Budapest, 2016. (39. évfolyam)

5. szám, május - Buza Péter: Mátyás szép majorja

BUDAPEST Mátyás szép majorja Buza Péter Több mint harminc éve, hogy lapunkban – még a „történelmi” sorozatában – megjelent az az írásom (BUDAPEST 1985/12), amelyben először tettem kísérletet arra, hogy felvázoljam hipotézisemet: az 1803-ben épült, ma a Füvészkert igazgatósági épületeként szolgáló egykori Festetics vadászkastély alatt kell keresni s lehet megtalálni Mátyás király pesti vadászkastélyának visszacsonkult falait, alapját. Az azóta eltelt emberöltőnyi idő kevés volt ahhoz, hogy teóriámat bárki is közelebbről megvizsgálja a téma hivatásosai közül. Hátha most. Következzék a talán kissé provokatív újabb bizonyítási kísérletet. A 19. század közepén kezdte izgatni először a tudós közvéleményt az addig fel sem tett kérdés: hol volt, hol lehetett Mátyás kirá­lyunk pesti vadaskertje és vadászkastélya. Hogy volt egyáltalán, azt Antonio Bonfini, a kortárs meséli el, sajnálatosan visszafo­gottan. Heltai Gáspár magyar szavaival így szól a textus: A Dunán túl is (Budához képest természetesen – B. P.) Pest mellett szép majort csináltat a szép mulatóhelyekkel, kertekkel. Odamegyen vala min­dig – B. P.) Máttyás király, mikoron valami nagy gond­jai valának.” Geréb László fordításából nem hiányzik az a két fontos szókapcsolat sem, amit az előbbi mellőz: „a pesti mezőségen, egy mérföldnyire a határban” feküdt a jeles kert és ház. Tehát ha éppen nem Budán, Nyéken, a másik vadászkastélyában (Garády Sándor találta meg az 1930-as években), akkor a pes­ti síkságon, a füves-tágas pusztán folytatta az uralkodók sok évszázada dívó kedvenc szórakozását igazságosnak regélt királyunk. Tanácstalan vadászok A kérdéskört először vizsgáló történettudó­sok (Salamon, Schams, Rupp, Rómer) azon egy percig sem vitatkoztak, mennyi is ez az egy mérföld modernebb hosszmértékbe átszámítva. S hogy honnan kell számolni a távolságot. Másfél kilométer s a Mátyás idején épült városfal kapuja a kezdőpont. De melyik? Még mielőtt ezt a dilemmát megpróbálnám a források nyomán felolda­ni, lépjünk vissza még egy lépést, a másfél kilométer belső és külső végpontját egye­lőre homályban hagyva. Arra nézve, hogy hol is volt ez a bizonyos léleküdítő majorság, hol állt dicső királyunk vadászkastélya, akkor kezdődtek a törté­neti elemzési kísérletek, amikor Rupp Jakab 1868-ban publikálta Buda-Pest és környéké­nek helyrajzi története című alapmunkáját, s abban a következő sorokat: „Az egyház (a ferenceseké – B.P.) szögletétől a városból kivezető (most Hatvani) [...] utcza Sz. Péter utczának neveztetett, itt volt régente Mátyás királynak elég tágas kertje, melynek egyik ré­sze most a kolostor és az egyetemi könyvtár épület udvarát képezi. [...] Megvan még e kert falából egy márványkőtöredék az egye­temi könyvtár terme előtt e szókkal: PRIN­CEPS POSTES.” A ferencesek kolostorának az a része, amelyet az universitas bibliotékája foglalt el a 19. században, külön kapuval nyílt a mai Ferenciek terére, s úgy látszik, már akkor, talán a kezdetektől, a kolostor elké­szültének évétől, 1743-tól látni lehetett ott egy feliratos vörösmárvány (vörösmészkő) töredéket. Amelyhez hasonló aztán több is előkerült a rendház bontásakor, 1873-ban (ez után emelte itt az egyetem könyvtárá­nak ma is álló új palotáját). A több az elsővel együtt összesen hármat jelent, még egy feliratos követ, ami min­den tekintetben illik az előbbihez, és egy pompás Mátyás-címeres oromzati elemet. De Jankovich Miklós a mai Petőfi Sándor és Kossuth Lajos utca keleti saroképületé­nek udvarán is fellelt egy Mathias R­ ex­ feliratú talapzatkövet. Száz méternyire az előbbi helyszíntől. Aztán 1959-ben a másik irányban, megint csak­nem több mint száz méternyire innen, egy újabb kőtöredék ke­rült elő, kiegészítése az elsőnek említett, a PRINCEPS POSTES feliratúnak. Tulajdonképpen ezekre a leletekre alapoz­va fogalmazta meg Rupp (és aztán Rómer Flóris A régi Pest című munkájában, 1873-ban) azt az állítását, amit fentebb idéztem, s ami sokáig, tulajdonképpen napjainkig elő-előfordul: ez az a pontja, területe a vá­rosnak, ahol a kert s a vadászkastély állt. Hipotézisük alapja egyszerű: itt kerültek elő ezek a vélhetően együvé tartozó kövek. Holott a puszta logika, nem is beszélve a város beépítésének adatairól, határozottan ellene mond a feltételezésnek. Nem csak azért, mert egy királyi vadasparknak leg­alább húsz hold terjedelműnek kell lennie (ahogy azt Rapaics Raymund a 14. századi kertészeti szakíróra, Crescentiis Petrusra A kastély Barth metszetén az 1830-as években, amikor még nem épült meg a hangsúlyos rizalit, amely ma uralja a keleti homlokzat képét . 2016 május

Next