IV. kerületi (belvárosi) községi főreáliskola, Budapest, 1908

s a mindig rövidre szabott kirándulásról visszatérő tanuló rendszerint alig tud önmagának beszámolni arról, amit látott. Hogy így a kirándulás eredményességét biztosítsuk, a bejárandó vidékeket előzőleg vetített képekben mutattuk be, elmondván közben mindazt, ami tanulóinkat érdekelni fogja, anélkül, hogy emlékeztüket túlságosan megterhelné. Azonkívül minden tanuló egy nyomtatott útitervet kapott, amelyben a menetrendi adatokon és tudnivalókon kívül igen röviden, de mindenre kiterjedően összegezve volt mindez, amit előre tudniok és a kirándulás után emlékezetükben megtartaniok érdemes. Ez útitervhez 6—6 sokszorosított térképvázlatot mellékeltünk (Szeged, Temesvár és Arad tervrajza, az oravica—aninai vasút és országút 1 : 75.000, az Alduna 1 : 250.000, Herkulesfürdő és környéke 1 : 25.000), hogy tanulóink mindenütt maguk is tájé­kozódhassanak, s hogy egyben biztos topográfiai ismereteket szerezhessenek a bejárt vidékekről. Fölösleges talán külön megjegyeznünk, hogy a vezető tanárok az egész úton, éjjel­nappal a tanulók körében voltak s állandóan jelezték, magya­rázták, amit meglátniok, megtartaniok kell. A kirándulás június 7-én reggel indult és június 14-én reggel ért vissza Budapestre. Részt vett benne 46 tanuló dr. Bodnár Gyula, Cserjéssi Károly, dr. Erőss Lajos, Kiss Ödön és Krausz Vilmos vezető tanárok kíséretében. A részvételi díj 42 korona volt, ami igen olcsónak mondható, tekintve, hogy az úti jegy maga 20 koronába került személyenként s hogy az ellátás mindvégig kitűnő volt. A kirándulás minden tekintetben tervszerűen folyt le. Megbetegedés vagy baleset nem történt, a gyalogolást kisebb tanulóink is kitűnően bírták. A fegyelem mintaszerű volt, tanulóink valóban becsületet szereztek intézetüknek. A katonás rendet és csendet több helyen kifejezetten elismerték. A lefekvés és felkelés adott jelre történt, helyéről engedelem nélkül senki sem távozott — e tekintetben a legcsekélyebb kihágás sem fordult elő. Érthető dolog, hogy a kirándulás első napjaiban, a meg­változott viszonyok között, amikor a tanuló egész napját tanárai körében tölti, némely tanuló nem mindig találta el a hangot, amellyel tanáraihoz közelednie kell. Ezt a körülményt

Next