Budapest, 2020. (43. évfolyam)
8. szám, augusztus - Várnay Aladár: A lágymányosi nábob
SZÖVEG: VÁRNAY ALADÁR Értelmes, ügyes, dolgos, takarékos munkásember lévén pallér lett belőle, és leleményes gyakorlatiasságával megszimatolta, hogy a Lágymányos erőteljes fejlődés előtt áll, ezért minden kis megtakarított pénzén telkeket vásárolt a területen. Amint gyermekkoromban hallottam, a telek négyszögöle 50 krajcárba került itt akkoriban. 1890-ben már igen jelentős területek voltak Kutánya János birtokában. Írni-olvasni sem igen tudott, de annál jobban számolni. Olvasni azért valahogy megtanult, de az írás sehogyan sem ment neki, mint akkoriban mondogatták, úgyszólván csak a nevét tudta aláírni. Mint milliomost emlegették, és valószínűleg nem is nagy túlzással. Amikor 1896-ban a Ferenc József-híd megépült, akkor indult meg a Lágymányos fejlődése, és ebben nagy jelentőségű kezdeményező része volt Kutlánya Jánosnak. A híd megnyitásáig csak pár tucat földszintes épülete volt a Lágymányosnak, és a Ménesi út és akkor még ki nem alakult Körtér között a Fehérvári út páratlan oldalán két egyemeletes ház állott (a vámépülettel szemben, attól kissé délre). (...) A híd elkészültével egyvágányú villamost építettek a Kelenföldi pályaudvarig. A ki- és bemenő villamosok az úgynevezett kitérőkön várták be egymást. Ilyen kitérő volt a Hadik laktanya tájékán. Ebben az időben épült a Hadik laktanya is. Mellette, a Budafoki útig terjedő üres telken, az ún. Kisréten volt a katonai gyakorlótér, ahol az ősszel bevonult újoncok kiképzése folyt – a környék gyermekeinek érdekes szórakozást nyújtva. (...) Kutránya János a Ferenc József-híd megnyitása után három háromemeletes házat építtetett, egyiket a Fehérvári út és Lágymányosi utca sarkán (ma Bartók Béla út 46.), a másik kettő a Bartók Béla út 42. szám alatti, illetve a Lágymányosi és Bercsényi utca sarkán lévő ház (ez ma is Bercsényi utca 9). Ezek a házak 1898-ban készültek el. A Fehérvári út 44. számú házba (a Lágymányosi utca sarkára) költöztem szüleimmel négy éves koromban, 1898 tavaszán. (...) Hamarosan felépült a Bercsényi utca 3. sz. alatt, majd a Fehérvári út 38. sz. alatt egy-egy háromemeletes ház is. Ez utóbbi műteremmel készült, és a „magyar stílusáról” híres Lechner Ödön építette fivérének, Lechner Gyulának, aki maga is művészember volt, akkor jó nevű festő, a Nemzeti Múzeumban elhelyezett képtárban is volt képe kiállítva. Egyébként ügyvéd, költő és műfordító is volt. (...) A Lechner-ház lakója volt több éven át a század elején Pósa Lajos is. Az 1900-as években azután egymás után épültek a sok esetben palotaszerű bérházak és velük egyidejűleg a Műegyetem. Kutlánya János maga is újabb bérházat építtetett a Fehérvári út 52. sz. alatt. Fölöttébb eredeti egyéniség volt Kutlánya János, akit akkoriban a lágymányosi nábobként emlegettek. (...) a házassága is feltűnést keltett annak idején. Albertfalva község megalapítójának és – amint akkor emlegették – Ferenc József különös bizalmát élvező Koppi tábornoknak a leánya volt a felesége, akit a műveltséggel alig rendelkező pallér megszöktetett. [Első feleségét, Kaprina Katalint 1867-ben vette el, de csak két évig éltek együtt, majd 1877-ben rengeteg hercehurca után hivatalosan is elváltak. 1878-ban a férfi 200 forintot ajándékoz Katalinnak azzal a feltétellel, hogy örökre visszatér Árva vármegyei szülőfalujába. Koppi Jozefával viszont harminc évig, 1907-ig boldogan élt. Az asszony akkor ötvenévesen elhunyt. Kutlánya a 20. század első másfél évtizedében élte virágkorát. A Fehérvári út és Lágymányosi utca sarkán lévő házában kávéházat nyitott. Itt, a Fehérvár Kávéházban, ahol már délelőttönként is meg lehetett találni, bonyolította le üzleti ügyeit. Fővárosi bizottsági tag is volt, és általában különös megbecsülésben volt része – nem is érdemtelenül. (...) A meglehetősen mogorvának látszó és szűkszavú „háziúr” jóindulatú, nemes lelkű ember volt, aki a szegény emberek iránt mindig segítőkész megértéssel viseltetett. Sok megszorult ember kapott tőle kisebb-nagyobb kölcsönt, ami nem is került mindig visszafizetésre. Mint már említettem, nagyon egy- A „királydomb” 1867-ben (Vasárnapi Ujság, 1892) A Hadik laktanya villamossal az 1910-es években (magántulajdon)