A Pesti izraelita hitközség leánygimáziuma, Budapest, 1934

I Szántó Soma 1864-1935. Az egyre gyérülő zsidó tanári gárda egyik kimagasló alakja­­volt. Az 1867 légkörében élő zsidó értelmiség gondolatvilágában mozogtak törekvései, eszményei­­és energiái. Minél többet elsajátí­tani a kultúra arzenáljaiból és minél többet dolgozni a kultúra továbbfejlesztéséért. A magyar­­ és latin irodalmat tanította és egész lényét az a szellemiség determinálta, melyet talán e két iro­dalom közös nevezőjének lehet r­ondani: a klasszicitás gon­dolata. Szántó Soma a klasszikus gondolatnak a megszemélye­sítője. Annak a gondolatnak, hogy a korokat és a korszellemeket egyének alkotják, hogy az emberiség felfelé ívelésének egyedüli tényezője az egyén példás élete, becsületessége, erkölcsi tántorít­­hatatlansága és lelki nagysága, és viszont, hogy az ember értéké­nek a mértéke egyedül az a képesség, amellyel a köz javát szol­gálja és előmozdítja. Még modorában is a klasszikus kor neveltje volt. Szeretete és jósága mellett mindig valami antik előkelőség nyilatkozott meg egész mivoltában. Ez a tulajdonsága belülről, lelkéből is megnyilvánult. Mindig a tisztult gondolkodás, a nemes akaraterő, és a m­agasabbrendűség szférái világították útjait. A lélek szépségének dinamikája formálta egyéniségét, műveltségi törekvéseit és tanári tevékenységeit. De a római ideál irányította egész közéleti tevékenységében is: civis hungaricus-nak érezte magát. Elevenen dolgozott benne a magyar polgárság kötelességtudata és tanári tevékeny­ségét a polgárság nevelésére is kiterjesztette. Ahogy sokszor mondta, a tanár munkáját nagyban elősegíti a közgondolkodás és a tanárnak, ha eredményesen­­ akar munkálkodni, a köztudatot is formálnia kell. Ha az ifjúságot igazságokra akarjuk nevelni, támaszt kell teremteni ezeknek az igazságoknak a közfelfogásban. Szántó Soma Békés megyében élte diákéveit. Olyan körökben, ahol izzó magyar hazaszeretet fűtötte a lelkeket, mint tanár azonban egészen kikerült ebből a környezetből. Nemzetiségi vidéken kezdte tanárságát: kezdetben Nagybányán, későbben Munkácson. Itt nagy feladatok elé áhítottnak látja magát. A magyar gondolatot, — Kossuth és Petőfi gondolatait, a liberális hitet — a Deák

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék