II. kerületi községi polgári fiúiskola, Budapest, 1943

6 8. Az iskola tanulmányi ügyei, a) Az elmúlt iskolaév tanító és nevelő munkájában a nemzeti öntudatra nevelés gondolata volt leg­­főbb irányító elvünk. E tekintetben vitéz Fraknói József, a budapesti tankerület királyi főigazgatója vezéreszméit követtük. Arra töreked­­tünk, hogy tanulóinkat magyar önismeretre, a nemzeti értékek meg­­ismerésére s ezek alapján felelősségérzetre neveljük: arra a tudatra, hogy az iskolai munka becsületes elvégzése, képességeik kifejlesz­­tése, erkölcsi életük megalapozása, egymás segítése — nemcsak ön­­magukkal, szüleikkel, hanem az egész nemzettel szemben is köteles­­ségiik, mert minden tettükkel, egész életükkel felelősek a nagy nem­­zeti közösségnek. S ha mindezt nem is lehetett a zsenge korú tanulók­­ban világos öntudatra hozni, mégis az volt legfőbb igyekezetünk, hogy beléjük oltsuk a szoktatás, a nevelés, a példa eszközeivel azokat a csirákat, amelyekből a tiszta magyar közösségi szellem, a magyar testvériség kisarjadhat. Tanításunkban a Tanterv, az Utasítások s a közoktatási igaz­­gatásról szóló 1936 :VI. te. rendelkezései szerint jártunk el. A tanári testület a tankerületi királyi főigazgatóság irányítása és a székesfő­­város közoktatási ügyosztályának támogatása mellett komoly felelős­­ségtudattal végezte kötelességét. b) A tanártestület értekezletei biztosították iskolánk egységes nevelő és oktató eljárását. A tanévben 1 alakuló-, 1 módszeres-, t nevelési tárgyú-, 1 ellenőrző-, 1 szülői-, 1 tandíjminősítő- és 1 záró­­értekezletet tartottunk. Második félévi értekezleteinket a tanév meg­­rövidülése miatt nem tarthattuk meg. Az értekezleteken beható gond­­dal vizsgáltuk az iskola belső életét, a tanulók magaviseletét; kimu­­tattuk a tanítás eredménytelenségének akadályait, iparkodtunk azok­­nak gátat vetni. Módszeres eljárásunk tökéletesítése a tanári testület állandó törekvése volt. A kölcsönös hospitálásokon valamint a fő­­igazgatóság által rendezett bemutató tanításokon szerzett tapasztala­­tok, a módszerre vonatkozó tanulmányok megbeszélése, az e tárgyban tartott előadások részletes ismertetése mind azt a célt szol­­gálták, hogy módszeres eljárásunkba korszerűséget, céltudatos egyön­­tetűséget vigyenek. A november havi módszeres értekezleten az egymás munkáját támogató egységes nevelés, oktatás módját, eszközeit beszélte meg a testület. c) A valláserkölcsi nevelés. A tanulók vasár- és ünnepnap taná­­raik vezetésével résztvettek az istentiszteleteken. A róm. kát. tanulók december 3., 4., 5-én lelkigyakorlatokat és ennek befejezéséül szent­­áldozást végeztek. Részesültek hamvazásban, résztvettek egyházi kör­­meneteken. A gör. kát. tanulók lelkigyakorlata márc. 10., 11., 12-én volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék