II. kerületi községi polgári fiúiskola, Budapest, 1943
8. Az iskola tanulmányi ügyei, a) Az elmúlt iskolaév tanító és nevelő munkájában a nemzeti öntudatra nevelés gondolata volt legfőbb irányító elvünk. E tekintetben vitéz Fraknói József, a budapesti tankerület királyi főigazgatója vezéreszméit követtük. Arra törekedtünk, hogy tanulóinkat magyar önismeretre, a nemzeti értékek megismerésére s ezek alapján felelősségérzetre neveljük, arra a tudatra, hogy az iskolai munka becsületes elvégzése, képességeik kifejlesztése, erkölcsi életük megalapozása, egymás segítése — nemcsak önmagukkal, szüleikkel, hanem az egész nemzettel szemben is kötelességük, mert minden tettükkel, egész életükkel felelősek a nagy nemzeti közösségnek. S ha mindezt nem is lehetett a zsenge korú tanulókban világos öntudatra hozni, mégis az volt legfőbb igyekezetünk, hogy beléjük oltsuk a szoktatás, a nevelés, a példa eszközeivel azokat a csírákat, amelyekből a tiszta magyar közösségi szellem, a magyar testvériség kisarjadhat. Tanításunkban a Tanterv, az Utasítások s a közoktatási igazgatásról szóló 1936 :VI. tc. rendelkezései szerint jártunk el. A tanári testület a tankerületi királyi főigazgatóság irányítása és a székesfőváros közoktatási ügyosztályának támogatása mellett komoly felelősségtudattal végezte kötelességét. b) A tanártestület értekezletei biztosították iskolánk egységes nevelő és oktató eljárását. A tanévben 1 alakuló-, 1 módszeres-, 1 nevelési tárgyú-, 1 ellenőrző-, 1 szülői-, 1 tandíjminősítő- és 1 záróértekezletet tartottunk. Második félévi értekezleteinket a tanév megrövidülése miatt nem tarthattuk meg. Az értekezleteken beható gonddal vizsgáltuk az iskola belső életét, a tanulók magaviseletét, kimutattuk a tanítás eredménytelenségének akadályait, iparkodtunk azoknak gátat vetni. Módszeres eljárásunk tökéletesítése a tanári testület állandó törekvése volt. A kölcsönös hospitálásokon valamint a főigazgatóság által rendezett bemutató tanításokon szerzett tapasztalatok, a módszerre vonatkozó tanulmányok megbeszélése, az e tárgyban tartott előadások részletes ismertetése mind azt a célt szolgálták, hogy módszeres eljárásunkba korszerűséget, céltudatos egyöntetűséget vigyenek. A november havi módszeres értekezleten az egymás munkáját támogató egységes nevelés, oktatás módját, eszközeit beszélte meg a testület. c) A valláserkölcsi nevelés. A tanulók vasár- és ünnepnap tanáraik vezetésével résztvettek az istentiszteleteken. A róm. kat. tanulók december 3., 4., 5-én lelkigyakorlatokat és ennek befejezéséül szentáldozást végeztek. Részesültek hamvazásban, részt vettek egyházi körmeneteken. A gör. kát. tanulók lelkigyakorlata márc. 10., 11., 12-én volt.