III. kerületi magy. kir. állami Árpád főgimnázium, Budapest, 1925

10 bölcsészeti író, főigazgató, Riesz Frigyes dr. író, egyetemi tanár, Sajó Sándor költő, a Magyar Tudományos Akadémia s a Kisfaludy-Társaság tagja, tank. kir. főigazgató, reálgimn. igazgató, Szidarovszky János dr. egyetemi tanár, Várdai Béla, a Szt. István Akadémia tagja, író, szerkesztő, Vértesy Dezső dr. író.­­• Igazgatókká lettek: Barthos Indor, Jaeger Imre, Kecskóczy Ödön, Kerékgyártó Árpád, Sajó Sándor és Simon S. Miklós. Hazafias és katonai erénye miatt „vitézi“ kitüntetésben részesült Vitéz Esztergomy Ferenc tanár és Vitéz Nádujfalvy József ny. testnevelő tanár. Nevezetesebb tanítványai: Alföldi András egyetemi tanár, archeoló­gus, Grill Lola szavalóművésznő, Lachsingeni Vitéz Hefty Frigyes világhírű tábori pilóta, Vitéz Guorfalvy Zoltán, sub ausp. Gub. dr. pol., Vitéz Posgay Károly dr. tényleges százados, Vitéz Máriaházy András. II. Iskolánk az 1925—1926. iskolai évben. A kerület sajátos helyzeténél fogva, mert csak egy út köti össze Budapesttel, azonkívül a fővárosi adminisztráció mostohaságánál fogva, mely a kerület fejlődésére csak időszakonként gondol és azt nem állandóan, h­anem csak ötletszerűleg gondozza, bizonyos, erősen konzervatív hagyomá­nyokhoz ragaszkodó és polgárias jelleget kölcsönöz lakosainak és gyerme­keinek. Általában szegény szülők gyermekei látogatják az iskolát, akik ennélfogva is ritkán élvezik a világváros örömeit és inkább a közeli hegy­vidék, a Duna, a szigetek alkotják az ifjúság szereplésének területét. Ennek hatása, hogy az ifjúság romlatlan és szülei hagyományait tovább plántálja. Ez azonban látókörük korlátoltságának is egyik jele. Csak az iskola vezeti be őket az életbe s ennek fegyelme vagy f­öl­világosít­ása maradandó nyomo­kat hagy lelkületükben egész életpályájukon. Ennélfogva büszkeséggel tapasztaljuk, hogy az intézetet elhagyó ifjúság az életben mind vallásos, mind hazafias és társadalmi működésében sem feltű­nőséget nem mutat, sem kihágást nem követ el, sem a hagyományoktól el nem tévelyedik. Ezt az iskola számon is tartja és az érintkezést e derék férfiakkal fönn is tartja. Az iskolai év lefolyása. A beiratásokat 1925. évi július 1., 2., 3. és folytatólag szeptember 1. és 2. napjain tartották. Az első napokon az I. osztályú tanulókat és az intézet volt növendékeit írtuk be. A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelete szerint osztályonként csak 56 tanuló lett volna fölvehető, azonban felsőbb hatósági engedéllyel az 1. osztályt ketté osztottuk, a II. és IV. osztályba pedig a létszámon felül is beírhat­tunk jelentkező tanulókat.

Next