Budapest, 1982. (20. évfolyam)
10. szám október - Konrádyné Gálos Magda dr.: A Pajor-szanatórium
'HONISMERET' meg.Családjával együtt költözött be a szanatóriumba, felesége a betegápolásban, leánya az adminisztrációs munkában vett részt. Egyre többen kerestek menedéket a szanatóriumban. Jancsó főorvos családtagjai ma is felidézik, kik húzódtak meg a polgári betegek és alkalmazottak között, néha álcázva. Például Supka Géza és Zsolt Béla baloldali újságírók csak fehér köpenyben, stetoskóppal vagy katéterrel a kézben voltak láthatók. Néha átsuhant a folyosón Honthy Hanna, akinek üldözött férje egy betegágyban vészelte át ezt az időt. Több üldözött, kiváló orvos próbált meg a kollégák közt elvegyülni. 1944 őszétől kezdve közel negyven idemenekült szerb partizánt is rejtegettek a felszabadulásig. A gyógyintézet 1944. december 13-án szabadult fel. Az intézményt átmenetileg hadifogolykórháznak nyilvánították. Később a szovjet városparancsnokság engedélyével mint vöröskeresztes kórház működött tovább. Az ostrom nem tett nagyobb kárt magában az épületben, íji?46-ra nagyjából helyreáyttották, és szerény körülmények között újra megnyílt mint szanatórium. A „Budapest" folyóirat két akkori évfolyamában még olvashatjuk hirdetéseit. 1949-ben a népjóléti miniszter dr. Trencséni Tibor főorvost bízta meg az államosított „Vas utcai kórház" megszervezésével és igazgatásával. Az első hónapokban a főváros lakosságából adódó betegeket látták el. Tavasszal utasítást kaptak, hogy betegeiket más intézetekbe irányítsák át, és így be tudják fogadni a sebesült görög partizánokat. 1949 áprilisától kezdve fokozatosan egyre többen érkeztek. Több mint egy évig közel háromszáz ágyat foglaltak el a görög sebesültek. Miután a görög szabadságharc elbukott, és az addig idekerültek meggyógyultak, 1950 nyarán ilyen minőségben felszámolták a kórházat. Az egészségügyi dolgozókat más gyógyintézetekbe irányították. A kórházi felszereléseket a műtőkben raktározták el. Az épületet a felgyógyult partizánok számára rendezték be. Több mint egy esztendeig „Görög otthon" lett. Ezután rövid ideig pártiskola működött falai között. 1952-ben indította meg az egészségügyi hatóság az épület újjáépítését és berendezésének felújítását kórházi célra. 1954-ben nyílt meg mint fővárosi kórház. Először közel 100 ágyas szülészet-nőgyógyászat és egy kis belgyógyászat működött, majd fokozatosan szervezték meg a mai osztályait. A gyógyászati felszerelés korszerű, az épületre ráférne a felújítás. Jövőre már 75 éves lesz az intézmény. Jelenlegi neve „szép" példája lehet az egészségügyi nyelvezetnek: a „Fővárosi Balassa János Kórház-Rendelőintézet. Bővített alapszakmás kórház". A következő osztályai vannak: két belgyógyászat, (a második belosztályon pajzsmirigybetegek komplex ellátását végző izotóprészleg is működik), sebészet, szülészet-nőgyógyászat, intenzív therápiás osztály, 1 laboratórium, 1 röntgen, 1 kórbonctankórszövettan. A kórháznak 380 betegágya van. Évente kb. 10 000 beteget vesznek fel. A kert A hall