VIII. kerületi Zrínyi Ilona Leánygimnázium, Budapest, 1936
munkákkal illusztráltak. 200-nál több rajz és kép gyűlt így össze, amely a falakra, táblákra fölszegezve két tantermet töltött meg. A munkában minden tanulónak több rajzzal, képpel is részt kellett vennie. A rajzok módszeres sorrendben következtek egymás után. Az I., az általános rész, a víz körútját feltüntető rajzzal kezdődött (Párkányi Norbertné tervezése), azután a vízpára a levegőben, a különböző felhők, esőt hozó szelek, csapadékmérő, hazánk és az egész Föld csapadéktérképe, a Föld csapadékban leggazdagabb és legszegényebb területeit ábrázoló rajzok voltak láthatók. A víz útjának II. része, a folyóvízzel foglalkozott. Ide tartozott mindaz, ami a forrástól a torkolatáig a folyóvízzel kapcsolatos. Tehát: a forrás keletkezése, a folyamrendszer, a vízválasztók, az európai vízválasztó, a Királyhegy és Szt. Gotthard, mint forráscsomó, a Duna, Tisza, Amazonas vízrendszere, az Orinoco bifurkációja, a folyó szakaszai, a «V» és «U» alakú, a szurdok és canon-völgyek, a folyó terraszai, a delta és tölcsér-torkolatok, ennek példái Európában és a többi világrészben és két képzeleti kép, az egyik a Mississippi föltöltő munkájáról, a Golf-áramot, majd évezredek múlva kiszorító Mexikói-öbölben és Dél- Amerika évezredekkel ezelőtt, amikor a nagy folyamok föltöltése még nem kapcsolta egybe a hegyvidékeket. A folyóvízhez tartozik annak csatornázása is. Hazánk csatornázását, ármentesített területeit, a Tisza szabályozását, Német- és Franciaország csatornahálózatát, a Hoangho szabályozását rajzolták meg a tanulók, kiegészítve az Alföld vízrajzát a török időkben és most ábrázoló rajzzal és egy önálló munkán alapuló hatalmas táblázattal, amely hazánk árvizeit tünteti fel 1012-től 1934-ig; adatait a földmívelési minisztérium szolgáltatta. Ide tartozik még több grafikon a folyók hosszáról, a vízesések magasságáról és a vízierők felhasználásáról. A folyóvíz módszeres sorozatát sok szemléltető kép kísérte : budapesti-, magyar-, erdélyi-, európai-, Balkán- és napilapokból kivágott érdekes hidak (bambusz, lián stb.) nagy kartonra fölragasztott képei, «V» és «U» alakú völgyek, az Alduna áttörése, a Tátra, Európa s a többi világrész vízesései, a legutolsó magyar, francia, angol és amerikai árvizeknek és a modern zsilipek, gátak, duzzasztóműveknek a napilapokból kivágott képgyűjteménye. Hozzájárul még a torkolatoknak, Tiszaszabályozásnak, terraszos rizstermelésnek agyagban, plasztikában és hazánk vízrajzának kézimunkában való ábrázolása. A víz útjának III. része, az állóvíz és pedig először a tó, mocsár, aztán a tenger. A különböző keletkezésű tavakat feltüntető rajz után hazánk, a Tátra és az Alpok gleccsereredetű tavai, Európa és a többi világrész nagy tavai következtek. Hazánk mocsarait a mocsári növényeket ábrázoló rajz egészítette ki. A falak mentén a kézimunkával leterített asztalokat kagylók, csigák.