Az Angolkisasszonyok budapesti katholikus Sancta Maria leánygimnáziuma, Budapest, 1926

MAGYAR NAGYASSZONYOK A XVI., XVII. ÉS XVIII. SZÁZADBAN. Takáts Sándor Magyar Nagyasszonyok című könyvében a magyar nemzet ezeréves fennállásának egyik nagy okát a magyar nagyasszonyok múltjában találja. Mert — írja — a legsúlyosabb időkben is főúri és nemesi udvaraink­ban, «emberségünk, vitézségünk oskoláiban», a vezető- és példaadószerepet asszonyaink viselték. A férfiak hadban és gyűléseken forognak — asszonyaink ellenben állandóan otthon élnek, «nemzetünk magyarságában és erkölcseiben» s veze­tik azokat az udvarokat, honnét jövőnk reményei és támaszai kerültek ki. Ők a nemzeti hagyományok, szokások és a nemzeti nyelv leghűbb őrei. Megsárgult leveleikből eszményi gondolkodás, az érzések tisztasága szól hozzánk és mint a magyar női lélek örökszép vonása ragad meg. Megadta nekik az örökszép vonást imában, jócselekedetben és áldo­zatban mélyült hitük ; jobb jövőben bízó reményük ; Istent, otthont, hazát megbecsülő lelkes szeretetük ; tétlenséget nem ismerő munkásságuk ; igazat, jót, szépet lehelő tanultságuk. A magyar nagyasszonyok e lelki összetétele képesítette Kanizsay Dorottya özvegy nádorispánnét, hogy amire férfi nem mert vállalkozni a mohácsi csatatéren kóborló farkasok és halottrablók miatt, azt megtette e fennkölt lelkű nő. Nagy pénzen négyszáz embert fogadott, a csata halot­­tait papjaival megáldatta, eltemettette és templomaiban misét monda­tott érettük. A nemzet halottai iránt gyakorolt e fenséges kegyelet mellett a halálra sebzett magyarság gyógyítgatása is anyai gondját képezte. Ezért fogadta el készséggel a már másodszor özvegy nádorispánné az urak meg­hívását országos tanácskozásaikra. . Szellemének örököse, unokahuga és neveltje, Kanizsay Orsika, Nádasdy Tamás nádorispán felesége és vele egyszabású barátja, Bánffy Kata, Batthyány Ferenc horvát bánné. Mind a kettő a XVI. század szokása szerint irányította nevelését az udvarukban tartózkodó sok nemes ifjúnak és leánynak, vezette az óriás­méretű háztartást s a végvárakban harcoló férjeik helyett a külső gazda­ságot, gondozta messze vidék szegényeit és gyógyította a maga össze­állította «receptok»- és orvosságokkal a főrangúakat és jobbágyokat egy­aránt.­­ 1*

Next