III. kerületi magy. kir. állami Árpád főgimnázium, Budapest, 1961
Mondatelmélet az iskolában* Tóth Pál László 1. 1. Már majdnem egy évtizede figyeltem és vártam, hogy valaki feljajdul iskolai tankönyveink mondatdefinícióira, de legfőképpen erre a definícióra: „A mondat kimondott vagy leírt gondolat”. Nemcsak az a hiba, hogy a tanulók kialakuló mondatszemléletét kénytelenek lennének a tanárok belefojtani egy idealista, filozófiai, meghatározatlan ismeretlenbe (ahogy BENKŐ LÁSZLÓ kimutatja), amely csak további ismeretlennel determinálható —• ha vállalja egyáltalán tanár ezt a „röpke” definíciót tanításra és magyarázatra— de az is hibája e definíciónak, hogy a „kimondott vagy leírt” jegy tautológia; a beszélő szempontjából a mondat motorikus* és akusztikus nyelvi jelenség, a hallgató szempontjából akusztikus; a mondat írás képe semmi újat, semmi jegyet nem ad a mondat mivoltához, csupán az akusztikai ingerkeltő (agens, PAVLOV) át van téve optikai ingerkeltőre, ahogy pl. egy nyelvet lehet tanulni könyvből vagy magnetofonszalagról; végül és legfontosabban csupán annyi a hiba, hogy ezt az M =x =y (BENKŐ L. képlete!) definíciót egy félszázad haladta túl. Még mindig él, 1962-ben még tankönyvben szerepel, mintha PAVLOV, materialista szemlélet nem lett volna, mintha a biogenetikus magyarázó elv a nyelvtudományban nem tudna kitörni a pszichogenetikus mondatdefiníciók nyomása alól, jóllehet ez utóbbiak teljes csődje már régóta nyilvánvaló! 2. A BENKŐ—KÁLMÁN-féle definícióról (Az olyan szókapcsolatot vagy szavakat, amelyek egy teljes gondolatot fejeznek ki, mondatnak nevezzük. Magyar Nyelvtan, 151) is mond bírálatot BENKŐ LÁSZLÓ. Ebben a fejtegetésében „megenyhülni” látszik, pedig erre semmi oka nincsen. Leszögezi a „gondolatra” vonatkozólag az xgy képletét — mert ez áll fenn! — de csak ennek a „veszély”-éről beszél, s úgy veszi, hogy a „szókapcsolat” és „szavak” miatt már „többet és jobbat tartalmaz”, mint az előbbi. * Hozzászólás BENKŐ LÁSZLÓnak a MAGYARTANÍTÁS 1962. augusztusi számában megjelent cikkéhez. „ ... a valóságmozzanatokhoz a többé-kevésbé elkülönített kérgi ingerületeken kívül (melyek az akusztikus és vizuális szóképek alapjai), teljes reflektorikus reakció is tartozik, melyben a motórium részt vesz” (KARDOS, A lélektan alapproblémái, 1957, 249. A kiemelés KARDOStól). 1