Budapest, 2015. (38. évfolyam)

1. szám január - Áruhiány, drágaság, éhség - Rippl-Rónai és Maillol

BUDAPEST rippl-rónai éS maillol Egy művészbarátság története Magyar Nemzeti Galéria, 2015. április 6-ig Rippl-Rónai József legalább annyira nagy hatást gyakorolt a modern magyar művészetre, mint Aristide Maillol a modern európai szobrá­szatra. A kiállítás e két nagy hatású művész barátságát és kapcsolatuk művészi dokumentumait állítja középpontba. A mintegy kétszáz mű­vet felvonultató tárlaton a Nabik köréhez tartozó festő barátok (Pierre Bonnard, James Pitcairn-Knowles, Édouard Vuillard) művészete és a párizsi környezet is felvillan néhány, a Szépművészeti Múzeumban, illetve a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban őrzött művön keresztül. Rippl-Rónai József 1890 körül ismerkedett meg Aristide Maillollal Pá­rizsban. A két fiatal művész életre szóló barátságot kötött és kölcsönö­sen támogatta egymást művészi törekvéseiben. Mind Rippl-Rónai, mind Maillol pályája szempontjából döntő volt az ezt követő mintegy tíz év és a művésszé érésük szempontjából is meghatározó barátságuk. Maillol kez­detben festőnek készült, de foglalkozott szőnyegtervezéssel és faszobrok faragá­sával is. Rippl-Rónai, miután búcsút vett első mesterétől, Munkácsy Mihálytól, a párizsi szimbolista körökben forgo­lódott. 1894-től a Nabikkal dolgozott együtt, akiket ő ismertetett össze Maillol­lal. Maillol fokozatosan eltávolodott a festészettől, majd a szőnyegkészítést is feladva a szobrászatban találta meg hiva­tását. Kapcsolatuk egyik tetőpontja az a három hónap volt, amelyet Rippl-Rónai 1899 végén a Pireneusokban fekvő Ba­nyuls-sur-Merben töltött Aristide Maillol vendégeként. Rippl-Rónai 1900 körül elhagyta Párizst, és 1902-ben végleg Ka­posváron telepedett le. Ugyanebben az évben, 1902-ben volt Maillol első gyűj­teményes kiállítása Ambroise Vollard műkereskedő párizsi galériájában, ahol szobrászként is sikerrel mutatkozott be. Valójában mind Rippl-Rónait, mind Maillolt 1902 után ismerték el. Rippl-Rónai Magyarországon lett híres és elismert festőművész, Maillol pedig kora egyik legfontosabb francia szobrásza. Személyesen már csak egyszer találkoztak, amikor Rippl-Rónai 1914-ben Franciaországban járt. Barátságuk azonban megmaradt, meleg hangú levelezést folytattak a magyar festő 1927-ben bekövetkezett haláláig. 1914-es franciaorszá­gi internálásakor Rippl-Rónai Maillol és barátaik – Maurice Denis és Pierre Bonnard – segítségével szabadult ki és térhetett haza. A kiállítás e két rendkívüli művész barátságának állít emléket, és igyek­szik bemutatni egymásra gyakorolt hatásukat. A tárlaton látható Rippl-Rónai egyik fő műve, az 1899-ben Maillolról festett portréja. A párizsi Musée d’Orsay gyűjteményéből érkező alkotást utoljára csaknem nyolcvan éve, 1936-ban láthatta a budapesti közönség. Aristide Maillol festményeit, grafikáit, szőnyegét és kisméretű szobrait – összesen mintegy harmincöt művet – a párizsi Fondation Dina Vierny–Musée Maillol támogatásának köszönhetően mutatjuk be. A kiállításon Maillolnak és más Nabi művé­szeknek a Szépművészeti Múzeumban őrzött rajzai, grafikái is láthatók.­­ Áruhiány, drágaSÁg, éhség Gulyáságyú és rohamsisak – a Nagy Háború gyomornézetből Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 2015. május 31-ig A kiállítás az első világhá­ború kitörésének 100. évfor­dulója alkalmából az oszt­rák-magyar hadsereg és a magyar lakosság háború alatti élelmezésének meghatáro­zó mozzanatait mutatja be hátországi és harctéri hely­színeken keresztül. Az áru­hiány, a drágaság és az éhség szorításában a hadsereg és a lakosság ellátása minden korlá­tozó intézkedés – ármaximálás, jegyrendszer, hústalan napok bevezetése, gyenge minőségű hadi élelmiszerek forgalma­zása – ellenére nagy gondot jelentett. A tárlaton a harctéri enteriőrök mellett színes fotók, plakátok, eredeti tárgyak és dokumentumok, háborús sza­kácskönyvek, élelmiszerjegyek, számolócédulák, falragaszok és pótszerek körvonalazzák a hadigazdálkodás keserveit, a szükség szülte „reform” táp­lálkozást.­­ Aristide Maillol: Női profil, 1890 körül. Musée des Beaux-Arts Hyacinthe Rigaud, Perpignan (a Musée d’Orsay letétje) © Pascale Marchesan − Mairie de Perpignan © Aristide Maillol / ADAGP, Párizs, 2014 28 2015 január

Next