. A legveszélyeztetebb területen, a cseh intervenciós csapatok által fenyegetett északi frontszakaszon vettek részt a dicsőséges harcokban. Az ellenforradalmi „bosszú politikájának" hónapjai, évei jöttek a tanácskormány lemondása után. A Szakszervezeti Értesítő 1922. augusztus 1-én megjelenő száma írja: „...1919. augusztusától kezdődően a munkaadó érdekeltség a munkásokkal szemben a bosszú politikáját folytatta — úgy is mondhatnánk, a kiéheztetés politikáját. A kiéheztetéssel akarta a munkásokat engedelmes eszközeivé tenni." A forradalom időszakában vezető tisztséget betöltő embereket az ellenforradalmi különítményesek halálra keresték. A munkások életét különböző retorziókkal nehezítették. A Gyáriparosok Országos Szövetségének — GYOSZ — első rendelkezése a bérfizetés helyett az „előleg" folyósítást rendelte el. Ez nem haladhatta meg a forradalom idején fizetett bérek felét! Hosszú lenne felsorolni a munkásokat nyomorító intézkedéseket, a szervez- Az automata nyomdagép Az 1700 literes autokláv (1933) 35 HONISMERET