II. kerület községi nyilvános polgári leányiskola és női kereskedelmi tanfolyam, Budapest, 1895

\u' - $ m­i -tBT ■*3T '1 »-ifi A­'?• - 1 elfogadjuk és követjük azt a modern alapelvet, mely szerint egyik embernek kiváltságot a másik fölött, vagy egyik nemzetnek elsőséget a másik mellett lényegileg nem ad és nem kölcsönöz más egyéb, mint valláserkölcs szerint az élénk jog- és igazságérzet, mint a szorgalom, a pozitív tudás, mint az eszmék és fogalmak tisztasága a teendőkben és az eshetőségekre nézve, egy szóval a magasabb kultúra és fogékonyság a szép és hasznos iránt, ha mi ezt a modern alapelvet élénk erélylyel párosult mérséklettel elfogadjuk és a szerint cselekszünk, akkor gyümölcsözővé, akkor könnyűvé fog válni ma­gunkra és a hazára nézve is a kötelességteljesítés, akkor be fog teljesedni egy jósige, az, hogy: Magyarok hazája, oly dicső lesz hited, hogy arany­almának neveznek el téged! Ily óhajtásokkal, ily feladatokkal, eszmékkel és tanulságokkal állunk itt és ünnepelünk ma, tisztelt közönség ! És bár különbözők vagyunk egymástól eredet, foglalkozás és család szerint, de egyek vagyunk az elődöktől ránk maradt kincsek és tanulságok megbecsülésében, egyek a haladásra és a közös jóra való törekvésben, egyek a haza és a felebaráti szeretetben és egyek a közös boldogulásra segítő nemzeti érzésben, abban, mely ezen a földön nemcsak a szivet-lelket, de még a csontot-velőt is magyarrá rezgeti. Itt vagyunk és itt állunk végül a békés állapot azon fölemelő tudatával mindnyájan, a második ezredév küszöbén azzal a tudattal, kedves ifju­ság, hogy míg ezen a földön homoküledék gyanánt népek jöttek és népek tűntek el a történelem színpadáról, addig a mi tételünk napja ezer veszélyen és viszályon keresztül felragyog és biztató mosolygással süt egy virágzó élet­erőre: szép Magyar­or­szágra, Budapestre, az ezredéves kiállításra, a nemzetre, a királyra! 3. Az igazgató bezáró beszéde. Az elhangzott hazafias beszédek, szavalatok és zenedarabokból merítsünk lelkesedést és tegyünk szent fogadást, hogy szívben, lélekben, tetteinkben és nyelvünkben egyaránt magyarok maradunk! »Isten, király és haza« hármas jelszó alatt szerezte és tartotta meg nemzetünk ősi erényeit. Ezen hármas jelszó alatt munkáljunk továbbra is hazánk üdvén, felvirágoztatásán. A múlt fénye, a múlt példája, a múlt erkölcsei, a haza- és szabadságszeretet — mint az igaz magyarság ébresztői ,— lelkesítsenek a második évezredben is! Sohase feledkezzünk meg honfiúi és honleányi kötelmeinkről; ne feledkezzünk meg zengzetes nyelvünk, a szép magyar nyelv érvényesítéséről; h­igyjünk annak diadalában és örök életében! Te pedig kedves, imádott hazánk! folytasd gyarapodásodat, s m­ig gyökereid az első ezredév talajában annak hagyományaitól erősödnek, addig törzsüköd és koronád az új ezredév napfényében fejlődjék s ágaid gazdag termését élvezze mindenki, a ki a művelt Európa színterén hazánkat nagy­nak és dicsőnek óhajtja! Éljen a haza! Éljen a király! Az ISOO/'ifi-ik tanév ugyancsak nehéz viszonyok között kezdődött és folyt le iskolánkra nézve. A tantestület augusztus 30-án megalakulván, aug.

Next