II. kerületi Hunfalvy János felső kereskedelmi iskola, Budapest, 1932

Dőlnek a kereskedelmi szakoktatás régi oszlopai. Egymás után kell el­veszítenünk legrégibb, legszilárdabb pilléreinket. Alig sirattuk el az egyiket, már ismét új, pótolhatatlan veszteség ért bennünket: 1933. február 3-án Péter János főigazgató, a II. ker. Hunfalvy János felsőkereskedelmi iskola volt első igazgatója váratlanul elhunyt. Halálával felújulnak mérhetetlen érdemei, amelyeket a felsőkereskedelmi iskolák megalapítása, felvirágoztatása és szakszerűvé tétele körül szerzett. De nemcsak szorosan a kereskedelmi szakoktatás terén vannak érdemei. Irodalmi munkásságával és társadalmi szerepével is örök emléket állított magának. Európai műveltségű, széles látókörű, nagy nyelvismerettel rendelkező, mindenkit átható és magával ragadó egyéniség, kiváló pedagógus volt, aki mindazokkal a képességekkel rendelkezett, amelyek nagy intézmények szerve­zéséhez és vezetéséhez szükségesek. Pereden született 1853-ban. A gimnáziumot Nagyszombaton, egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter tudomány­egyetemen végezte, ahol 1876-ban középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1880-ban az egyik székesfőv. polgári iskolánál kezdte meg működését. A székesfővárosi felsőkereskedelmi iskolák megszervezésekor, 1895-ben Budapest Székesfőváros tanácsa a II. ker. iskola igazgatójává választotta meg, 1912-ben pedig főigazgatóvá léptette elő. Harminchárom éves szolgálat után, 1913-ban vonult nyugalomba. Húsz évig élvezte a jól megérdemelt nyugalmat. Ezt az időt boldogan, gyermekei és unokái körében töltötte. A család gyászjelentésében azt írja, hogy a jó Isten őt békességes, derűs öregséggel ajándékozta meg és ideje lejártával szelíden, csöndesen szólította magához. Élete főbb adataiból is látjuk és érezzük azt a pótolhatatlan veszteséget, amely halálával bennünket ért. Meglátszott ez temetése külsőségein is. Megjelentek sírjánál a társadalmi, a politikai, közgazdasági és tanügyi élet kiválóságai, valamint a megboldogult volt tanítványai. Iskolánk jelenlegi és volt növendékei és a tanári kar tagjai intézetünk zászlaja alatt vonultak ki teljes számban temetésére, a Farkasréti temetőbe.

Next