III. kerületi magy. kir. állami Árpád főgimnázium, Budapest, 1911
IV. A testület
1904. Balázs István dr. Szidarovszky János, Radics Gyula, Reif Pál, Csernay József, Fallenbüchl Tivadar, Balázs Endre dr. 1905. Goldziher Károly dr., Kéki Lajos dr., Kmetykó János, Latkóczy Mihály, Fjudorovics Zsigmond, Melles Emil. 1906. Szabó István, Szalkay Alfonz, Bussay Tivadar, Bogojevics Ghenadin, Kiss Arnold dr., Fridi Frigyes. 1907. Munkácsi Kálmán dr., Thym Adolf. 1908. Pinkert Ede dr., Riesz Frigyes dr., Harsányi Lajos, Bohdaneczky Imre, Erdész Ernő, Graffel Béla, Nagy János, Vallentinyi Aladár, Zékány Gyula, Bálint Antal, Eskenázy Licce, Pastinszky János. 1909. Jaeger Imre, Danielisz Sándor, Kuncze Géza. 1911. Bacsu János, Holzträger Frigyes dr., Kökény Ferenc, Nagy Sándor, Wieser István, Boksai János. A tanárok irodalmi és művészi munkássága. Morvay Győző dr.: Cikkeket és bírálatokat írt a „Magyar Középiskolába“, az „Irodalomtörténetbe“, „Heinrich Albumba“ a „Nagy Lexikonba“, „Phil. Közlönybe“ és az „Ifjúsági Testedzésbe.“ Alszeghy Zsolt, a M. Tud. Akadémia Régi Magyar Könyvtár c. vállalatában sajtó alatt van két kötete (Illés János Tornyos Pátere; Csiksomlyói iskoladrámák;) cikkeket és ismertetéseket írt az Egyetemes Philologiai Közlönybe, Budapesti Szemlébe, Irodalomtörténetbe és Magyar Középiskolába. Sajtó alá kész: Petőfi és az ötvenes évek lírája. Nagyobb cikkei 1. a Gyöngyösi Hamiszegylet Évkönyvében (Vida facetiái Kovachich és Szatsvay folyóiratterve; két pásztorének] . 2. A Heinrich-emlékkönyvben: Garay Kán Lászlódarabja. 3. Az E. Ph. K.-ben: Az erszény (isk. dráma). Ágner Lajos: Kisebb-nagyobb cikkeket írt az Irodalomtörténetbe, kultúrába, az Országos Tanáregyesületi Közlönybe. Barthos Andor: fölolvasott „II Rákóczi Ferenc koráról“ a főgimn. szabad líceumában; 22 szabad előadást tartott az „Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület“ óbudai munkásgimnáziumában az egyetemes és magyar történelemből, könyvismertetést közölt az „Irodalomtörténet“-ben. Frank Ferenc: Az „Alföldi Magyar Közművelődési