Budapest, 1982. (20. évfolyam)

10. szám október - Konrádyné Gálos Magda dr.: A Pajor-szanatórium

'HONISMERET' meg.Családjával együtt költözött be a szanatóriumba, felesége a betegápolásban, leánya az ad­minisztrációs munkában vett részt. Egyre többen kerestek menedéket a szanatóriumban. Jancsó főorvos családtagjai ma is felidézik, kik húzódtak meg a polgári betegek és alkalma­zottak között, néha álcázva. Például Supka Géza és Zsolt Béla baloldali újságírók csak fehér köpenyben, stetoskóppal vagy katéterrel a kézben voltak lát­hatók. Néha átsuhant a folyosón Honthy Hanna, akinek üldözött férje egy betegágyban vészelte át ezt az időt. Több üldözött, kiváló orvos próbált meg a kollé­gák közt elvegyülni. 1944 őszé­től kezdve közel negyven ide­menekült szerb partizánt is rejtegettek a felszabadulásig. A gyógyintézet 1944. decem­ber 13-án szabadult fel. Az in­tézményt átmenetileg hadifo­golykórháznak nyilvánították. Később a szovjet városparancs­nokság engedélyével mint vörös­keresztes kórház működött to­vább. Az ostrom nem tett nagyobb kárt m­agában az épületben, íj­­i­?46-ra nagyjából helyre­áyttották, és szerény körülmé­nyek között újra megnyílt mint szanatórium. A „Budapest" fo­lyóirat két akkori évfolyamában még olvashatjuk hirdetéseit. 1949-ben a népjóléti miniszter dr. Trencséni Tibor főorvost bízta meg az államosított „Vas utcai kórház" megszervezésével és igazgatásával. Az első hónapok­ban a főváros lakosságából adódó betegeket látták el. Tavasszal utasítást kaptak, hogy betegei­ket más intézetekbe irányítsák át, és így be tudják fogadni a sebesült görög partizánokat. 1949 áprilisától kezdve fokoza­tosan egyre többen érkeztek. Több mint egy évig közel három­száz ágyat foglaltak el a görög sebesültek. Miután a görög szabadságharc elbukott, és az addig idekerül­tek meggyógyultak, 1950 nyarán ilyen minőségben felszámolták a kórházat. Az egészségügyi dol­gozókat más gyógyintézetekbe irányították. A kórházi felszere­léseket a műtőkben raktározták el. Az épületet a felgyógyult partizánok számára rendezték be. Több mint egy esztendeig „Görög otthon" lett. Ezután rövid ideig pártiskola működött falai között. 1952-ben indította meg az egészségügyi hatóság az épület újjáépítését és berendezésének felújítását kórházi célra. 1954-ben nyílt meg mint fővárosi kórház. Először közel 100 ágyas szülészet-nőgyógyászat és egy kis belgyógyászat működött, majd fokozatosan szervezték meg a mai osztályait. A gyógyá­szati felszerelés korszerű, az épületre ráférne a felújítás. Jö­vőre már 75 éves lesz az intéz­mény. Jelenlegi neve „szép" példája lehet az egészségügyi nyelvezet­nek: a „Fővárosi Balassa János Kórház-Rendelőintézet. Bőví­tett alapszakmás kórház". A kö­vetkező osztályai vannak: két belgyógyászat, (a második bel­osztályon pajzsmirigybetegek komplex ellátását végző izotóp­részleg is működik), sebészet, szülészet-nőgyógyászat, inten­zív therápiás osztály, 1 laborató­rium, 1 röntgen, 1 kórbonctan­kórszövettan. A kórháznak 380 betegágya van. Évente kb. 10 000 beteget vesznek fel. A kert A hall

Next