III. kerületi magy. kir. állami Árpád főgimnázium, Budapest, 1942

borús idők nagyobb feladatainak elvégzésébe. A tanárok közül sokan, rövidebb­­hosszabb ideig, katonai szolgálatot teljesítettek, míg a diákság, a különböző ifj. egyesületek, leginkább az ifj. Vöröskereszt keretében, jótékonysággal, szociális munkájukkal a harcoló katonák és a szenvedő társadalom segítségére siettek. A hazafias munka mellett az iskolai munkának sokszor háttérbe kellett szo­rulnia. A diákok közül sokan teljesítettek légoltalmi figyelőszolgálatot — gyak­ran éjjel is —­ a város különböző pontjain. Az ifjúság hazafias lelkesedéssel vett részt minden nemzetvédelmi munkában és a magyar történelem hőseinek, mártírjainak (márc 15., okt. 6.) kultusza mellett, megértette a magyar nemzet által hozott áldozat nagyságát és szívébe véste az új világháború magyar hősei­nek nevét és emlékét is. A hazafias nevelés mellett nagy gondot fordítottunk a vallásos nevelés elmélyítésére. A mai nagy idők nagy feladatokat elvégezni tudó magyarabb ma­gyart és emberibb embert követelnek. A róm. kat. vallású tanulók vasár- és ün­nepnapokon testületileg hallgattak szentmisét. Az év folyamán négyszer vettek részt közös szent gyónáson és szent áldozáson és október 29., 30., 31-én komoly elmélyüléssel tartottak lelkigyakorlatot. A VIII. osztályosok a Manrézában hall­gattak szentbeszédeket, az I—III. o. számára Gyimesy Gyula s. lelkész, a IV— VII. o. számára pedig dr. Pántos Márton hittanár tartottak lelkigyakorlatot. Ugyanekkor tartottak csendesnapot a többi keresztény felekezethez tartozó tanu­lók is. Május 9-én az uniós érzés ápolására keleti napot tartottunk gör, hát, istentisztelettel. Az izr. vallású tanulók vallástanáruk vezetésével szombat- és ünnepnapokon a II­. ker. imaházban testületileg vettek részt az istentiszteleteken. Tanulóink magaviselete ellen a tanév elején kifogások merültek fel fe­gyelmi és erkölcsi szempontból is. Céltudatos nevelői munkával és a szülők hathatós támogatásával azonban sikerült e hibákat annyira kiküszöbölni, hogy év vége felé tanulóink magatartása minden tekintetben kielégítő volt. Az isko­lai rend fenntartásában a VII. és VTII. osztály tanulói segédkeztek. A leventekiképzés az év elején rendesen megindult. A kiképzésben az in­tézet III—VIII. o. tanulói vettek részt hétfőn és csütörtökön az 5. és 6. taní­tási órában, a tornatanár urak vezetésével. Ezenkívül megtartottuk az előírt mindennapos félórás testnevelést, kivéve a téli időszakot október 28-tól már­cius 11-ig. Tanulóink esztétikai nevelése érdekében nagy gondot fordítottunk épüle­tünk, helyiségeink tisztántartására. Figyelemmel kísértük a tanulók testi gon­­dozottságát, írásbeli munkáik, rajzaik kiállítását. Ügyeltünk külső tiszta meg­jelenésükre, amennyire a viszonyok megengedték. E téren még sok kívánni való van. A zenei nevelés az első három osztályban lévő énekórákra és a két kar­énekre szorítkozott. Cser László énektanár buzgólkodása folytán sikerült diák­jainkat a zeneművészet megértéséhez közelebb hozni. Az Énekes ABC beve­zetése mellett önként kínálkozott az alkalom a szolmizáló rendszer bevezeté­sére, mely még most is csak kevés iskolában honosodott meg. Az új szellemben szerepelt az intézet 60 tagú fiú- és énekkara az Üzen a falu c. hangversenyen. Az esztétikai érzék fejlesztésében nagy segítségünkre voltak az ifjúsági elő­adások, melyeken tanulóink tanári felügyelettel vettek részt. Szívesen jelent­keztek Major Andorr vezetőtanárnál az Operaház és a Nemzeti Színház elő­adásaira, de számosan, nagy érdeklődéssel vettek részt hangversenyeken és ki­állításokon is. 1782 diákunk vett részet 36 ifjúsági előadáson. A kegyeletnek szép tanujelét adták diákjaink Hoffmann Károly VIII. b. o. tanulótársuk elhunytakor 1943. május 6-án. A tanári kar és a tanulóifjúság is

Next