III. kerületi magy. kir. állami Árpád főgimnázium, Budapest, 1926
I. Az Árpád reálgimnázium 25 éves fennállása. Intézetünk a jelen tanév végével fennállásának 25 éves évfordulójához érkezett el. Huszonöt esztendeje, hogy a III. kerület lakosságának kérelmére Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter a Timár utcai polgári és elemi iskola épületében az intézet első osztályát az V. ker. állami főgimnázium fiókintézeteként megnyitotta és az igazgatói teendőkkel Morvay Győző dr. V. kerületi főgimnáziumi tanárt megbízta. Huszonöt esztendő, a társadalmi közösségben végzett munka hatását és eredményét tekintve, az egyének életében is jelentős időtartam. Ennek a jelentőségnek fokozott értelme van az állami és társadalmi élet szerveinek, közöttük főként a közoktatást szolgáló intézmények életében. Hiszen az iskola a sokféleképen tagolt társadalmi együttéléshez a kulturális előfeltételeket teremti meg a nemzedékek lelkében. Ebben a nemzetnevelő nagy hivatásban a magyarság jelen sorsa és helyzete a történelmi küldetés feladatát rója a középiskolára, mint a magyar városnak és értelmiségnek nevelőiskolájára. Ahhoz a sorsdöntő erőkifejtéshez, amellyel századunk tragikus évtizedei városaink és értelmiségünk kulturális teherbírását próbára teszik, az izmokat és idegeket, a szívet és az észt kiiskolázni a magyar középiskola feladata. Ezen feladat vállalásának és teljesítésének huszonötéves periódusaolyan állomás, ahol a tanulságok levonása megállásra kényszerít. A III. kerületi főgimnázium a kerület egyetlen középiskolája és egyúttal a II. kerület északi részének szintén természetes iskolacentruma. Éppen ezért fennállásának huszonöt esztendeje alatt tanulóinak létszámával, a háborító éveket leszámítva, mindenkor kimerítette épülete befogadóképességét, sőt be sem fogadhatott valamennyi jelentkezőt, mert az iskolai célra teljesen alkalmatlan épület ebben megakadályozta. Alapítása harmadik évétől kezdve, átlag három párhuzamos osztálya volt, egészen a háború kitöréséig. A háborús évek alatt a tanulók létszáma a békeévek átlagához viszonyítva, 13%-os csökkenést mutat. Ez a csökkenés megkönnyítette a párhuzamos osztályok megszüntetését, amit a katonai szolgálatra bevonuló tanárok helyettesítése tett szükségessé. Az 1918/19. tanévtől kezdve a tanulók létszáma utolérte, majd az 1924/25. tanévtől kezdve, állandóan 4%-kal szárnyalta túl abékeévek maximális létszámát és így az első osztályok párhuzamosítása