Budapest, 2014. (37. évfolyam)
6. szám június - Dada és szürrealizmus - Múzeumok Éjszakája a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban
2014 június Az első háromszáz nálunk vásárolt karszalag mellé Karády Katalin kedvenc süteménye jár ajándékba! A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban az idei Múzeumok Éjszakáján A szépség és a reklám – A női ideál alakulása a 20. század első felében című időszaki kiállítás kerül a középpontba. Foglalkozásaink során közelebbről ismerhetik meg a korabeli divatot és öltözködési szokásokat, az édesszájúak pedig a sütingalóka készítésének fortélyait leshetik el. A hazai divatszakma képviselői és szakértői divatbemutatóval egybekötött kerekasztal-beszélgetésen vitatják meg a divat helyzetét a mai Magyarországon. A kultúrára szomjazók városi sétán vehetnek részt, a könnyedebb kikapcsolódásra vágyók egy remek színházi előadást tekinthetnek meg, a Múzeum Bár formáció koncertje pedig huszadik század eleji hangulatot idéz meg korabeli slágerekkel. Részletes program: www.mkvm.hu A múzeumok éjszakája a magyar kereskedelmi és Vendéglátóipari múzeumban 2014. június 21., szombat, 14–24 óráig 31 BUDAPEST A Magyar Nemzeti Galéria 2014 nyarán nyíló Dada és szürrealizmus – Magritte, Duchamp, Man Ray, Miró, Dalí című kiállítása hazai tárlaton korábban még nem látott teljességben mutatja be a 20. század két meghatározó jelentőségű avantgárd irányzatát. A jeruzsálemi Izrael Múzeum anyagából származó válogatás többek között Marcel Duchamp, Max Ernst, Man Ray, Joan Miró, Kurt Schwitters, René Magritte és Salvador Dalí műveinek segítségével nyújt átfogó képet a dada és a szürrealizmus nagyhatású alakjairól, eseményeiről, dokumentumairól és hatásáról az 1910-es évek végétől az 1970-es évek közepéig. A dada és a szürrealizmus – mint a 20. század első évtizedeinek két nagy művészi irányzata – radikálisan megújította a művészetről való gondolkodást. A dada a hétköznapi tárgy átértelmezésével, a véletlen szerepének hangsúlyozásával, a hagyományos esztétikai érték megkérdőjelezésével, a szürrealizmus pedig a valóság újraértelmezése és a valóságfogalom kitágítása révén az alkotófolyamat új lehetőségeit teremtette meg. A tárlat nagy hangsúlyt fektet a két irányzat sokféle műfajt, technikát és médiumot teremtő sokszínűségére, és az irányzatokra jellemző változatos technikai kísérletekre. A kiállításon bemutatott több mint száz festmény, objekt, fotómontázs, kollázs, assemblage és readymade a dadát és a szürrealizmust meghatározó fogalmak, témacsoportok mentén kínál betekintést az irányzatok történetébe. Noha kimondottan magyar dadáról és szürrealizmusról nem beszélhetünk, a kiállítás alkalmat teremt arra, hogy a látogatók a két irányzattal kapcsolatba hozható sajátos hazai közelítésmódokat is megismerjék. A magyar köz- és magángyűjtemények műveiből öszszeállított, Átrendezett valóság című válogatás egy, a Jeruzsálemből érkező kiállítás anyagához hol szorosabban, hol lazábban kötődő fogalmi párbeszédnek ad teret. A kiállítással egy időben lesz az Életre kelt (film)kísérletek: Az avantgárd első mozija című tárlat is. A válogatás a klasszikus avantgárd szürrealista és dadaista ihletésű filmművészet alkotásaiba, valamint más, kinematográfiai jellegű, a mozgókép médiaspecifikus lehetőségeit kutató, de nem celluloidszalagon rögzített ábrázolásokba nyújt betekintést. A dada és szürrealizmus Magritte, Duchamp, Man Ray, Miró, Dalí Magyar Nemzeti Galéria, 2014. július 9. – október 5. René Magritte: Kastély a Pireneusokban, 1959. Izrael Múzeum, Jeruzsálem