Budapest, 2015. (38. évfolyam)
12. szám december - Fényi Tibor: A színek varázslója
BUDAPEST Mindez számtalan megrendeléshez, valamint Ferenc József-rendhez juttatta. Emellett életre szóló barátságot kötött Alpár Ignáccal (1855–1928), aki később az általa tervezett pénzpaloták sorába rendelt tőle szecessziós stílusú ablakokat. A Monarchiában Róth volt az első, aki felfedezte a Tiffany üvegben rejlő lehetőségeket. Míg legtöbben (köztük maga Tiffany) többnyire apró, ékkőszerű darabokban alkalmazták az opalizáló üveget, Róth nagyméretű, csaknem nonfiguratív paneleket készített a márványos, színjátszó táblákból. Miután ezekért elnyerte az Iparművészeti Állami Aranyérmet, példátlanul divatossá vált: paloták, bérházak, bankok és polgári otthonok százaiba rendeltek tőle szecessziós ablakot. Volt olyan év, amikor üvegfestészete több mint kétszáz számlát állított ki, amik között az (Osztrák-) Magyar Nemzeti Bank vagy a Zeneakadémia csak egy-egy tétel volt. Ettől fogva a telefonkönyvben „Róth Miksa üvegfestőgyáros” hívószáma szerepelt. Nehéz lehetett ezután megtalálni a továbblépést, ám neki sikerült. Először idehaza is „meghonosította” a mozaikkészítés művészetét. Majd pedig, vállalva a külföldi megmérettetéseket, állandó résztvevője lett nemzetközi és világkiállításoknak, míg azt nem kérték tőle, hogy inkább a zsűriben vállaljon szerepet... Első mozaik munkája 1899-ben készült el Lechner Ödön (1945–1914) kőbányai templomába, ahová a festett ablakokat is a Róth műhely szállította. Később Lechner kérésére a Hold utcai Postatakarékhoz megoldotta a „szabadkontúrú mozaik készítés” technikai problémáját, amit szabadalmaztatott, és számos külföldi megrendelés mellett elnyerte érte az olasz király kitüntetését. Ugyancsak mozaikjaival nyerte el a St. Louis-i világkiállítás nagydíját, Mexico Cityben pedig a Teatro Nationalba Maróti Gézával (1875–1941) készített 160 négyzetméteres, nyolc múzsát ábrázoló üvegkupolát, s a színpadnyílás köré Körösfői Kriesch Aladár (1863–1920) terve alapján készült mozaikot. Itthon a Kossuth majd a Deák mauzóleumon kívül a Török bankház homlokzatán, a Zeneakadémián, a Gresham palotán, a Fiumei úti temető árkádsorán és a pannonhalmi apátsági templom homlokzatán láthatóak nagyméretű alkotásai. S akkor még nem említettük a marosvásárhelyi Kultúrpalotát, a szabadkai Városházát, zsinagógát vagy a Velencei Biennálé magyar pavilonját. Néma végrendelet A példátlan sikerszériának az első világháború vetett véget. A megrendelések elmaradtak, munkatársait behívták katonának, családja pedig elvesztette hadikölcsönbe fektetett vagyonát. Trianon után sorra érkeztek a hírek, hol Erdélyben, hol a Felvidéken pusztították el magyar szenteket, történelmi személyiségeket ábrázoló ablakait. Pár év után Klebelsberg Kunónak köszönhetően még kapott egy-egy megrendelést: díszítőfestést, emlékablak-készítést. Jelentős munkája már csupán kettő volt: az Országos Levéltár épületének belsőépítészeti tervezése és a Lehel téri templom ablakainak megfestése. Itt öszszegezte üvegfestő életművét s a nagy rózsaablakot nézve megérthetjük, hogy miért mondta róla Zsolnay Vilmos, hogy „közülünk a színek varázslója te vagy!” Amikor megjelent „a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról”szóló 1939. évi IV. törvény, azt mondta „eddig tartott az út, amit nagyapáink előtt a XXIX-es törvénycikk nyitott. 39 után a mi utunk már nem vezet sehová.” Felszámolta műhelyét, végrendeletet készített, s tíz sűrűn teleírt oldalon felsorolta „fontosabb” műveit. Még megérte, hogy sárga csillag viselésére kötelezték, s azt is, hogy Budapestet bombázva sorra pusztultak el alkotásai. Amikor megtudta, hogy unokaöccse, Elek Artúr (1876–1944) inkább öngyilkos lett, minthogy 68 évesen munkaszolgálatba vonuljon, ágynak esett. Nem evett és nem beszélt többé. 1944. június 14-én halt meg 79 éves korában. ● A Magyar Nemzeti Bank kettős ezüstérme kibocsátásával emlékezett meg arról, hogy éppen 110 éve készült el az Osztrák-Magyar Nemzeti Bank Alpár Ignác tervezte épülete, ahová a 150 éve született Róth Miksa festett ablakokat. A díszlépcsőházé, a folyosóké, a fontosabb irodáké szinte sértetlenül vészelték át a hosszú évtizedeket. Nem mondható ez el a díszlépcsőház félemeleti fordulójának üvegfestményéről, amely a könyvelést és a felelős gazdálkodást allegorizálta. Az archív fotónkon (lásd a hátsó borítót) bemutatott rajz azonban megmaradt. Magát az üvegképet valószínűleg a szocializmus korszakában, az egykori pénztárcsarnok átépítésekor vehették ki eredeti helyéről, s szállították ismeretlen helyre. Az se zárható ki, hogy ma is megvan valahol a banképület valamely rejtett zugában, elvégre ebből az intézményből, ahol az ország aranytartalékát őrizték és őrzik, nem lehetett egyszerűen kivinni valamit... A tervrajz, amit itt bemutatunk, a közelmúltban került a Róth Miksa Emlékház gyűjteményébe, Gyermek Lászlónak, a híres műhely egykori vezetőjének az Egyesült Államokban élő unokái adományaként. Róth Miksa műhelye a Nefelejcs utca 26-ban (1912 körül) , 2015 december