Budapest, 2010. (33. évfolyam)
1. szám január - Beleznay Éva: Nívódíj, tizenötödször
2010 január beéri 16-18 négyzetméteres szobamérettel, de elvárja ezek (és a közös terek) legfrissebb design szerinti bútorozását, felszerelését. A szűk telken az építész bravúros megoldással két belső udvarra szervezte a hotel két fogatolt szekcióját. Két sor szoba a lobby fölötti udvarra, egy-egy az utcára és a hátsó udvarra néz. A szekciók csak a földszinten kapcsolódnak egymáshoz, a reggeliző-térhez és a lobbyhoz, recepcióhoz. A városképi illeszkedésen túl a funkcióban is dicséretes kísérletet láthatunk: a turizmus-ipart általában jellemző pazarló, gyakran talmi módon túlméretezett hotel-architektúra helyett a szálló a rejtett dimenziókat átértelmező, szinte családias modell próbája. A kísérletet visszaigazolja, hogy az egy évvel ezelőtti nyitás óta eltelt időben a szálloda foglaltsága hetvenöt százalékos. SZÁMALK Központ A sajátos kelenföldi, lakótelepi környezetben új elemként áll a SZÁMALK székháza, mely egyben oktatási épület, a Gábor Dénes Főiskola működik benne. Az épület telepítése egyszerű és helyénvaló, tömegalakítása érthető és messzemenően elfogadható. Következetesen megszerkesztett, szigorú ház, mely büszkén vállalja önmagát – ami nem jelent kitűnni vágyást, minden másnak az ignorálását, sokkal inkább jól megfontolt érzékenységet. A lebontott Mérnök utcai iskola helyén áll a gondosan megtervezett, részleteiben kidolgozott és színvonalasan megvalósított alkotás, paneles és csúszózsalus házak szomszédságában. S van persze rajta valami, ami kissé szokatlan: a megrendelő elvárása volt, hogy tégla burkolja az épületet, az építész, Dobai János pedig meglepő megoldást választott. Szabályos mintázat, sötét alapon fehér foltok – mint valami régi, szinte ősi motívum sajátos, mai hangulatú megidézése. A világos és sötét – fehér, szürke, fekete – belül is meghatározója az épületnek, amihez még adódik az átlátszó, csillogó üveg, például a mívesen kiszerkesztett lépcsők mellvédjeinél. Világos alaprajzi struktúra, öt sávra bontott hosszanti elrendezés: a Mérnök utcai fronton helyezkednek el az irodák, a hátsó fronton a tantermek, és e kettőt két folyosói sáv, valamint a középső kiszolgáló-közlekedő traktus köti össze. Sajátos megoldás a véghomlokzatokon az igen keskeny dohányzó loggiák létesítése. Ami kiváló: az arányai, a belső térelrendezés, az épületmagas aula, az említett dohányzóteraszok, a belsőépítészeti részletek. Dobai János már korábban is dolgozott a megbízónak. A régi munkakapcsolat adott lehetőséget arra, hogy egy belsőépítészeti részletet, a régi SZÁMALK épület általa korábban tervezett, ám ma már nem használt nagy előadójának falburkolatát – Tardos Tibor belsőépítésszel közösen – most áttelepítették az új épületbe. Római katolikus Plébániatemplom, Újpalota Az ország több száz lakótelepe közül az egyik, ahová a Kádár-rendszer tiltása miatt 1989 előtt nem épülhettek templomok. Elfordulni, bezárkózni vagy inkább a panelek felé nyitni? Egy ma építendő templom esetében ez itt a hangsúlyos építészeti kérdés. Kruppa Gábor új katolikus temploma elegánsan köztes megoldást választ: határozott jel, ami nyitottságot és elkülönülést mutat egyszerre. Az egyensúlyozás – ez tűnik fel leginkább az épületben. Ahogy fő tömbje egy középkori itáliai templomhoz hasonlóan zömök és zárt, tornya ugyanakkor nyitottan stilizált és lebegő, felidézi a jeles modern hazai harangtornyot, a Városmajori templomot. Közelebbről a látszólag zárt test is sokféle képet mutat: északi oldalán hosszú, keskeny ablakok, a délkeletin óriási fénynyílás – a ferencvárosi malom bontott téglája puritán mintákat ad ki, miközben a hátsó toronyfalba diszkréten beépült egy repülő angyal is. Nem nő túl a környező fák lombmagasságán, öszszekötőként mégis egyszerre tart arányt az innenső családi házakkal és a másik oldal kilencemeletes paneljeivel. Az ízig-vérig mai templom a malom sárgás-rózsaszínes bontott téglájával és mészkő burkolataival archaikussá teszi az együttest, ősiséget, és halhatatlanságot sugároz: tele van idézetekkel, a templom alatt elhelyezett urnatemető előteréül szolgáló kis kápolna például a románkori magyar altemplomokat idézi; a kőfalakkal körülvett udvar a fügefákkal az olasz kisvárosok városi terének hangulatát képes visszahozni a lakótelepi környezetben. (A BUDAPEST 2009. évi 4. számában Haba Péter írásával már részletesen is bemutattuk Újpalota új templomát.) BUDAPEST