Budapest, 1983. (21. évfolyam)

2. szám február - Budapest postája

* ÁLLAMI BÁBSZÍNHÁZ: Budapest egyik műemlék épülete udvarának beépítésével létesült az Állami Bábszínház új épülete. Átalakítása, az új épületrész épí­tése hagyományos technológiával készült. Külön problémát jelen­tett a munkaterület anyagokkal történő ellátása, mert a belső udvar nem volt megközelíthető munkagépekkel. Az Állami Báb­színház nézőtéri férőhelyeinek száma 380. Tervezte: a KÖZTI. FŐVÁROSI OPERETT­SZÍNHÁZ, építését 1971-ben fe­jezte be vállalatunk. Rekonstruk­ciója során a teljes nézőteret le­bontották, és új vasbeton szerke­zet került kialakításra. A színpa­don kicserélték a színpadgépésze­ti berendezést a forgószínpad szerkezetével együtt. Új hidrauli­kus működésű díszlettartó beren­dezéseket építettek be. Egy régi épületszárny lebontása után — és annak helyén — új díszlettároló készült, és e fölött a harmadik szinten a művészi és műszaki gárda részére öltözőket és klubhe­lyiségeket alakítottak ki. A néző­téri férőhelyek száma 981. Mint minden színház rekonstrukciójá­nál, itt is az organizációs felada­tok megoldása jelentette a leg­gyobb problémát. Tervezte: BUVÁTI-KÖZTI. VÁRSZÍNHÁZ: A budai Vár területén vállalatunk már régóta végez rekonstrukciós munkákat. A már elkészült Budapesti Tör­téneti Múzeum, a Magyar Nem­zeti Galéria és a Munkásmozgal­mi Múzeum után 1977-ben ké­szült el a Várszínház. Különleges élményt jelent a színházlátogatók számára a romantikus, barokk hangulatú környezet, valamint a klasszikus angol színielőadások színhelyét idéző belső színházi tér. A boltozatos templomtér fő­hajójában elhelyezett különálló nézőtér, a támpilléreken keresz­tülfűzött erkélyek és a volt szen­télyben épített színpad adja a kü­lönleges műemléki enteriőrt. A mai Várszínház elődje 1787-ben készült. (Itt jegyezzük meg, hogy a színházat megelőzően templom állott e helyen, és a templomot későbbi megbízás alapján a bécsi udvar főépítésze tervezte át szín­házzá, homlokzata a schönbrun­ni pavnonokhoz hasonlóan tipi­kus copf stílusban épült. A Vár­színház és a csatlakozó kolostor újjáépítését vállalatunk a Kem­pelen-féle átépítési alapkoncepció meghagyásával kezdte meg. Ez azt jelenti, hogy a szentélyből lett a színpad, a csarnokrészből pedig a nézőtér. Megmaradt a színház előcsarnokában a két Kempelen­féle oldallépcső, melyekről a néző­téri szinteket lehet megközelíteni. A színpad feletti boltozatos tér­ben zsinórpadlás kialakítása nem volt lehetséges, így a padlástér­ben elhelyezett, úgynevezett ponthúzó gépekkel mozgatják a díszleteket — a boltozaton kiala­kított nyílásokon keresztül. A Várszínház férőhelyeinek száma 320. Tervezte: a KÖZTI. MADÁCH KAMARASZÍN­­ HÁZ: Eredetileg egy század elején épült lakóépület fölszintjén és az épületek közé szorított belső ud­var beépített területén működött mint kamaraszínház. A rendkívül rossz technikai körülmények szükségessé tették a színház kor­szerűsítését és felújítását. A meg­lévő épületet — a szerkezeti ré­szek meghagyásával — teljes egé­szében lebontottuk, majd új elren­dezésben építettük újjá azonos területen. Természetesen itt is csak hagyományos technológiával lehetett dolgozni. Teljesen új színpadi berendezést készítettünk, új a fény- és hangszabályozás is. Rendszerezve lett a a technikai, műszaki, öltözők megközelítésé­nek, egymáshoz kapcsolásának módja. Az átépítés során a férő­helyek száma nem változott, a színház 403 néző befogadására alkalmas. A munka 1982-ben fe­jeződött be. Tervezte: a KÖZTI. MAGYAR ÁLLAMI OPE­RAHÁZ: A legszebb és egyben talán a legnehezebb feladatot dol­gozó kollektívánk számára a Ma­gyar Állami Operaház rekonstruk­ciója hozta. A színház építésére az 1873-ban kiírt pályázat elnye­rése alapján Ybl Miklós, az egyik legnagyobb magyar építész ka­pott megbízást. Az Operaház épí­tése 1884-ben fejeződött be. A színháznak mind homlokzata, mind belső terei rendkívüli gond­dal, művészi igényességgel ké­szültek. Freskóit neves művészek — Lotz Károly, Than Mór, Szé­kely Bertalan — készítették. Az építés óta első ízben kerül sor rekonstrukcióra. A második viágháború nem okozott komoly károkat az épületben, de a szín­pad technikai berendezései, elekt­romos rendszere már nem felel­tek meg a mai követelményeknek, a műemlék részek pedig elszeny­nyeződtek, felújításra szorultak. Az 1981-ben megkezdődött re­konstrukciós munka legfontosabb feladata a műemlékek megőrzése és a technikai eszközök korszerű­sítése. Az épület falainak és acél­szerkezeteinek megerősítése után kerül sor az új színpadszerkezet beépítésére. Felújításra kerülnek az öltözők, próbatermek, műhe­lyek, a teljes gépészeti berendezés és a tetőhéjalás. Az Operaház felújítása jelenleg is folyik. A munkát 1984-ben kell befejez­nünk, amikor is a Magyar Állami Operaház, immár megifjodva, fennállásának századik évforduló­ján ismét megnyitja kapuit a nagy­közönség előtt. Tervezte: a KÖZTI Ebben a cikkben csak néhány — vállalatunk kivitelezésében ké­szült — épületet emeltünk ki a színházrekonstrukciók átfogó programjából. A VI. ötéves terv­ben kormányunk lényegesen megemelte a színházrekonstruk­ciók lebonyolításához szükséges anyagi eszközöket, így minden remény megvan arra, hogy rövid időn belül ezek a mind építészeti­leg, mind kultúrtörténetileg igen értékes épületek elnyerik a mai kor követelményeinek megfelelő technikai és esztétikai színvona­lat. (x) Az Operaház felújítása A Várszínház

Next