Magy. kir. állami felsőbb leányiskola és leánygimnázium, Budapest, 1882

síik „Két szomszédvár“-át, a­mely kerekdedségénél és változatossá­gánál fogva szintén nagyon alkalmas az epikai magyarázatokra. Ebben ismerkednek meg tanítványaink a hősköltemény klassikus for­májával is. Fejtegetéseink természetesen nem szorítkoznak csupán csak az epikai elemekre, h­anem­ a részleteknél belevonunk mindent, a­mi akár általános esztétikai, akár külön poétikai, verstani, stilisz­tikai, tárgyi vagy nyelvi szempontokból belevonható. Különös gondot fordítunk azonban a jellemek fejtegetésére s ezek közt ismét azokra, a­melyek a női jellemfejlesztés céljából is fontosak (a­milyen épen itt Deli Vid szerető, bátor s leleményes neje, Borbála), továbbá a cselekmények motívumaira, a­melyek fejtegetésénél az alkalmat fel­használjuk a lélektan főbb elveinek megismertetésére is. A­mit az iskolában elvégezhetünk, azt elvégezzük ott; de ha a szükség úgy hozza magával, a terjedelmesebb olvasmányokból — milyen pl. a „Zrinyiasz“ — otthoni olvasmányul is adunk fel egy-egy könnyebb részt, de ezt aztán az iskolában kihallgatjuk s kihallgatás alatt a felelővel beszélgetve fejtegetjük, mi­közben tért engedünk növendé­keinknek, hogy felfogásuknak szabad folyást engedjenek. E módszert egyébként minden felelés alkalmával követjük, mert ez­által csak tisz­tul nézetük, tágul látókörük, élesedik ítélőképességük, finomodik ízlé­sük, s nem marad lelkükben cáfolatlanul egyetlen hamis vélemény rém. Ezek nagyobb költői olvasmányaink, de ezeken kívül még olva­sunk és elemezünk több, az epikai kisebb fajoknak megfelelő költe­ményt Arany Jánostól (balladákat, A fülemülét, A hamis tanút, A tu­dós macskáját stb.) Petőfitől (Három fiú, Megy a juhász, stb.) Tompától (regéket,­ Vörösmartytól (Szép Ilonka,) Czuczortól (Szűz szt. Margit álma), Péczelitől, Kiss Jánostól, Fáy Andrástól meséket, példázato­kat , Jókai Mórtól egy novellát stb. stb. A lyrai műfajoknál a tanítással párhuzamosan felhasználjuk mindazon költeményeket, a­melyeket növendékeink már a megelőző osztályokban részint szavalási célból megtanultak, részint pedig csak olvastak. Ezekhez olvasunk újakat, s pedig úgy, hogy a lyra egész köre képviselve legyen. Olvasásunkban a műfaji szempontok mellett nem mel­lőzzük az irodalomtörténetieket sem, s azért különféle költeményeket olva­sunk és fejtegetünk a magyar irodalom régibb és újabb korából. Ehhez képest lírai olvasmányaink keretében előfordulnak megfelelő szemel­vényekkel : Balassa Bálint, Amadé László, Faludi Antal, Kazinczy, Vitkovics, Szentmiklóssy (e három utolsótól különösen epigrammák) Csokonai Vitéz Mihály, Virág Benedek, Berzsenyi Dániel (különösen ódák, s ezeken tanulják megismerni növendékeink a klassikai ódák versmértékét), Kölcsey f­erenc (Hymnus), Kisfaludy Sándor (Ilimfy szerelmeiből), Kisfaludy Károly, Vörösmarty Mihály (Szózat minden­esetre), Czuczor Gergely, Horváth Endre (Enyingi Török Bálint fe­leségének stb.), Tompa Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Eöt­vös József, Gyulai Pál, Szász Károly, Tóth Kálmán, Lévai Jó­zsef stb. Az V. osztály költői olvasmányait kiválóan drámai művek ké­pezik. Eljárásunk itt is az, a­mi a megelőző osztályokban volt, hogy t. i. addig semmiféle érdemleges drámai fejtegetésbe nem bocsátkozunk.

Next