III. kerületi magy. kir. állami Árpád főgimnázium, Budapest, 1921
III. Iskolánk az 1921-22. tanévben
Marót Károly dr. kolozsvári egyetemi magántanárt és újpesti áll. főgimnáziumi rendes tanárt ideiglenes minőségiként a szabadságon levő Vass Árpád rendes tanár helyettesítésére és Szabó Zoltán okleveles tornatanítót. Az intézettől más intézethez helyezte át: Hartmann János rendes tanárt a VI. ker. állami Körösi Csoma Sándor főreáliskolához, Kinnaeh Ödön rendes tanárt az I. ker. állami Mátyás Király főgimnáziumhoz, Patz Jenő rendes tanárt a X. ker. állami Széchenyi István főgimnáziumhoz, Pázmán József rendes tanárt a budapesti tanárvizsgáló bizottság irodájába. Mátrai Vilmos ,s Pállai Jenő rendes tanárokat a m. kir. pénzügyminisztériumba szolgálattételre. Hosszabb szabadságot élvezett Vass Árpád rendes tanár és Vasacsi Balogh György országgyűlési képviselő. Ideiglenes nyugdíjba vonult Nagy Dénes dr. rendes tanár és Neumer József rendes tornatanító. Véglegesen nyugdíjba vonult Tebisz György rendes tanár. Nem mulasztható el, hogy Tebisz György kollégánk távozásával meg ne emlékezzünk e kiváló tanár munkásságáról. Negyven évi szolgálatra visszatekintve, mind a tanújó ifjúságban, mind tanártársaiban a legszebb emlékeket hagyta hátra. Nagy szaktudása, nevelői kiválósága számos olyan polgárt nevelt a hazának, aki ma előkelő helyet foglal el a hazai munkás társadalomban. Hazafiasérzelme és hagyományos ügyszeretete példaképen világított sok tanítványának lelkében. Az iskolához, vallásához hű ragaszkodásai egyaránt mintaképen hatott pályatársaira és növendékeire. . . A tanulók magaviselete és magatartása. A forradalomnak, mely a tanuló ifjúság züllését előidézte, már kevés nyoma maradt. Részint a gondoktól terhelt szülői ház, részint a nehéz megélhetési viszonyok, a kígyós otthon, a boltok előtt ácsorgás, melyben a tanulók is kivették részüket, még okoztak zavart tanulók viseletében. A tulajdonjog megsértése, a rongáló kedv, víz és világítás pocsékolása, az egymás iránti tiszteletlenség, a testi sértés egyes esetei még előfordultak, annyira, hogy súlyosabb méretben kellett a bírságolás büntetését alkalmazni. Nagyobb erkölcsi vétség, vagy politikai kihágásnem fordult elő. Üdvösnek bizonyultak az ifjúság tudomásáról hozott fegyelmi esetek, melyekben a tanügyi hatóság egyes tanulókat az ország összes, vagy Budapest összes iskoláiból kizárással büntetett. Hasonlóan üdvösek voltak a szülői konferenciák. A tanári testület vállvetve azon volt, hogy az ilyen szomorú jelenségeket, ha lehetett, csírájában elfojtson. A tanulók szorgalmáról és előmeneteléről az Érdemsorozat rovat számol be Tanítványaink közül az 1920/21. tanévi nagy szünidőben gazdaságban 68, műhelyben 6, hivatalban 3, üzletben 14, tanítással 26 foglalkozott. A kapott díjazást ruházkodásra fordították, vagy szüleiknek adták, vagy takarékba helyezték. Kerestek összesen 46.570 K-t. A szülői házban egyenértékűl szolgált eszerint 61.300 korona. Mesterséget vagy ügyességet szerzett a szünidőben: kertészetet 4. mezőgazdaságot és földművelést 9, méhészetet 3, vadászatot 13, fafaragást 8, evezést 6, mozigépkezelést 5, villanyszerelést 7, lóápolást 5, műfűtést 5, gépkezelést 11, cipészetet 3, könyvkötést 9, lakatosságot 2, zeneszerzést 2, állattenyésztést 5, bádogosságot 3, fényképészetet 5, kereskedői munkát 3, malomipari 2, pékmesterséget 5, asztalos mesterséget 3, kosárfonást 3, halászatot 10, szőlőmívelést 4,baromfitenyésztést 6, összesen: 146 tanuló.