Ciszterci rend I. kerületi Szent Imre főgimnáziuma, Budapest, 1938
Bitter Illés. Kivételesen gazdag élet, monumentális egyéniség, nagystílű akarat, lánglelkű szervező aktivitás, és a cselekvés katolikus ihletének izzásában lobogó szerzetes-tanári temperamentum — e gondolat-irányok ragyogásában látom magam előtt felfényleni tőlünk eltávozó alakját. Reá gondolni erőt jelent, életének más életekbe szétosztott sugarait összegyűjteni a szép világosság örömeinek élvezete, éveinek tartalmát történelmi mérlegen megmélyíteni mindig élő tanulságok gazdagodásával jár. Bitter Illés a falu ajándéka: 1868. okt. 22. Aparon, Tolnamegyében született. A völgység e kedves hangulatú községe kitörölhetetlenül él lelkében s emlékeivel csodálatosan hűséges kísérője ma is. Megaranyozta gyermekkorát s a legmelegebb színt lobbantja fel éveinek délutáni verőfényében. Ez a kultusz-szerű tisztelet csakugyan érthető, hogy itt kapja a legnagyobb benyomást, melyet egész életében nemcsak hogy nem felejt el, hanem mindinkább teljessé tesz magában: édesatyja egyéniségéből. Atyja tanító volt. Remeke a tanítói hivatásnak és lelkiségnek. Pedáns, komoly, képzett férfiú, csupa akarat és szívósság. Negyven évig alázatosa és rajongója a magyar gondolatnak s eléri a leggyönyörűbb pedagógiai célt: a német Apar község a nyugalomba vonuló Bitter Péter tiszta, meghajló homlokát magyar szóval, magyar dallal koszorúzza meg . . . Ebből az erőt és célt sugárzó környezetből kerül Bitter Béla a ciszterciek pécsi gimnáziumába. Itt is az erős egyéniségű tanárok fluiduma tartja fogva. Nagyhírű ciszterciek élnek ekkor — 1877—1895 — Pécsett. Az ünnepélyes méltóságú és rendkívül művelt, szép előadást Verbőczy István, a halk, de annál elmélyültebb Inczédy Dénes, jövendő történelmi feladatait már ekkor áldozgató Békefi Rémig. Mindegyikben a XIX. század eszménye: a tanár kap megvalósulást. S mindegyikből marad valami örökségvonás a fiatal diákban, aki későbbi fejlődése során szinte utolsó szintézise és megnyilatkozása lesz ennek az imponáló, sugalló levegőjű, kemény tanári egyéniségnek. Bitter Béla élete további sorsa szinte magától volt adva: ő is ciszterci tanár lesz. Végigjárja a rendi nevelői iskolát, novicius Zircen, egyetemi és hittudományi tanulmányait Budapesten végzi. Először magyar tanár akar lenni, később mégis a német-latin szakot választja. A magyar irodalomhoz azonban mindig közelségben marad. Erős és színes stílusképzelete, a retorikai pompához vonzódó hajlama folytán ébren tartják és táplálják irodalmi ízlését és fogékonyságát. Fiatalsága szerzetes-tanári hivatásának rajongással átélt és magaélvező igézetével tetten indul 1891-ben Pécsre, mitsem sejtve arról, hogy a Gondviselés milyen nagy szándékok hordozására és megvalósítására rendelte.