Magy. kir. állami felsőbb leányiskola és leánygimnázium, Budapest, 1882
síik „Két szomszédvár“-át, amely kerekdedségénél és változatosságánál fogva szintén nagyon alkalmas az epikai magyarázatokra. Ebben ismerkednek meg tanítványaink a hősköltemény klassikus formájával is. Fejtegetéseink természetesen nem szorítkoznak csupán csak az epikai elemekre, hanem a részleteknél belevonunk mindent, ami akár általános esztétikai, akár külön poétikai, verstani, stilisztikai, tárgyi vagy nyelvi szempontokból belevonható. Különös gondot fordítunk azonban a jellemek fejtegetésére s ezek közt ismét azokra, amelyek a női jellemfejlesztés céljából is fontosak (amilyen épen itt Deli Vid szerető, bátor s leleményes neje, Borbála), továbbá a cselekmények motívumaira, amelyek fejtegetésénél az alkalmat felhasználjuk a lélektan főbb elveinek megismertetésére is. Amit az iskolában elvégezhetünk, azt elvégezzük ott; de ha a szükség úgy hozza magával, a terjedelmesebb olvasmányokból — milyen pl. a „Zrinyiasz“ — otthoni olvasmányul is adunk fel egy-egy könnyebb részt, de ezt aztán az iskolában kihallgatjuk s kihallgatás alatt a felelővel beszélgetve fejtegetjük, miközben tért engedünk növendékeinknek, hogy felfogásuknak szabad folyást engedjenek. E módszert egyébként minden felelés alkalmával követjük, mert ezáltal csak tisztul nézetük, tágul látókörük, élesedik ítélőképességük, finomodik ízlésük, s nem marad lelkükben cáfolatlanul egyetlen hamis vélemény rém. Ezek nagyobb költői olvasmányaink, de ezeken kívül még olvasunk és elemezünk több, az epikai kisebb fajoknak megfelelő költeményt Arany Jánostól (balladákat, A fülemülét, A hamis tanút, A tudós macskáját stb.) Petőfitől (Három fiú, Megy a juhász, stb.) Tompától (regéket, Vörösmartytól (Szép Ilonka,) Czuczortól (Szűz szt. Margit álma), Péczelitől, Kiss Jánostól, Fáy Andrástól meséket, példázatokat , Jókai Mórtól egy novellát stb. stb. A lyrai műfajoknál a tanítással párhuzamosan felhasználjuk mindazon költeményeket, amelyeket növendékeink már a megelőző osztályokban részint szavalási célból megtanultak, részint pedig csak olvastak. Ezekhez olvasunk újakat, s pedig úgy, hogy a lyra egész köre képviselve legyen. Olvasásunkban a műfaji szempontok mellett nem mellőzzük az irodalomtörténetieket sem, s azért különféle költeményeket olvasunk és fejtegetünk a magyar irodalom régibb és újabb korából. Ehhez képest lírai olvasmányaink keretében előfordulnak megfelelő szemelvényekkel : Balassa Bálint, Amadé László, Faludi Antal, Kazinczy, Vitkovics, Szentmiklóssy (e három utolsótól különösen epigrammák) Csokonai Vitéz Mihály, Virág Benedek, Berzsenyi Dániel (különösen ódák, s ezeken tanulják megismerni növendékeink a klassikai ódák versmértékét), Kölcsey ferenc (Hymnus), Kisfaludy Sándor (Ilimfy szerelmeiből), Kisfaludy Károly, Vörösmarty Mihály (Szózat mindenesetre), Czuczor Gergely, Horváth Endre (Enyingi Török Bálint feleségének stb.), Tompa Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Eötvös József, Gyulai Pál, Szász Károly, Tóth Kálmán, Lévai József stb. Az V. osztály költői olvasmányait kiválóan drámai művek képezik. Eljárásunk itt is az, ami a megelőző osztályokban volt, hogy t. i. addig semmiféle érdemleges drámai fejtegetésbe nem bocsátkozunk.