Budapest, 2012. (35. évfolyam)

12. szám december - HOGYÉ AGGYA? - Szántó András: Karácsonyi izgalmak közben

BUDAPEST 2 HOGY M AGGYA? Karácsonyi izgalmak közben Szántó András A karácsonyi ünnepek a régi világban is döntően háromféle kihívást jelentettek. A háziasszonyok egy hónap­pal előbb elkezdték tervezni­ szervezni a többnapos trakta lebonyolítását: vásárlások az elképzelt ételekhez, a szükséges kellékek beszerzése stb. Másrészt mindenki írta a listát, és nézte az üzleteket a tervbe vett aján­dékok ügyében. Harmadsorban pedig lélekben is fel kellett készülni a rokonokhoz való utazásra, a családi összejöveteleken való részvétel „elviselésére”, majd utána a kipihenésére. A múlt emlékeiben kutatva e fenti utakat járjuk végig – már amennyire feltárhatók voltak olyan dokumentumok, melyek a budapestiek készü­lődésével és ünneplésével kapcsolatosak. A „karácsonyi vásár” a régi időkben alig hasonlított a mai tömegmozgalmakhoz. Manapság mindent ellep a „préseljük ki az összes pénzt az emberekből” szelle­me, amely sokaktól elvette a személyes ajándékozás, az emberi megbecsülés örö­mét. Mindkét fél – az ajándékot adó és kapó – egyaránt az örömet keresi abban, amit tesz, és ezt tényleg csak odaadással és megfelelő idő (és pénz?) biztosításá­val érheti el. Emlékszem gyerek- és fiatal korom­ra, amikor a készülődés legfőbb eleme az volt, mit csinálok-készítek a szerette­imnek. Például reprodukciókból ikono­kat ragasztottam fenyődeszkára – erre az utcán talált építkezési hulladék volt a legalkalmasabb –, majd a széleit a gáz­tűzhelyen megpörköltem. Ez az antikolás rendkívül primitív volt, de nagy örömet szerzett mindenkinek, akinek adtam a baráti körben. A városi ember ahhoz szokott, hogy otthonában karácsonyfát állít a nappali erre a célra kiürített szegletében, és szé­pen feldíszíti a kellékekkel. Beszerzését a piacokon és az árusoknál intézték. Ka- Ajándék- és fenyőfavásár 1910 körül a Belvárosban 2012 december

Next