VIII. kerületi női felső kereskedelmi iskola, Budapest, 1932
hogy Debrecent, — amennyire egy nap alatt lehet — megismerjük. Visszatértünk a Ferenc József-útra, melynek egyik legszebb és legrégibb épülete a református kistemplom, mely 1729-ben épült. Román stílusa s bástyaszerű tornya megkapó építészeti hatást kelt. Az egész épület süppedékes talajon, tölgyfacölöpökön áll. Falán emléktábla hirdeti, hogy 1860-ban itt tiltakozott a kálvinista magyarság a protestánsok önrendelkezési jogának felfüggesztésére kiadott császári pátens ellen. Továbbmenve a Ferenc József-úton, a magyaros stílusban épült új megyeházát láttuk, majd a régi Városháza tűnik szemünk elé, ahol Kossuth negyvennyolcas kormánya tartózkodott. Az út végén áll a hatalmas méretű református nagytemplom. A kéttornyú, óriási épület 1803—1822-ig épült. Tornyában helyezték el a híres Rákóczi-harangot, melyet I. Rákóczi György az ellenségtől elfoglalt ágyúkból öntetett. Ebben a templomban detronizálták 1849 április 14-én a Habsburg-házat, Kossuth Lajos indítványára. A történelmi nevezetességű templomban most éppen Baltazár Dezső, a debreceniek szeretett püspöke prédikált ; hatalmas hangja betöltötte a templomot és a mi szívünket is. A templom előtt áll Margó és Pongrácz szobrászművészek híres alkotása, Kossuth Lajos monumentális szobra. A templom háta mögött van az Emlékkert, melynek közepén áll Bocskay István szobra és a Gályarabok emlékműve, mely az 1673-ban vértanú halált halt református papok és tanítók emlékét hirdeti. A szemben levő parkban Csokonay Vitéz Mihály szobra áll, az egyik legrégibb vidéki kőszínház, a Csokonay Színház előtt. Itt van az ősrégi református kollégium is, ahonnan annyi nagy tehetség indult el. Itt oktattak először magyar nyelven s az ország legnagyobb tekintélyű tanárai is itt tanítottak. Innen a Péterfia utcára jutunk, ahol a református főgimnázium épülete áll, mely 1200 tanulót fogad magába. Továbbmenve, a Magoss György-térre érünk, ahol a vegyesdandár-laktanya van. Előtte minden — a háborúban vitézen szereplő — ezred emlékére egy-egy fasort ültettek (összesen öt ilyen fasor van), amelyek majd hatalmas fává lombosodva, büszkén hirdetik a magyar katonák hősiességét. A Magoss György téren keresztül a Simonyi útra érünk, mely modern, a pesti Andrássy-útra is odaillő villákkal szegélyezett. Itt találjuk meg többek között a «Jótékony Nők Egyesületi Árvaházát, a «Horthy Miklós» közkórházat, az Egyetem fizikai és kémiai laboratóriumát. Valamivel távolabb áll a «Tisza István» leányinternátus és a. «.Horthy Miklósné» leánykollégium. A három km hosszú Simonyi-út végén van a Hősök hatalmas emlékműve. Itt kezdődik a Nagyerdő. Innen hosszú, egyenes út vezet a Krematóriumhoz, mely az út végén áll s messziről láthatjuk érdekes színű tégláit, melyekre, ha rásüt a nap, a legkülönbözőbb színekben játszanak s már ezzel is felkeltik az idegen érdeklődését. Az első magyar halotthamvasztót megnéztük belülről is. Három ravatalozó terme van, melyek falain érdekes falfestmények vannak. Megnéztük az égetőkemencét is, de csakhamar felsiettünk a szabad, friss levegőre s igyekeztünk minél előbb kikerülni a halottak világából. Ezután villamoson tértünk vissza a városba és a Déri Múzeumba mentünk. Magyarország egyik leggazdagabb múzeuma két részből áll, úgymint a magyar és külföldi részből. Ez utóbbi — a múzeum megalapítójának — a nemrég elhúnyt Déri Frigyesnek szerzeménye. A magyar részben megláthatjuk az alföldi magyar életének fejlődését a legrégibb időktől kezdve napjainkig. Megtaláljuk itt a primitív, egy fatörzsből készült halászcsónakot .