Budapest, 2018. (41. évfolyam)
3. szám, március - Térey János: Avartalanítod - Bíró Kriszta: Radó Lili történelme „…s asszony lehettél csak, semmi egyéb”
2018 március egyik levelében, 1947-ben: „(...) Lili ir, és ir, és ir, tele van tennivalóval, és folyton el van foglalva ilyen újság, meg olyan társaság, meg rádió előadás, meg kiadó, meg mindenféle egyébbel, hogy mindennap hápogva és kifulladva jön haza, de ebben viszont nagyon jól érzi magát.” Joggal tehetni fel a kérdést, hogy ha – állítólag – ennyire jól érezte magát, ha nem volt komolyan vehető alkotó, ha tábortűzi csasztuskákat írt, akkor mi a búbánatos fenének könyvet megjelentetni róla? Hát azért, mert a történelem nem csak márványtalapzaton ácsorgó héroszok tetteinek meséje. Ennek a könyvnek a főszereplője például egészen bizonyosan közelebb visz ahhoz, hogy kézzelfoghatóvá, mancsolhatóvá váljon az az élet, ami osztályrészül jutott egy nőnek a huszadik században; egy olyan nőnek, aki nem csak feleségként képzelte el az életét. (Egyébként nem volna baj, ha úgy képzelte volna, de nem.) És még sokoldalúan tehetséges is volt, én legalábbis így látom. A könyv olvasása közben az embert elfogja a sajnálat, a tehetetlen düh, olykor az elismerés, mert én bizony el nem viseltem volna ennyi szenvedést és küzdelmet. És, ami engem leginkább szíven ütött, az az a terjedelmes napló, amit a német bevonulástól a felszabadulásig vezetett Radó Lili. 1944. december 27. szerda „Van Pesten kb. 2000 ismerősünk. Annak vagy negyedrésze, – 500 ember – keresztény, azaz hogy magyar. Ezek közül öten voltak, (...), akik felajánlották a segítségüket baj esetére és helyt is álltak, amiben csak lehetett. Talán össze tudok számolni még ötöt, aki nem ajánlotta fel önként, de akiről tudom, hogy abszolút jószándékú. Tehát az én számításom szerint 2% becsületes ember van köztük. Úgy tudom, ismerőseim statisztikája sem kedvezőbb, sőt. Az analfabéták száma kb 10 évvel ezelőtt 20% volt. (...) Hát lehet olyan országban élni, ahol az analfabéták száma többszöröse a becsületes emberekének?” A kötet tele van szebbnél-szebb fotográfiákkal, s ez csak még vonzóbbá teszi. Egy szuszra képtelenség elolvasni. Elsőre felfoghatatlan menynyiségű az adat, a továbbágazó, a kutatni vágyó ember érdeklődésére számot tartó történet. Ezt a könyvet lapozgatni kell, vissza- visszatérni hozzá. Új és új hősöket találhatni szinte minden oldalon. B. Radó Lili nem változtatta meg a világot, és mégis: az ő története nélkül sem felfogható, értelmezhető a közelebbi és a távolabbi múlt. A mi múltunk. ● Buza Péter: Éld túl az életed! – Radó Lili történelme Városháza Kiadó, ára: 3400 Ft. Megvásárolható a kiadónál hétfőtől csütörtökig 8–16 óra, pénteken 8–14 óra között (Budapest, VIII., Ötpacsirta utca 4., telefon: 06-20/258-9771) A BUDAPEST folyóirat lapszámai az alábbi helyeken vásárolhatók meg : Kiadónkban (Summa Artium Nonprofit Kft., 1054 Budapest, V., Honvéd utca 3., V. emelet 13. Tel.: +36-1 318-3938) munkanapokon 9–16 óra között • az Írók Könyvesboltjában (Budapest, VI., Andrássy út 45.) • a Budapest Antikváriumban (Budapest, IX., Üllői út 11-13.) • a Lipták villában (Budapest, XIV., Hermina út 3.) MILLISITS MÁTÉ A SZENT ISTVÁN-BAZILIKA HARANGJAI ÉS HARANGJÁRMAI Budapesti Városvédő Egyesület A magyar főváros szakrális épületei közül a Szent István-bazilikáról jelent meg az utóbbi években a legtöbb kiadvány. A templomról kiadott könyvek a bazilika építéstörténetét egymást kiegészítve közlik, de a tornyokba „rejtett” örökségről hallgatnak. A Budapesti Városvédő Egyesület kiadványa átfogó képet nyújtva mutatja be a bazilika harangjainak méreteit, egyedi díszítésüket, történetüket. Ára: 450 Ft Megvásárolható a Budapesti Városvédő Egyesület titkárságán (1126 Budapest, Szoboszlai utca 2-4) BUDAPEST KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ MORITZ FÖLLMER: A HARMADIK BIRODALOM KULTÚRTÖRTÉNETE Corvina Kiadó A Harmadik Birodalom kultúrája felülről irányított tömegkultúra volt, amelyben a radikális nacionalista víziók és látványos tömegrendezvények mellett jól megfértek a klasszikus koncertek és a populáris filmvígjátékok. Épp a többség ízléséhez való igazodás, a polgári kultúra látszólagos kontinuitása volt az, ami nagymértékben fokozta a rezsim elfogadottságát. Mivel a nemzetiszocialista időszak kultúrája sokféle igénynek hangot adott és mindenféle fantáziának teret engedett, képes volt arra is, hogy legitimálja a háborút, a nagybirodalmi törekvéseket és a zsidó származású állampolgárok fokozatos kiszorítását a társadalomból, majd pedig megsemmisítésüket. Ára: 3990 Ft Jelen kiadvány az Európai Történeti Városatlasz kiadványsorozat részét képező Magyar Várostörténeti Atlasz sorozat V. kötete. Az 1686-ban az oszmán uralom alól felszabadított romos, lakatlan Buda nyomaiban is alig emlékeztetett az egykor közép-európai jelentőségű középkori magyar fővárosra. A kőhalomból rövid idő alatt újraalapított (fő)város és külterületei folyamatos fejlődését lehet nyomon követni a főként levéltári forrásanyagra támaszkodó atlaszban. Simon Katalin, Budapest Főváros Levéltára munkatársa a levéltár gazdag anyagát, az adatbázis-építés és digitalizáció eredményeit hasznosítva kalauzolja el az olvasót Buda elfelejtett időszakába. Az adatgazdagság és dokumentáltság emeli ki e magyar és angol nyelvű kötetet a városatlaszok sorozatából, és olyan tudásanyagot tesz közzé a főváros 1848-ig terjedő története kapcsán, amelyet eddig, így összegezve, adattárral, térképi illusztrálással nem volt módunk megismerni. Ára: 7500 Ft Megvásárolható Budapest Főváros Levéltára titkárságán (1139 Budapest, Teve u. 3–5.) SIMON KATALIN: BUDA II. KÖTET (1686–1848) Budapest Főváros Levéltára, Magyar Várostörténeti Atlasz 5. 29