Budapest, 1981. (19. évfolyam)
4. szám április - Vértesy Miklós: A Párisi Nagy Áruház
Az áruház a századfordulón Fővárosunk legszebb, legharmonikusabb útvonala a Népköztársaság útja, épületeit — amelyek nagyjából egy időben készültek Ybl Miklós irányítása mellett — egységes neobarokk és neoreneszánsz stílusban tervezték. Ezt a harmóniát csupán egyetlen ház zavarja: a 29. számú épület. Eredetileg egy 1882-ben épült, Petschauer Gusztáv által tervezett neoreneszánsz palota állt itt, ennek helyét foglalta el a főváros első és sokáig legnagyobb üzletközpontja, a Párisi Nagy Áruház. Alapítása a múlt századra nyúlik vissza. 1891-ben a Rákóczi út 38-ban, a Klauzál utca sarkán levő négyemeletes ház földszintjén, Goldberger S. J. bazárt nyitott. Ügyes, élelmes kereskedő volt, üzletét gyors iramban fejlesztette, és családi részvénytársasággá szervezte át. Nemsokára kibérelte a ház egész földszintjét, udvarát, pincéjét, kapualját és első emeletét, valamint a mellette álló 40. számú épület földszintjét is. Mindezeket alkalmassá tette árusításra. Az udvar fölé üvegtetős mennyezetet készíttetett. Az átalakítások során figyelmen kívül hagyták a legelemibb tűzbiztonsági követelményeket is. Az egyes szinteket falépcsők kötötték össze. Áttörték a szomszéd ház tűzfalát, de az átjáróba csak faajtót tettek. Az egyébként sem tágas kapualjat telezsúfolták kirakatokkal. A ház homlokzatán nagy betűk hirdették a cég nevét: Grand Magazin de Paris — Párisi Nagy Áruház. Az alkalmazottak száma az 1900-as évek elején megközelítette a másfél százat. Az áruház valamennyi helyisége tömve volt áruval: ruhaneműkkel, cipőkkel, kalapokkal, függönyökkel, bútorokkal, szőnyegekkel, edényekkel, órákkal, kesztyűkkel, sőt, még tűzijátékhoz szükséges röppentyűkkel is. Egyetlen kis zug sem maradt üresen. A nagyfokú felelőtlenség következménye volt a szörnyű szerencsétlenség. 1903. augusztus 24-én este 7 órakor szokás szerint bekapcsolták a kirakatvilágítást. Valószínűleg a hibás szigetelés miatt kipattant egy szikra, amely felgyújtotta az áruházat. A tűz villámgyorsan terjedt, néhány perc múlva lángban állott az egész épület, s kigyulladt a szomszéd ház is. A vevők és az alkalmazottak — egy súlyosan sérült eladó kivételével — idejében ki tudtak menekülni, s legfeljebb kisebb égési sérüléseket szenvedtek. Hamarosan lángokban állt az épület kirakatokkal teletömött kapualja is, a ház egyetlen kijárata, és az emeleten lakók elől elvágta a menekülés útját. A tűzoltók nagy létszámmal vonultak ki, de az oltást reménytelenné tette a tűz hevessége, terjedésének gyorsasága. Ezért a ház mellé ponyvákat feszítettek ki, hogy a lakók az emeletekről kiugorva meneküljenek a tűzhalál elől. Többen — tizenketten — azonban roszszul ugrottak, és a ponyva helyett a földre zuhanva szörnyethaltak. Köztük volt az egyik társtulajdonosnak, Goldberger Henriknek a felesége, aki a IV. emeletről ugrott ki. Egy öszszeégett holttestet később találtak meg a romok között. Többen súlyos sérüléseket szenvedtek a ponyvára zuhanók közül is. Szerencsés körülménynek mondható, hogy a lakók közül sokan nyaralni voltak, s így aránylag kevesen tartózkodtak a házban. Teljesen kiégett a szomszéd ház földszintje is, sőt, attól is féltek, hogy a tűz átterjed a szemben álló Rókus-kórházra. A felsőbb emeletekre csak harmadnap jutottak fel a tűzoltók, itt még napokig izzott a parázs. Az áruház az újjáépítés után — kisebb területen — újból megnyílt a Rákóczi úton, de a tulajdonos új helyet keresett VÉRTESY MIKLÓS A PÁRISI NAGY Itt minden kapható