II. kerületi Toldy Ferenc állami főreáliskola, Budapest, 1912
Németh József: Aldunai kirándulás
Aldunai kirándulás. Valami különös varázsa lehet az aldunai útnak, mert szokatlan számban, összesen 42-en vállalkoztunk rá, holott eddigi 4 túránkon alig haladtuk meg a 25-öt. Vezető tanárok voltak : Dr. Koczogh András, Németh József és Orbán Gyula. Vendégekül csatlakoztak Izsépy Béla II. k. főgimn.tanár, Benkey Gyula mérnök és Németh Józsefné. Az előkészület a június havi vizsgálat közben történt. Tanítványaink többször összejöttek, megmutattuk nekik az utunkra vonatkozó képeket, térképeket, kifejtettük az utazás célját. Útunk földrajzi célja volt a nagy alföldi medencének megismerése. Elmondottuk, hogy a geológiai harmadkorban az Alpoktól az Arai tóig összefüggő tenger volt, ebből a Kárpátok felgyűrődése után beltenger lett, mely a Feketetengerrel olyanformán állt összeköttetésben az Alduna révén, mint ma a Boszporuszon, Dardanellákon át az Égei tenger. Mivel az Alföld mind jobban lesülyedt, a beltenger pedig fokozatosan száradt, előbb édesvízű beltóvá, majd mocsaras medencévé alakult. A folyók tömérdek kavicsot, iszapot hordtak bele s elterítették a szélein, míg a szél a belsejében több helyen — mint Pest megyében, a Nyírségen, Delibláton — óriási területen homokot halmozott fel, másutt pedig — mint Bács-Bodrog megyében s az Alföld szélein — finom sárga port, löszt. E nagy medencén át aztán a Duna összegyűjtötte az összes folyóvizeket s a régi tengerszoros helyén, az aldunai mély szorosban kivezette a Fekete tenger felé. Amint mélyült az Aldunai szoros, az alföldi folyók is mindinkább bevágták medrüket, elhordták a régi felszín nagy részét s hatalmas ártereket alkottak az Alföldön. A legszebb ilyen bevágás