Kegyes Tanítórendiek főgimnázuma, Budapest, 1895
MULT ÉS JÖVŐ. Köszönd meg ezeresztendős hazádat Az országok s népek nagy Istenének, Szálljon szivedből hozzá hálaének! (Az Erő és a Költő megjelennek s a Géniusz előtt hódolnak.) Erő. Nemtő! hódolva üdvözöllek a Magyar nemzet nagy ünnepén! Géniusz. A nemzet éltét föntartó Erő, Ismerlek régen, még az őshazából. Költő. Összes dicsőségem nyújtom neked, Óh Géniusz, népem nagy ünnepén! Géniusz. Te serkented folyvást lantod szavával Tettekre a magyart, s bús napjain Vigasztalója voltál; ostoroztad, Ha tétlen mámor álma nyűgözé. Erő, Költészet, üdvözöllek én is Kettőtöket: ti voltatok e népben Hosszú tíz századon át az ideg, Mely élt, mozgott, munkált mind e napig. A nagy Mindenható kegyén kívül, Hogy áll e hon, kettőtöké az érdem! Te vagy