V. kerületi magy. kir. állami Berzsenyi főgimnázium, Budapest, 1918-1919

I. Iskolánk multja

Iskolánk múltja. A budapesti V. kerületi állami főgimnázium 1856. október 4-én nyílt meg ,,das K. k. Staatsgymnasium in Pest“ néven. A bécsi cs. k. vallás- és­­közoktatásügyi minisztérium állította föl azzal a céllal, hogy németesítse a fővárosi ifjúságot és erősítse az osztrák szellemet. Az első érettségi vizsgálatot 1860-ban tartották. A tanuló ifjúság kezdetben a mai Vigadó helyén levő Redout­­épületben talált elhelyezést. A tanítás nyelve német volt, sőt a tanárok egy része magyarul se tudott. Azonban 1861. február 2-án megtörtént a fordulat. A Helytartó Tanács elrendelte, hogy tanítás nyelve a magyar legyen. Az osztrák tanárok visszamentek hazájokba s a német intézet magyar gimnáziummá alakult át. Iskolánk ettől kezdve, mint „királyi katholikus főgimnázium“ működött az 1898. évig, mikor a kath. vallásalaptól átvette az állam s ma „budapesti állami Főgimná­zium“­ia neve. Mai épületébe az 1876. év őszén költözött az iskola. Tíz évig (1858­—1868.) volt a Vigadóban, hat évig az Újvilág (ma Semmel­­weise)­utca 23. számú bárházában (IV. ker.), két évig a Dohány-utca és Akácfa-utca sarkán (akkor VI. ker.) fekvő bérházban tanultak az ifjak. Iskolánk eddigi igazgatói: Sobola János (1858—1861.), Nagy Márton (1861—1862.), Rómer Flóris (1862—1866.),­ Corzán-Avendano Gábor (1866—1897.), Wagner Alajos (1897—1911.) és Jacobi Károly (1911-től). Iskolánk eddigi tanárainak sorából tudományos világunknak nem egy kimagasló férfia került ki. Közülök sokan tudományos, irodalmi és pedagógiai munkásságukkal kiváló érdemeket szereztek. Volt növendékeink közül is sokan tűntek ki tudományos és iro­dalmi munkásságukkal és a közügyekben való szereplésükkel. Iskolánk az 1919—1920. iskolai évben fennállásának 62-ik évét ► töltötte be.

Next