Budapest, 2016. (39. évfolyam)

7. szám, július - 150 ÉVES A FŐVÁROSI ÁLLAT ÉS NÖVÉNYKERT – MELLÉKLET - Aradi Péter: Zene az Állatkertben

BUDAPEST Zene az Állatkertben Aradi Péter Az 1866 augusztusában megnyílt Fővárosi Állat- és Növénykertben hétvégenként és ünnepnapokon kezdettől fogva szerveztek szabadtéri koncerteket fúvósegyüttesek, illet­ve szimfonikus zenekarok közreműködésé­vel. Színhelyként egészen a II. világháborúig a Pálffy János gróf adományaként felállított zenepavilon szolgált. Amikor 1907-ben be­zárt az Állatkert, az öt évig tartó átalakítások során a zenepavilont is teljesen felújították. 1912 májusában nyílt meg az újjávarázsolt Állatkert, és hamar rendkívül népszerűvé vált. Lendl Adolf igazgató sokféle eszközt bevetett, hogy a látogatókat minél tovább marasztalja. Esténként a közönség legin­kább a hangversenyek miatt maradt, so­kan kimondottan ezért keresték fel a kertet. Ekkortól az intézmény már saját szimfo­nikus zenekarral is büszkélkedhetett. Az esti koncerteket a műsor-összeállítástól függően hol klasszikus, hol népszerű, hol operett-, hol opera-, hol modern estélynek nevezték. A délutáni hangversenyek 5-kor kezdőd­tek és 7-kor értek véget, az esti programok hosszabbak voltak, fél 9-től fél 12-ig, később 8-tól 11-ig tartottak. Az első két évben a hangversenyek láto­gatói minden koncerten kaptak egy műsor­lapot, rajta az est programjával, a hátoldalán pedig az Állatkert legfontosabb, legérdeke­sebb aktuális híreivel. A közönség egyre nö­vekvő érdeklődésének kielégítésére egy idő után már kevésnek bizonyult a műsorlap hátoldala, ezért 1914 nyarán létrehozták a Mi újság az Állatkertben? című kiadványt, amely a tizedik évfolyamával ekkor újra­indított A Természet című folyóirat mel­lékleteként jelent meg, és ettől kezdve itt közölték a hangversenyek időpontját, mű­sorát, beharangozóját, a művészekről szó­ló ismertetőket, illetve a koncertekről írott beszámolókat. Az állatkerti szimfonikus zenekar első karmestere Wieschendorff Henrik volt. A lübecki születésű fagottművészt Gustav Mahler 1889-ben szerződtette a Magyar Királyi Operaházhoz. Noha az állatker­ti hangversenyek többségét ő dirigálta, időnként hívtak vendégkarmestereket is. A legnagyobb név, aki 1914-ben feltűnik a zenekar élén, az akkor még csak 26 esz­tendős, de már nemzetközileg is jegyzett, az év májusától a drezdai szász királyi ud­vari opera udvari karmestereként működő, később pedig a Pittsburghi (1938–48), majd a Chicagói Szimfonikus Zenekar (1953–63) zeneigazgatójaként világhírűvé vált karmes­ter, Reiner Frigyes. 1914. szeptember 1-jén délután 6 órától a Filharmóniai Társaság Zenekara az Ál­latkert vezetőségével karöltve jótékony­sági hangversenyt rendezett az állatkerti tó partján a hadbavonultak családtagjai és a háború folytán kereset nélkül marad­tak javára Kerner István, a Magyar Kirá­lyi Operaház karnagya vezényletével. A koncert védnökei között volt Klebelsberg Kúnó gróf, akkor még csak államtitkár­ként, Bánffy Miklós gróf, az Operaház kor­mánybiztosa, Bárczy István dr., Budapest akkori polgármestere és Hevesi Sándor, az Operaház főrendezője. A belépődíj 1 ko­ronába, a fenntartott ülőhely 2 koronába került. Több mint 3000 korona folyt be a forrás: FSZEK Zenepavilon, 1896 28 2016 július

Next