Budapesti Tanítóképző Intézet, 1959
&96e. Feis 2 f. fc E dt:lásuik 15* 1»£ordulfija Egéss taséviais sonkájának vesét3 gordolater, 25*ávforduloré rmló imíteszUlán, a sáltő SKgUnseplés* A» eelektinaepályt vor*2-re tartottuk« amelyen aa ünnepi ti—né'dót as igazgató aosdotta* Beszédében felsor&kostatta nituaaok&t a tényeket, amelyéfcvel a hős szovjet nép eeguryititefdt* nevét népünk felosabadhueánal: t rtánetébıl, rasid a szabadság fonaláét tagolta Haltai «Jenő í wöateág e* kültériényét idéar© * követd:i5A.9i uoadoitst ** hallottak* ugt bsabá csak «** akit Ga6 Ba butit« féma— «akit* se kinos« sa rang a— vtnwii.et »©g** Stey te hány aobort butított mag a hibák ostorosénál Kihasználó elisa—ég— —6« Eásy és hángrénaiadéin MilÉaÉ"féMtfrtMNiitslnlöégit, öreget ér fiatalt, vakított el * tetősor6a kaatonbe ill.üntetett, da alapjábai Uras, eérgenő fcwnwéd, a csalia ígéret* A magyar ifjuság hány te hány tagja aa dult mg a tisztánlátás . 4» hidasa alatt* ódig aalyik aa a vágy—^régyott nyugati ország, ahol annyit tettek egy ámaáaaá alatt a dolgosé nép gytaraekainsk • ha^sulyoao« a dolgáé tép gyen—» k* iacfc • továbbtanuló» ér lakúban, adat nálunk aásfél évtized alatt* ?*lán sokkal tud. «t 1« adtunk, sokkal több gondtalanságot biztosítottunk, ólat kellett volna* San tudtok fcUsd—1« mert ugyseólván —déri a— kall harcolnotok! r.z a végnél— tiltásael« szeretattal adott távoatás, aaslyst a párt tól, a széktől, a s egtez társadeluatól kaptok« a— fo ooaottaSA kötet«**és »«ríj «öltésre serkenti a tet,’tb*bb6» tökei, tea«a igen aoksszor jogtalan küvetelődacunkre* Pedig a te édesrúd és a cssgád •dibell nyomra, küszködése, éheséi?«, a j*leau»a fársdo a tea, törekvése, «lóra* haladásod lehetősége arra köteles, hogy taaaly--«kvalodve cuzsojjoc, Ugja lég a dolposó nép országának, akia— követi el a volt vezetők bibéit, akisek ajkát vaug ág aafc fertőzi mg, aki üres jelenókat csak azért* sert dirik, évtaXaetleoSl aoti vielt, a— tapsol felelőtlenül, eest áltat, 6« Ígér, ans teáiért, az alkuszik nag* Miauig becsületes, bátran lohadja, aalt gondol, aalt tesz, a felgonó téridé val adadig lygratt tesz, együtt érez, aki tudja, álért van ** iskolában ás adlyen feleink vár rá an «leite«* As «fault eomények erre iateask, április *«!» e*rléfce srre köteles? A ssatedaég laét-zamtét, csak aisfccr érezzük Igaaán, te mgdolgogtunk, ha ft^jíröuvísdtünk érte* Hit apad «i*fi vonatkozólag a kütő? n^gből lepottyant nagyleSkS ajándék* 02 nvodj aeg érte* Ingyen awfc apea fcvújuk* Hol áldozat aiacs, nincs sssabadságt Ott van csípte* hol csósatát nejért—, ^gbolai tudnak, a élni mmrm% tete*n Jái*todban «kc&itdbatt :?rkét: adscht«2a bijfálatát hallod egész rendszsrilntonk* Van, ;iti van, aki dicrált, és v?»ató mtít/Gyuttgyoa vokan, akik a hibát és erednényt is látják te sa^yon jól tudják, hogy a perced.rkérc dáridója ?m.t«r le»