Budapest, 2020. (43. évfolyam)
8. szám, augusztus - Várnay Aladár: A lágymányosi nábob
BUDAPEST 2020 / 08 szerű ember volt, a szellemi műveltségnek egészen kezdetleges fokáig sem emelkedett, de lelki műveltsége annál kifejlettebb és meglepőbb volt. Sok finom tapintat nyilatkozott meg benne, ezt egy jellemző eset is bizonyítja. Valamelyik lakója szorult helyzetében kölcsönért fordult hozzá, száz koronát kért tőle. Kutránya pénzt nem hordott magánál, de megígérte a kölcsönkérőnek, hogy rövidesen elküldi a pénzt. Pár óra múlva megjelent a lakónál a kávéházának egyik alkalmazottja egy zárt borítékkal, benne a 100 koronás bankjegy. Azzal az üzenettel adta át, hogy a háziúr hálás köszönettel küldi a „tartozását”. Lágymányosi társasélet A Fehérvár Kávéházban az 1900-as évek elején több éven át a kora délutáni órákban egy állandó kártyatársaság tarokkozott. A társaság legöregebb tagja Janicsek József ny. kúriai bíró volt, aki a Lechner-házban lakott, a másik két tagja lágymányosi iparosok, a negyedik pedig egy őszülő, jó megjelenésű férfi, aki csak az évnek bizonyos szakában vett részt a játékban (...). Ez a negyedik kártyatárs az évnek jó részét társai előtt is ismeretlen helyen töltötte. Nagy szenzáció erejével hatott, amikor egyszer nem jelent meg a szokásos időben a kávéházban, partnerei és a lágymányosi lakosság pedig a sajtóból tudta meg, hogy a negyedik kártyatárs nemzetközi vasúti tolvaj volt, aki az évnek csak bizonyos részében „dolgozott”, és akit a rendőrség éveken át eredménytelenül keresett. Végre rajtavesztett, és így derült ki, hogy a szolid, gyanútlan polgári kártyások egy nemzetközi szélhámossal szórakoztak. (...) Az egyik Kutlánya-házban, a Fehérvár Kávéház mellett, a Lágymányosi utcai oldalon alakították ki a Kelenföldi Kaszinó helyiségeit, ahol az egyre szaporodó lakosság társas összejöveteleit tartotta. Az elnök Falk Miksa volt, a kerület országgyűlési képviselője, aki valamikor Erzsébet királynét oktatta a magyar nyelvre. A kaszinónak könyvtára is volt, könyvtárosa Kirnig (Kéri) Jakab, a Kelen utcai elemi iskola igazgatója. [Kutlánya három lágymányosi elemi iskola számára tett jelentős összegű alapítványt.] (...) Mint általában az ilyen társas egyesületekben, a Kelenföldi Kaszinóban is az értelmiségiek voltak túlsúlyban, de szívesen látott tagok voltak az iparosok és gazdálkodók is. Az akkori liberális szellemnek megfelelően demokratikus jellege volt a kaszinónak. Abban a házban, ahol a kaszinó volt, a Fehérvári út és a Lágymányosi utca sarkán lakott Strélinger Sámuel, a Lágymányos híres orvosa, aki első orvosként telepedett meg itt, és pár év múltán szép háromemeletes házat is építtetett, ahol 93 éves koráig működött. Jól képzett orvos volt, aki nagy népszerűségét annak is köszönhette, hogy a környék szegény betegeit teljesen ingyenesen gyógyította évtizedeken át. (...) Később Strélinger Sámuel lakásába Benárd Ágoston orvos költözött, aki 1920-ban népjóléti miniszter volt – ő írta alá a magyar kormány képviseletében a trianoni békeszerződést. (...) Vendéglők és mulatságok A múlt század utolsó és a 20. század első évtizedében a Lágymányoson megtelepedett családok (mindössze egy-két száz család) valósággal patriarchális életet éltek itt. Úgyszólván mindenki ismerte egymást, és idegen megjelenése mindig nagy feltűnést keltett. A kaszinón kívül kedvenc találkozóhelye volt a lakosságnak a budafoki borkereskedő, Wehrmann Béla vendéglője. Ez a vendéglő egészen rövid ideig abban a házban volt, amelyikben a kávéház. Amikor a vámot a töltésen kívül emelt, ma is meglévő új épületbe helyezték át 1901-ben. „A régi vámhoz” címzett vendéglő Wehrmann Béla után Ketter, majd Borostyán néven még két évvel ezelőtt is üzemben volt. (Most [kb. 1971] folyik az építkezés a régi telken.) (...) Jó hírű vendéglő volt még a külső Fehérvári úton a Szabadságharang, ahol minden nap cigányzene szólt, és Pestről még foga„A Régi Vámhoz” vendéglőt a Weber család is vezette. 1929-ben alkalmazottaikkal az udvaron (MKVM) A mai Gellért tér környéke 1900 körül (Képeslap, magántulajdon)